A megfogható közép-európaiság

  • Mesterházy Fruzsina
  • 2014. július 22.

Képzőművészet

A hetedik alkalommal jelentkező Art Moments közép-európai vizuális művészeti fesztivál idén Közép-Európa és az arab világ képzőművészetéből ad ízelítőt. Az augusztus 7. és 20. között jelentkező esemény szervezőivel beszéltünk.

magyarnarancs.hu: Honnan indult a kezdeményezés?

Erdélyi Szabolcs (az Art Moments igazgatója): Négy évvel ezelőtt indítottuk el az Art Momentset, igaz, akkor még teljesen más formában. Volt egy kávézónk az Olasz Intézetben, ahol havi rendszerességgel rendeztünk kiállításokat. Ez adta az ötletet: csináljunk egy olyan fesztivált, ahol több kis helyszínen egy hónapon keresztül fiatal, feltörekvő, de hagyományos galériák által még nem képviselt művészeket mutatunk be. 2012-ben újragondoltuk és központosítottuk a rendezvényt, és a sok kis fővárosi helyszín helyett az Erzsébet téren a Design Terminálban és az Akvárium Klubban mutattuk be kiállításainkat, programjainkat.

Szilágyi Lenke műve

Szilágyi Lenke műve

 

Elkezdtünk együttműködni a debreceni Modemmel és a Pécsi Zsolnay Negyeddel, így Budapest mellett már itt is, továbbá Veszprémben és a balatonfüredi Vaszary-villában is voltak programjaink. A tavalyi évtől lett igazán nagy volumenű, nemzetközi az esemény. Ekkor indítottuk útjára Zenith Art Exchange néven művészeti csereprogramunkat. Ennek révén négy kiállítást hoztunk Magyarországra a Közel-Keletről a Quatar Museums Authorityval és a Contemporary Art Platform Kuwaittal együttműködve, illetve mutatkoztunk be mi is a térségben az 55. Velencei Biennálén nagy sikereket elért Asztalos Zsolt kiállításával Kuvaitban és magyar designerek munkáival a Design Days Dubaion idén márciusban. A fesztivál sokszínűségét tovább erősítette a nálunk amúgy is mindig hangsúlyos street art program svéd, finn, belga, lengyel, szlovák street art művészek részvételével. A nemzetköziség egyre jellemzőbben hatja át a fesztivált.

magyarnarancs.hu: Egy nemzetközi fesztivál költségei magasra rúgnak. Miből finanszírozható?

ESZ: Több forrásból, másként nem is lehetne. A programokra szedünk ugyan jelképes összegű belépőjegyet, de az csak minimálisan járul hozzá a költségek fedezéséhez.  Így aztán mi is a szokásos lehetőségeket próbáljuk minél jobban kiaknázni: pályázati pénzek, versenyszféra – szerencsére egyre több művészetpártoló vállalatot ismerünk meg – és állami támogatás.

magyarnarancs.hu: Milyen elképzelések alapján dolgoztok idén?

Szeder Kata (művészeti vezető): Szerettünk volna egy olyan tematikát felépíteni, ami illik az újrapozicionált fesztivál imázsába, és amit évről évre bővíthetünk, továbbgondolhatunk. Idén a városligeti Csónakázó-tavon egy 800 négyzetméteres szigetrendszerre települünk ki. Az idei év vezérfonala a „melting pot”, vagyis olvasztótégely gondolat, ami egyrészt aktuális a mai globalizációs és ezzel párhuzamosan futó lokalizációs folyamatok kapcsán, másrészt rímel Magyarország elmúlt évszázadainak történelmi szerepvállalására is. Ezt kezdtük el körbejárni. Ennek jegyében például a közép-európai anyagunk arra keresi a választ, hogy kulturális szinten mennyire megfogható jelenség a nagyon sok tekintetben jól meghatározható közép-európaiság.

Devecseri Marianna műve

Devecseri Marianna műve

 

Fenyvesi Áron (a rendezvény Közép-Európára fókuszáló kiállításának kurátora): A kiállítás igyekszik leporolni az általánosan rögzült közép-kelet-európai regionális művészeti sztereotípiákat. Úgy tűnik nekem ugyanis, hogy az utóbbi időben mintha nem sikerült volna elszakadni attól az előképtől, hogy ha egy művész Kelet-Európából jön, akkor fekete-fehér, súlyos tartalmú, szociológiai vetületű képet fest művein keresztül a világról. Ezzel szemben azt gondolom, hogy még a közelmúlt tradíciói is sokkal sokszínűbbek. Itt van például az elképesztő humor, amivel évszázadok óta műfajoktól függetlenül dicsekedhet a magyar művészet egésze. Persze ekkor nem a Füles szintjére gondolok, hanem a végtelen iróniára és szarkazmusra, ami a régió legjobb műveit mindig átitatja. Itt van még a privát mitológia, a saját szimbólumrendszerek magánuniverzuma és a konceptulaizmus végtelen tárháza, amihez a régióbeli fiatalok túlnyomó többsége nyúl most inspirációért.

SZK: A fesztiválra érkező kiállítások egy másik hangsúlyos része a kortárs arab képzőművészetből ad ízelítőt. Ebben az évben is folytatódik az együttműködésünk a CAP Kuwaittal, akik ezúttal egy előperformansszal készülnek. A szintén kiállító Abu Dhabi Art Hub művésztelep már önmagában is egy olvasztótégely, hiszen éppen azzal a céllal jött létre, hogy elindítsa, ösztönözze a világ minden részéről hozzájuk érkező művészek közötti kulturális párbeszédet. Mindezt egy sokuk számára teljesen egzotikus környezetben, a sivatag kellős közepén.

Ez a sok új élmény pedig mind-mind megjelenik aztán az ott készült műveken, mindenkinél másként, a saját formarendszerén keresztül kódolva. Több magyar művészünk járt és alkotott az Art Hubnál, az intézmény kiállításán az ő műveik is szerepelnek majd. Mint minden évben, idén is nagy hangsúlyt fektetünk a fiatal művészek bemutatására. Ennek keretében a Pécsi Tudományegyetem Képzőművészeti Karának és a Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak diplomamunkáiból lesz egy-egy válogatáskiállítás, és bemutatjuk a MOME és a Mercedes Benz együttműködéséből született designmodelleket is. A tehetséggondozás jegyében látható lesz a fiatal grafikusokat támogató Cégér – Jó bornak tervezz címkét! formatervezési és designpályázat idei tíz döntősének címketerve is. A kiállítások mellett irodalmi és zenei programokkal is készülünk a Hadik Irodalmi Szalonnal közös szervezésben, de lesz egy kertmozis estünk és egy színházi bemutatónk is.

magyarnarancs.hu: Mi a legfőbb célotok az Art Moments fesztivál megszervezésével?

ESZ: Szeretnénk tovább tágítani a magyar vizuális kultúra szemléletét, új trendeket, kultúrákat bemutatni. Lehetőleg mindezt úgy, hogy egy oda-vissza ható folyamat legyen. A közel-keleti kapcsolatokkal nem titkolt szándékunk, hogy a térségükben zajló erős kulturális építkezést és nyitottságot meglovagolva bemutatkozási és értékesítési lehetőséget teremtsünk a fiatal magyar tehetségeknek. A 2008-as gazdasági válság ellenére a fejlett világban a kultúramecenatúra nemhogy nem állt meg, hanem soha nem látott mértékben van jelen. Egyre több a művészetpártoló multinacionális cég. E téren Magyarországon van még mit fejlődni, de látunk pozitív kivételeket.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.