Az éghajlatváltozáshoz köthetők a pusztító pakisztáni árvizek a BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint. Pénteken újabb kétezer embert kellett kimenekíteni Pakisztánban az árvíz miatt, ráadásul élelmiszerhiány fenyeget, mivel az ország gabonatermésének a felét elmosta az ár.
Pakisztán kevesebb mint 1 százalékkal járul hozzá a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásához, de a földrajzi elhelyezkedése rendkívül érzékennyé teszi az éghajlatváltozással szemben.
"Jelenleg Pakisztán területének egyharmada van szó szerint a víz alatt, ami minden korábbi határt túllép" – mondta a héten Serri Rehmán éghajlatügyi miniszter.
Pakisztán két nagy éghajlati övezetben fekszik, az egyik magas hőmérséklettel, aszállyal jár, a másikra monszunesők a jellemzők. A lakosság többsége az Indus folyó mentén él, amely a monszunesők hatására megduzzad és kiárad.
A tudósok szerint igen egyszerű a kapcsolat az éghajlatváltozás és a hevesebb monszunesőzés között. Az általános felmelegedés következtében a levegő és a tenger hőmérséklete emelkedik, ami erősebb párolgáshoz vezet, a melegebb levegő pedig több nedvességet tartalmaz, így a monszunesők is intenzívebbekké válnak.
Tudósok előrejelzése szerint az indiai nyári monszunidőszakban nőni fog az átlagos csapadékmennyiség – mondta Anja Katzenberger, a potsdami Éghajlati Hatások Kutató Intézetének munkatársa.
Pakisztán azonban a hatalmas gleccserei miatt is áldozata az éghajlatváltozásnak. Az ország északi részét időnként "harmadik sarknak" is emlegetik, ugyanis több gleccserjég található itt, mint bárhol a világon, a sarkvidékeket leszámítva.
Az általános felmelegedés hatására a Gilgit-Baltisztán és Hájber-Pahtunhva régiókban lévő gleccserek gyors olvadásnak indultak, több mint háromezer tó jött létre – közölte az ENSZ fejlesztési programja a BBC-vel. Ezek közül harmincháromnál megvan az a veszély, hogy hirtelen kiárad több millió köbméter vízzel és törmelékkel árasztva el a vidéket, 7 millió embert sodorva veszélybe.
A pakisztáni kormány és az ENSZ úgy igyekszik csökkenteni a hirtelen kiáramló víztömegek veszélyét, hogy korai figyelmeztető jelzéseket és védekező infrastruktúrát építenek ki.
A múltban a gyenge árvízvédelemmel és rossz minőségű lakóházakkal rendelkező országok kevésbé voltak képesek szembeszállni a szélsőséges esőzésekkel.
Fahad Szaíd éghajlatváltozási szakértő viszont arra figyelmeztette a BBC-t, hogy idén nyáron még egy gazdag ország is alulmaradhat a katasztrofális árvízzel szemben.
"Az esőzések olyan hevesek és az csapadék olyan szélsőséges, hogy még az erős védekező rendszerrel rendelkező országoknak is küzdeniük kell" – közölte Iszlámábádból a kutató. Szaíd a németországi és belgiumi árvizekre utalt, amelyekben több tucatnyian haltak meg 2021-ben.
A pakisztáni meteorológiai szolgálat alapos tájékoztatást nyújtott az embereknek az árvizek előtt, de az országnak hiányos az árvízvédelmi rendszere. "A legkisebb karbonlábnyomú emberek szenvednek a legtöbbet" – hangsúlyozta Szaíd. Az árvíz olyan régiókban is pusztít, amelyek rendes körülmények között sivatagosak vagy félsivatagosak, mind Szingh és Baludzsisztán.
Szaíd szerint az árvizek világszerte intő jelek a kormányoknak, amelyek kötelezettségvállalásokat tettek az ENSZ egymást követő klímakonferenciáin.
"Mindez akkor történik, amikor a világ 1,2 Celsius-fokkal lett melegebb. Minden további felmelegedés halálos ítéletet jelent Pakisztán számára" – tette hozzá a klímakutató.
