Pusztai Erzsébet: Itthon kell a védelmet megfelelően megszervezni, a vírustól nem a határzár véd meg minket

Katasztrófa

Szeptemberben a közzétett adatok szerint 2248 új koronavírusos beteget találtak. Vasárnapra öt híján ötszázat. Pusztai Erzsébet belgyógyász, infektológus, korábbi egészségügyi államtitkár szorosan követi a covid-járványt, s véleményét rendszeresen közzé is teszi közösségi oldalán.

magyarnarancs.hu: Egyik posztja szerint a határok lezárása nem megoldás a járvány fékezésére.

Pusztai Erzsébet: Önmagában biztosan nem. Az volt ennek bejegyzésnek a lényege, hogy itthon kell a védelmet megfelelően megszervezni, hiszen itt van közöttünk a vírus. Ha az emberek nem vigyáznak, bárhol elkaphatják a vírust.

magyarnarancs.hu: Nemrég – miután egy népes politikusi partin több résztvevő fertőzöttel találkozott, majd pár nap múlva kormánytagok jelentették be a nyilvánosság előtt, hogy a vizsgálati eredmény szerint nem kapták el a vírust – ön kifejtette, hogy az azonnali tesztelésnek nincs értelme, legalább öt napot érdemes várni.

PE: Igen, akik bizonyítottan fertőzött személlyel találkoztak, azoknál legalább öt vagy inkább több napnak kell eltelni ahhoz, hogy a szervezetében kimutatható legyen a koronavírus, ha megfertőződtek. Számukra tehát csak a karantén marad, s a találkozástól számított nagyjából egy hét után érdemes az első, majd legalább két nap múlva a második tesztet elvégezni.

magyarnarancs.hu: Eszerint például a külföldről hazaérkezők számára karantént kiváltó, öt nap alatt elvégzendő két teszt, illetve a határzár dacára kivételesen fogadottaktól – például a kiemelt sport- vagy kulturális rendezvényen részt vevőktől, az azt szervezőktől, az odalátogatóktól – ugyanennek, vagy a legfeljebb három nappal korábbi egy negatív eredmény a megkövetelése elegendő?

PE: Ha nem találkoztak fertőzöttel, akkor igen. Ez esetben azt bizonyítja, hogy ők maguk nem fertőznek meg másokat.

magyarnarancs.hu: Mint például az a várható hatezer szurkoló, aki – tizennégyezer hazai néző mellé –, ha lehetséges lesz, Németországból és Spanyolországból utazik ide szeptember végén az európai labdarúgó Szuperkupa-döntőre.

PE: Felelőtlenség, hogy vállaltuk. Tiltani kellene a tömegrendezvényeket.

magyarnarancs.hu: Egy friss módosítás szerint a mérkőzés után a külföldiek 72 óráig itt is maradhatnak.

PE: És azalatt talán itt kapják el a magyaroktól vagy egymástól.  Egyébként sem tudom, miként fogják hatezer ember igazolását ellenőrizni.

Pusztai Erzsébet

Pusztai Erzsébet

 

magyarnarancs.hu: A kormányrendelet lehetővé teszi, hogy ellenőrizzék az egészségi állapotukat. Ez praktikusan alighanem hőmérőzést jelent.

PE: Értelmetlen. Aki akar, bevesz egy lázcsillapítót, és máris nincsen láza.

magyarnarancs.hu: És itthon, például az iskolákban is értelmetlen volna a lázmérés?

PE: Azért ez más. A szülő esetleg nem veszi észre reggel, hogy a gyereknek hőemelkedése van. Ezt ki lehetne szűrni, persze, csak megfelelő minőségű hőmérővel. Ám nem ez a fő gond. Hanem hogy a gyanús gyerek eleve nem mehet iskolába, hanem otthon kell maradnia, s vele együtt az egyik szülőnek, aki így kiesik a munkából.

magyarnarancs.hu: Vagy orvossal kell igazoltatni, hogy nem koronavírusos a gyerek.

PE: Teszt nélkül az orvos sem tudhatja. Fel kellene állítani sok helyen, például kórházak előtt ellenőrző sátrakat, ahol tesztelnének, persze ingyen! Ha kiderül, hogy nem koronavírusos a gyerek, akkor pár nap után mehet iskolába, a szülő pedig dolgozni.

magyarnarancs.hu: Ezt felvetette már a közösségi médiában általánosságban is, megemlítve, hogy így tehermentesíteni lehetne a mentőszolgálatot: odamehetnének a sátrakhoz az emberek, felvennék az adataikat és mobilon megkapnák az eredményt, szintén ingyen. Ön szerint miért nem szűrnek többet? Nincs elég teszt, szakember vagy egyéb kapacitás?

PE: Nem tudom, mert adatokat nem közölnek. Több hónapja volt a kormánynak, hogy felkészüljön a jelenlegi hullámra.

magyarnarancs.hu: Mintha azon a véleményen lenne, hogy ez nem a második hullám, hanem törvényszerűen megszaporodott a megbetegedettek száma.

PE: Tavasz óta is mindennap jelentettek új megbetegedést. Azzal, hogy megszűntek a korlátozások, az emberek is felszabadultabbak lettek, így több beteg lett. A vírus végig jelen volt, s marad is. Mindegy, hogyan nevezzük, ami most van.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.