Romániában felső korhatár nélkül alkalmazzák az AstraZeneca vakcinát

Katasztrófa

A továbbiakban valamennyi, 18. életévét betöltött felnőtt megkaphatja a vakcinát.

Romániában eltörölték az eddigi 55 éves korhatárt, és a továbbiakban valamennyi, 18. életévét betöltött felnőtt megkaphatja a koronavírus elleni AstraZeneca vakcinát – közölte hétfőn az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).

 Az Agerpres hírügynökség által ismertetett közlemény szerint a döntést román járványügyi szakemberek javaslatára, más európai államok tapasztalatai alapján, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak figyelembevételével hozták meg.

A szaporodásra képtelenné tett adenovírust használó AstraZeneca oltása "közvetíti" a sejteknek a koronavírus jellemzőit, ennek hatására a szervezet immunrendszere speciális ellenanyagot és fehérvérsejteket termel – emlékeztet a CNCAV közleménye. Az oltást két dózisban adják be, 4-12 hetes időközzel. Romániában a második, "emlékeztető" dózisra az első után nyolc héttel lehet időpontot foglalni az oltáskampány előjegyzési portálján.

A brit-svéd AstraZeneca gyógyszeripari vállalat által kifejlesztett oltóanyagot február 15-től kezdődően alkalmazzák Romániában, eddig a 18-55 éves korosztály kaphatta meg.

Az egészségügyi alkalmazottak immunizálása után  jelenleg az oltási kampány második szakasza zajlik, amelyben a 65 év felettiek, a krónikus betegek, az idősotthonok lakói és a kulcsfontosságú ágazatok dolgozói kaphatják meg a koronavírus elleni védőoltást. Az 55 éves korhatár miatt az idősebb korosztály eddig a korábban engedélyezett Pfizer/BioNTech vagy Moderna oltást kapta. AstraZenecával főleg a társadalom számára kiemelten fontos munkát végző, illetve fokozott fertőzésveszélynek kitett foglalkoztatási csoportokat - a közigazgatásban, energiaszektorban, nemzetvédelemben, közszállításban, távközlésben, oktatásban, szállítmányozásban, élelmezésben, vízműveknél, hulladékgazdálkodásban, temetkezési vállalatoknál, és a sajtóban dolgozókat – oltották.

Romániában eddig 1 millió 174 ezer ember kapott koronavírus elleni védőoltást, közülük 652 ezren mindkét adagot. AstraZenecából eddig 187 ezer adag fogyott. Az előjegyzési portálon hetek óta kizárólag az AstraZeneca vakcinát használó oltópontoknál lehet szabad helyeket találni. Az oltásra jogosultak AstraZenecával szemben érzékelhető nagyobb bizalmatlansága egyrészt azzal magyarázható, hogy maga a gyártó – a másik két oltóanyagnál – szerényebb hatékonyságot ígért, másrészt magasabb arányban regisztráltak mellékhatásokat: míg a Pfizernél a beadott oltások 0,25, illetve a Moderna 0,19 százalékánál, addig az AstraZeneca esetében a beadott oltások 1,1 százalékánál jegyeztek fel kisebb-nagyobb panaszokat a beoltottak részéről.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.