3 milliárdért veheti meg a kormány Munkácsy Golgotáját

  • narancs.hu
  • 2018. június 5.

Képzőművészet

Alig használt, még ki sem volt fordítva.

Ha 3 milliárd forintért Pákh Imre eladja, annyiért a magyar állam megveszi Munkácsy Mihály Golgotáját, akkor a kezembe lehet csapni – nyilatkozta Gulyás Gergely az ATV munkatárásának a mai Kormányinfón.

Az ügyről évek óta húzódó vita van az állam és a festmény tulajdonosa, Pákh Imre között.

Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság még 2015. június 8-án hivatalból indított védetté nyilvánítási eljárást, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból. A határozat rögzítette, hogy a festmény eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, valamint hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről.

Végül több bírósági kör után múlt csütörtökön helyezte hatályon kívül az elsőfokú határozatot a bíróság, mely után Pákh azt nyilatkozta, hogy esze ágában sincs elvinni a festményt a debreceni múzeumból. „Az én véleményem nem változott meg a Golgotáról, eredetileg azért vettem meg, hogy egyben tartsuk a trilógiát” – szögezte le. Hozzátette, véleménye szerint a trilógiának állami tulajdonban kéne lennie, ez biztosítaná hosszú távon a festmények jövőjét.

A festmény körüli kálváriáról korábban részletesen itt írtunk:

Kálvária – Munkácsy Mihály-képeket venne a magyar állam

Munkácsy trilógiájának jelenlegi tulajdonosai, köztük a jobboldali kulturális rendszerváltást hirdető Pákh Imre igyekeznek egyre feljebb srófolni a képek árát. A kormány ezt kivédendő inkább rendelettel köti meg a saját kezét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.