A megfogható közép-európaiság

  • Mesterházy Fruzsina
  • 2014. július 22.

Képzőművészet

A hetedik alkalommal jelentkező Art Moments közép-európai vizuális művészeti fesztivál idén Közép-Európa és az arab világ képzőművészetéből ad ízelítőt. Az augusztus 7. és 20. között jelentkező esemény szervezőivel beszéltünk.

magyarnarancs.hu: Honnan indult a kezdeményezés?

Erdélyi Szabolcs (az Art Moments igazgatója): Négy évvel ezelőtt indítottuk el az Art Momentset, igaz, akkor még teljesen más formában. Volt egy kávézónk az Olasz Intézetben, ahol havi rendszerességgel rendeztünk kiállításokat. Ez adta az ötletet: csináljunk egy olyan fesztivált, ahol több kis helyszínen egy hónapon keresztül fiatal, feltörekvő, de hagyományos galériák által még nem képviselt művészeket mutatunk be. 2012-ben újragondoltuk és központosítottuk a rendezvényt, és a sok kis fővárosi helyszín helyett az Erzsébet téren a Design Terminálban és az Akvárium Klubban mutattuk be kiállításainkat, programjainkat.

Szilágyi Lenke műve

Szilágyi Lenke műve

 

Elkezdtünk együttműködni a debreceni Modemmel és a Pécsi Zsolnay Negyeddel, így Budapest mellett már itt is, továbbá Veszprémben és a balatonfüredi Vaszary-villában is voltak programjaink. A tavalyi évtől lett igazán nagy volumenű, nemzetközi az esemény. Ekkor indítottuk útjára Zenith Art Exchange néven művészeti csereprogramunkat. Ennek révén négy kiállítást hoztunk Magyarországra a Közel-Keletről a Quatar Museums Authorityval és a Contemporary Art Platform Kuwaittal együttműködve, illetve mutatkoztunk be mi is a térségben az 55. Velencei Biennálén nagy sikereket elért Asztalos Zsolt kiállításával Kuvaitban és magyar designerek munkáival a Design Days Dubaion idén márciusban. A fesztivál sokszínűségét tovább erősítette a nálunk amúgy is mindig hangsúlyos street art program svéd, finn, belga, lengyel, szlovák street art művészek részvételével. A nemzetköziség egyre jellemzőbben hatja át a fesztivált.

magyarnarancs.hu: Egy nemzetközi fesztivál költségei magasra rúgnak. Miből finanszírozható?

ESZ: Több forrásból, másként nem is lehetne. A programokra szedünk ugyan jelképes összegű belépőjegyet, de az csak minimálisan járul hozzá a költségek fedezéséhez.  Így aztán mi is a szokásos lehetőségeket próbáljuk minél jobban kiaknázni: pályázati pénzek, versenyszféra – szerencsére egyre több művészetpártoló vállalatot ismerünk meg – és állami támogatás.

magyarnarancs.hu: Milyen elképzelések alapján dolgoztok idén?

Szeder Kata (művészeti vezető): Szerettünk volna egy olyan tematikát felépíteni, ami illik az újrapozicionált fesztivál imázsába, és amit évről évre bővíthetünk, továbbgondolhatunk. Idén a városligeti Csónakázó-tavon egy 800 négyzetméteres szigetrendszerre települünk ki. Az idei év vezérfonala a „melting pot”, vagyis olvasztótégely gondolat, ami egyrészt aktuális a mai globalizációs és ezzel párhuzamosan futó lokalizációs folyamatok kapcsán, másrészt rímel Magyarország elmúlt évszázadainak történelmi szerepvállalására is. Ezt kezdtük el körbejárni. Ennek jegyében például a közép-európai anyagunk arra keresi a választ, hogy kulturális szinten mennyire megfogható jelenség a nagyon sok tekintetben jól meghatározható közép-európaiság.

Devecseri Marianna műve

Devecseri Marianna műve

 

Fenyvesi Áron (a rendezvény Közép-Európára fókuszáló kiállításának kurátora): A kiállítás igyekszik leporolni az általánosan rögzült közép-kelet-európai regionális művészeti sztereotípiákat. Úgy tűnik nekem ugyanis, hogy az utóbbi időben mintha nem sikerült volna elszakadni attól az előképtől, hogy ha egy művész Kelet-Európából jön, akkor fekete-fehér, súlyos tartalmú, szociológiai vetületű képet fest művein keresztül a világról. Ezzel szemben azt gondolom, hogy még a közelmúlt tradíciói is sokkal sokszínűbbek. Itt van például az elképesztő humor, amivel évszázadok óta műfajoktól függetlenül dicsekedhet a magyar művészet egésze. Persze ekkor nem a Füles szintjére gondolok, hanem a végtelen iróniára és szarkazmusra, ami a régió legjobb műveit mindig átitatja. Itt van még a privát mitológia, a saját szimbólumrendszerek magánuniverzuma és a konceptulaizmus végtelen tárháza, amihez a régióbeli fiatalok túlnyomó többsége nyúl most inspirációért.

SZK: A fesztiválra érkező kiállítások egy másik hangsúlyos része a kortárs arab képzőművészetből ad ízelítőt. Ebben az évben is folytatódik az együttműködésünk a CAP Kuwaittal, akik ezúttal egy előperformansszal készülnek. A szintén kiállító Abu Dhabi Art Hub művésztelep már önmagában is egy olvasztótégely, hiszen éppen azzal a céllal jött létre, hogy elindítsa, ösztönözze a világ minden részéről hozzájuk érkező művészek közötti kulturális párbeszédet. Mindezt egy sokuk számára teljesen egzotikus környezetben, a sivatag kellős közepén.

Ez a sok új élmény pedig mind-mind megjelenik aztán az ott készült műveken, mindenkinél másként, a saját formarendszerén keresztül kódolva. Több magyar művészünk járt és alkotott az Art Hubnál, az intézmény kiállításán az ő műveik is szerepelnek majd. Mint minden évben, idén is nagy hangsúlyt fektetünk a fiatal művészek bemutatására. Ennek keretében a Pécsi Tudományegyetem Képzőművészeti Karának és a Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak diplomamunkáiból lesz egy-egy válogatáskiállítás, és bemutatjuk a MOME és a Mercedes Benz együttműködéséből született designmodelleket is. A tehetséggondozás jegyében látható lesz a fiatal grafikusokat támogató Cégér – Jó bornak tervezz címkét! formatervezési és designpályázat idei tíz döntősének címketerve is. A kiállítások mellett irodalmi és zenei programokkal is készülünk a Hadik Irodalmi Szalonnal közös szervezésben, de lesz egy kertmozis estünk és egy színházi bemutatónk is.

magyarnarancs.hu: Mi a legfőbb célotok az Art Moments fesztivál megszervezésével?

ESZ: Szeretnénk tovább tágítani a magyar vizuális kultúra szemléletét, új trendeket, kultúrákat bemutatni. Lehetőleg mindezt úgy, hogy egy oda-vissza ható folyamat legyen. A közel-keleti kapcsolatokkal nem titkolt szándékunk, hogy a térségükben zajló erős kulturális építkezést és nyitottságot meglovagolva bemutatkozási és értékesítési lehetőséget teremtsünk a fiatal magyar tehetségeknek. A 2008-as gazdasági válság ellenére a fejlett világban a kultúramecenatúra nemhogy nem állt meg, hanem soha nem látott mértékben van jelen. Egyre több a művészetpártoló multinacionális cég. E téren Magyarországon van még mit fejlődni, de látunk pozitív kivételeket.

Figyelmébe ajánljuk