3 milliárdért veheti meg a kormány Munkácsy Golgotáját

  • narancs.hu
  • 2018. június 5.

Képzőművészet

Alig használt, még ki sem volt fordítva.

Ha 3 milliárd forintért Pákh Imre eladja, annyiért a magyar állam megveszi Munkácsy Mihály Golgotáját, akkor a kezembe lehet csapni – nyilatkozta Gulyás Gergely az ATV munkatárásának a mai Kormányinfón.

Az ügyről évek óta húzódó vita van az állam és a festmény tulajdonosa, Pákh Imre között.

Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság még 2015. június 8-án hivatalból indított védetté nyilvánítási eljárást, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból. A határozat rögzítette, hogy a festmény eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, valamint hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről.

Végül több bírósági kör után múlt csütörtökön helyezte hatályon kívül az elsőfokú határozatot a bíróság, mely után Pákh azt nyilatkozta, hogy esze ágában sincs elvinni a festményt a debreceni múzeumból. „Az én véleményem nem változott meg a Golgotáról, eredetileg azért vettem meg, hogy egyben tartsuk a trilógiát” – szögezte le. Hozzátette, véleménye szerint a trilógiának állami tulajdonban kéne lennie, ez biztosítaná hosszú távon a festmények jövőjét.

A festmény körüli kálváriáról korábban részletesen itt írtunk:

Kálvária – Munkácsy Mihály-képeket venne a magyar állam

Munkácsy trilógiájának jelenlegi tulajdonosai, köztük a jobboldali kulturális rendszerváltást hirdető Pákh Imre igyekeznek egyre feljebb srófolni a képek árát. A kormány ezt kivédendő inkább rendelettel köti meg a saját kezét.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.