Újabb áldozatokat követelt Indiában az ítéletidő

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. szeptember 3.

Katasztrófa

És több ezren megsérültek az áradások következtében. 

További áldozatokat követelt Pakisztánban és Indiában a folytatódó ítéletidő.

Pakisztánban legalább 57-en meghaltak és 7683-en megsérültek a heves monszunesők miatti egyre súlyosbodó áradásokban az elmúlt huszonnégy órában – közölte a katasztrófavédelem péntek este.

A halálos áldozatok között 25 gyermek és 18 nő volt.

Az ország déli részén található Szindh tartományban a legrosszabb a helyzet, miután Pakisztán leghosszabb folyója, az Indus több helyen kilépett a medréből. Itt 38-an vesztették életüket és 7204-en sérültek meg. Hajbar Pahtunhva tartományban 17-en haltak meg, Pandzsábban pedig 471 volt a sérültek száma.

Az ár 320 680 lakóépületet döntött romba, 3766 állat veszett oda.

Pakisztánban június közepe óta legalább 1265-en vesztették életüket az ítéletidő miatt – köztük 441 gyermek – és 12 577-en sérültek meg. Összesen 1 427 039 lakóépület rongálódott meg, és 735 584 állat pusztult el az áradásokban - tették hozzá a hatóságok.

Országos viszonylatban a sokévi átlagnál csaknem kétszer több eső esett az elmúlt három hónapban, de az 50 millió lakosú Szindh tartományban például 464 százalékkal több csapadék hullott, mint az elmúlt 30 év átlagában.

Az anyagi károkat legalább 10 milliárd dollárra becsülik.

A kelet-indiai Bihar államban 17-en haltak meg villámcsapásban – tájékoztatott az All India Radio állami rádióadó szombaton.

Az államban heves viharok tomboltak az elmúlt 24 órában. Az áldozatok többsége földeken dolgozó gazda volt. Bihar pénzügyi segítséget nyújt a hozzátartozóknak.

Gajában öt emberrel – köztük három gyerekkel – végzett villámcsapás, míg Bhodzspúr, Aurangabád, Dzsehanabád, Kaimúr és Rohtas körzetben összesen tizenketten vesztették életüket.

A helyi meteorológiai szolgálat szerint India északkeleti részén a következő öt, míg Bihar, Dzsarkhand, Nyugat-Bengália és Szikkim területén a következő három napban kell esőzésre számítani.

Júniusban és júliusban több mint hatvanan vesztették életüket villámcsapásban Bihar államban. A monszunidőszakban százak halnak meg hasonló módon Indiában.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.