Bár az oltási adatok rendkívül kedvezőek, ez nem azt jelenti, hogy a védekezést "el kell engednünk"; a brit vírusmutáns jobban terjed a fiatalabbak körében is, így a maszkhasználatra, a távolságtartásra és az egymás iránti figyelemre még egy jó ideig szükség lesz - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szombaton a közmédiának adott interjújában.
Szlávik János a korlátozások lazításáról azt mondta, két szempontot kell figyelembe venni: a folyamatosan emelkedő oltások számát és az új fertőzöttek számának csökkenését. Hozzátette, a halottak száma nem a kellő mértékben csökken, aminek az lehet a magyarázata, hogy még mindig nagyon sokan vannak kórházban, intenzív osztályon és lélegeztetőgépen.
"Összességében egy optimista kép rajzolódik ki a tekintetben, hogy a következő hetekben, hónapokban milyen mértékben csökkenhet az új fertőzöttek száma és milyen lehetőségünk nyílik arra, hogy tovább enyhítsünk a korábban bevezetett korlátozásokon" – emelte ki az infektológus.
Szerinte a negyedik hullámot úgy tudjuk megelőzni "hogy mindenki, aki teheti, beoltatja magát."
Azt mondta, a vakcinák hatékonyságát nem antitest-vizsgálatokkal kell meghatározni, hanem tudományos eredményekkel, amelyek arra jutottak, hogy a beoltottak 80-90 százalékkal kisebb valószínűséggel fertőződnek meg, mint azok, akik nem kaptak vakcinát.
Ezzel minden bizonnyal Sarkadi Balázs orvos-biológus néhány nappal ezelőtti javaslatára reagált Szlávik. Sarkadi azt vetette fel, hogy antitest-vizsgálatot kellene végezni a kínai Sinopharm vakcinával oltottaknál, mert az anekdotikus adatok arra utalnak, hogy nem mindenkinél vált ki megfelelő immunválaszt.
Szlávik János emlékeztetett, addig nem lehet nyájimmunitásról beszélni, amíg a lakosság 80-90 százaléka nincs beoltva, és még ez után is lehetnek majd fertőzésgócok; előfordulhat, hogy a koronavírus még hónapokra, de akár évekre velünk marad.
