Szlávik János: a flurona nem új vírusmutáció

  • narancs.hu
  • 2022. január 5.

Katasztrófa

A megjelölés azt jelenti, hogy az influenza- és a koronavírus egyszerre van jelen valakinek a szervezetében, de a két vírusnak nincs köze egymáshoz.

A flurona nem új koronavírus-mutáció – jelentette ki az M1-en szerda reggel a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Szlávik János ismertetése szerint ez a megjelölés azt jelenti, hogy az influenzavírus és a koronavírus egyszerre van jelen valakinek a szervezetében, azonban a két vírusnak "nincs köze egymáshoz, nem tudnak rekombinálódni".

A szakember felhívta a figyelmet, hogy mindkét vírus a rizikócsoportba tartozóknál, azaz az idős, krónikus betegséggel küzdőknél okoz súlyos állapotot, ezért nekik mindenképpen azt javasolja: kérjék mind az influenza elleni, mind a koronavírus elleni védőoltást.

Szlávik János véleménye szerint össze fog érni a koronavírus-járvány negyedik és ötödik hulláma, várhatóak az esetszámnövekedések. Reményei szerint azonban – az oltásoknak köszönhetően – a kórházban kezelt súlyos esetek száma nem fogja meredeken követni a megbetegedések számát.

A legnagyobb veszélyben továbbra is az idős, krónikus betegségben szenvedők és az oltatlanok vannak – emelte ki, hozzátéve, hogy a kórházban kezelt emberek zöme oltatlan.

Az infektológus beszélt arról is, nem túl optimista atekintetben, hogy a járvány az idén végleg véget érhet. Mint mondta, "van olyan nézet", hogy a koronavírus velünk marad, talán náthaszerű megbetegedéssé szelídül.

A negyedik védőoltásról szólva Szlávik János azt mondta,

meg kell várni más országok negyedik oltással kapcsolatos tapasztalatait, de a harmadik oltás nagyon fontos, hiszen 70-80 százalékos védettséget ad.

Hangsúlyozta, egyelőre nincs hatékony készítmény a koronavírus gyógyítására. Újabb és újabb készítmények ugyan megjelennek a piacon, de "ezek egyike sem csodaszer". A vírusok ellen nagyon kevés valódi antivirális készítmény létezik, ezért mindenképpen a megelőzésre kell koncentrálni – emelte ki Szlávik János.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.