OFF - Így készült az Off-Biennále Budapest

Amit nem fúj el a szél

  • Balkányi Nóra
  • 2015.05.30 12:04

Képzőművészet

A kortárs képzőművészeti színtér néhány profi szereplője abbahagyta az elmúlt-x-évezést. Mit jelent, ha egy biennále a korábbi gyakorlatokkal szemben állami támogatástól független, önkéntes civil kezdeményezés?

Kísérletbe kezdett az elmúlt években ideológiai bombázás alatt álló kortárs magyar képzőművészet: hogyan lehet működni a Fekete György – Kerényi Imre – L. Simon László határolta Bermuda-háromszögön kívül? Hetven önkéntes szervezésében és közel száz támogató szereplővel vagy százhúsz projekt mutatkozik be április 24. és május 31. között, úgy kétszáz művész részvételével. Budapesten kívül több magyar és külföldi városban lesz jelen az Off: műtermekben, galériákban, magánlakásokban, szórakozóhelyeken, köztereken.

 

Nulláról

 

„2013 novemberében hívtam össze húsz embert egy alagsori helyiségbe, hogy elmondjam az ötletem. Nulláról kezdtünk” – mondja az indulásról Somogyi Hajnalka kurátor, alapító projektvezető. „Meg szerettük volna nézni, hogyan tudnak a kortárs képzőművészeti kultúrában érdekelt aktív szereplők több lábon álló, vagyis fenntartható új modellt építeni. Olyat, amit nem fúj el egy kormányváltás szele. Az Off alternatívája lehet az eddigi, államtól függő intézményrendszernek” – egészíti ki Erőss Nikolett, az Off kurátori csapatának tagja. A biennále mindehhez a külföldi kapcsolatok és a szereplők közötti civil összefogás erősítését tűzte ki célul. A „nyitott és gondolkodó kultúrafogyasztóknak” szóló Off végül széles összefogásban, jellemzően ingyen dolgozó magyar és külföldi kurátorok, művészek, galériások, műgyűjtők részvételével jön létre.

„Nem kezdhettünk azzal, hogy a saját fizetésünkre pályázunk. Az önkéntességnek sok szintje jött létre a pályakezdő gyakorlattól kezdve a komoly szakmai munkán át a piaci ár alatt bedolgozó szakértőkig. Rengeteg új készséget kellett megtanulnunk a szervezetfejlesztés vagy a kommunikáció terén. A tapasztalatainkat folyamatosan igyekszünk át is adni, például a fiatal generáció bevonásával, műhelyek szervezésével” – mondja a hálózat épüléséről Somogyi.

„Nyilvánvaló politikai megfontolások miatt sivatagosították el azt a területet, ahol a progresszív, kritikus, társadalmilag érzékeny kultúrának működnie kellene. Így pedig nincs egészségesen működő demokratikus társadalom” – mondja Bencsik Barnabás az Off alakulásának körülményeiről. A Ludwig Múzeum volt igazgatója az Offban pénzügyi koordinációval és a jogi háttér megteremtésével foglalkozik. A csapatból nem csak Bencsik töltött be fontos pozíciót a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) térnyerése előtti rendszerben. A kurátorok viszont hangsúlyozzák: ez a biennále új történet. Nem azon dolgoznak, hogy a régi intézményi rendszert hozzák vissza. „Az elmúlt évek megmutatták, milyen gyengeségei vannak a struktúrának, melyben mi is szocializálódtunk. Elkényelmesedtünk, hozzászoktunk a kis pénz, kis foci elvhez. A lényegében kizárólagos állami fenntartás korábban sem volt jó gyakorlat. Nem gondolom, hogy a konkrét kultúrpolitikai események tették volna be a kaput” – mondja Somogyi. Emellett Erőss megjegyzi, hogy nem véletlenül most indul el az Off, az aktuális körülmények különösen kedvezőtlenek. A nevet viszont nem azért választották, hogy „ellenintézményt” hozzanak létre. Az „Off” az ismert utakról való letérést jelenti.

 

Önkizsákmányoló építkezés

Az elmúlt években több, a rendszerrel szemben erősen kritikus kezdeményezés indult el. A Szabad Művészek csoport például a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) megbeszélésén formálódott még 2012 novemberében. Az MMA nyomulására reagálva a tranzit.hu képzőművészeti egyesület is fellépett. Akciókat, tüntetéseket, megmozdulásokat szerveztek. „Ezek nagyon fontos tapasztalatok, mi is sokat tanultunk belőlük. A közösségteremtés és aktivizmus módjait jól indították be. A miénk viszont nem bázisdemokratikus kezdeményezés, hanem szakmai premisszák alapján haladó, felelősségi köröket meghatározó forma” – fogalmaz Erőss.

A politikai erőtérbe Somogyi szerint nem lehet beszállni. „Nincs olyan hang, amit meghallanak. A megszólításukhoz nem értünk, a kultúracsinálásban viszont otthon vagyunk. Az Off önmagában már kultúrpolitikai állítás. Demonstrálja, hogy képesek vagyunk megszervezni önmagunkat.” A korábbi civil kezdeményezésekhez képest más utat választó Off-Biennále főtámogatói között ugyanakkor szerepel a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) is. „Mikor az NCTA-hoz pályáztunk, például elmaradott települések fiataljainak felkarolásán dolgozó szervezettel is mérkőztünk. Ez teljesen más szempontrendszert követelt meg, mint amit korábban ismertünk. A támogatás elnyerésével megmutattuk, hogy amit csinálunk, társadalmilag is releváns” – véli Somogyi.

Az elmúlt másfél év folyamatos építkezése lehetetlen lett volna az önkéntes munka nélkül. Ám a kurátorok nem gondolják úgy, hogy az államnak ne lenne feladata a kortárs kultúra támogatása – a gond az arányokkal van. Ha az állam a jövőben partnernek mutatkozik, pillérként részt vehet a biennále támogatásában. Bencsik Barnabás szerint enélkül a későbbiekben nem is lehet gondolkodni. „Az Off független az államtól, mert ez az állam amúgy sem adna rá pénzt. A projekt jelenleg abnormális, hosszabb távon fenntarthatatlan, önkizsákmányoló me­chanizmussal működik. Olyan emberek dolgoznak benne önkéntesen, akik az elmúlt évtizedekben ugyanezért a munkáért fizetést kaptak.”

Az Off finanszírozását az alapítványi hozzájáruláson túl magánforrások biztosítják, az NCTA mellett főtámogató az OSIFE Nyílt Társadalom Alapítvány és az Erste Stiftung. Ezzel együtt – plusz az említett önkéntes munka és a lenyomott áron besegítő külsős szakmai segítség számítása mellett – a szervezők szerint 250-300 millió forintba került volna a biennále. Végül kevesebb mint 40 millióból oldották meg.

A kurátorok azt mondják, a kulturális infrastruktúra és „a tágabb gazdasági rendszer” – így a magán- és vállalati szféra – között nincs erős kapcsolat, s ez mindegyik oldalt, a művészeket, a szakembereket és a galeristák gyűjtői köreit is gyengíti. Most viszont összesen nyolcvan-kilencven ember támogatja a biennálét, köztük körülbelül harminc gyűjtő és huszonöt művész is (például a nemzetközileg is elismert Csörgő Attila).

Spengler Katalin műgyűjtő és szakíró – a MindShare médiaügynökség ügyvezetőjeként a médiaiparban is érdekelt Somlói Zsolttal közösen – a magyar művészeti szcéna egyik legbefolyásosabb szereplője. Spengler és Somlói baráti körét mozgatta meg az Off érdekében, a gyűjtők csoportjába ezereurós küszöbbel lehetett belépni. „Nem véletlenül szavaztunk bizalmat a biennálénak. Innovatív szakmai kezdeményezést látunk, ami meghatározhatja a magyar kortárs képzőművészet jövőjét” – fejti ki az együttműködés okát Spengler. Az Off támogatói között találjuk még például a Concorde Értékpapír Zrt.-t, az acb-t vezető műgyűjtő Pados Gábort, a Prezi-társalapító Somlai-Fischer Ádámot vagy a HVG Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatóját, Szauer Pétert.

A műgyűjtői körök, befolyásos magánszemélyek és a profi szervezők együttműködése felveti a kérdést: az Offban a civil építkezés mellett vajon újratermelődik-e a területre jellemző elitizmus is? A biennále célközönsége hagyományosan a középosztálytól felfelé mozgó értelmiségé. „A progresszív, korábbit megkérdőjelező kortárs művészet nem popkultúra. Sosem lesz tömegbázisa. A marginalizált csoportok pedig mással vannak elfoglalva” – mondja Bencsik. Szerinte ezért nem is az a lényeg, hogy százezrek menjenek el a biennáléra, ehelyett a kritikai gondolkodás fenntartása a fontos. „Mi azt szeretnénk megmutatni, hogy a kortárs képzőművészet nem elefántcsonttoronyból működik – reagál Somogyi. – A művészeket is ugyanazok a problémák foglalkoztatják, mint bárki mást. Az Offon lesz például az elvándorlást vagy a történeti emlékezetet feldolgozó munka. A direkt politikai projekteket utasítottuk vissza. Azokat, melyeknél a hangsúly nem a művészet eszközén volt.”

„Közös érdekek mozgatnak minket” – mondja a szakmai és üzleti körök egymáshoz közelítéséről Spengler. „A magánszféra támogatói felelőssége egyre nagyobb. A magyar kortárs művészet külföldi ismertsége finoman szólva sem elégséges, a nemzetközi figyelmet pedig a múzeumi léptékű kiállítások tudják felkelteni.” Spengler szerint az Off lehetőséget teremt arra, hogy a jelenleg leuralt nagy intézmények mellett „egészen más dimenziójú” események is létrejöhessenek. „A nagy nemzetközi bankok, biztosítók és telefontársaságok a rendszerváltás után komoly támogatást nyújtottak, de az elmúlt öt évben jellemzően kivonultak a területről. Őket nem pótolják a magángyűjtők, de ha tíz-húsz ember összeáll egy célért, már beljebb vagyunk.”

Halász János volt kulturális miniszter 2013 augusztusában közölte, hogy – az MMA nyomulása miatt a Műcsarnok éléről távozó – Gulyás Gábor miniszteri biztosként egy budapesti biennále létrehozásán is dolgozik majd. Erről a tervről nem hallani azóta.

Neked ajánljuk