Képzőművészet

Szabó a kilencvenes évek óta foglalkozik a fotografikus képpel. Nagyméretű fotói játékosan mozognak a hihetőség határán: mutatják is, meg nem is, hogy valójában makettről, egy mesterséges világról készültek.

A hódmezővásárhelyi születésű Elkán László, aki a francia ellenállásban fölvette a Lucien Hervé nevet, azután vált hivatásos fényképésszé, hogy 1947-ben kizárták a Francia Kommunista Pártból.

Erőteljes ötletek helyett tétova téblábolás jellemzi a 13. Velencei Nemzetközi Építészeti Kiállítás nemzeti pavilonjait. 2012-ben hiánycikknek számítanak a próféták, pedig nagy szükség lenne rájuk.

Kínzások, kegyetlenkedések, hímtagok

Amikor az 1991-ben alapított Paksi Képtár 2007-ben a volt Konzervgyár egyik "felújított", a nemzetközi múzeumépítészeti elvárásoknak is kitűnően megfelelő, de indusztriális jellegét mégis megőrző épületébe költözött, az építészek (Kiss Gyula és Járomi Irén) elsődleges célja az volt, hogy "a látogató minden térben, minden térszegletben egyenrangú, de eltérő élményeket kapjon".

A magyarországi műgyűjtés rendszerváltás utáni történetét két negatív komponens határozza meg: a szükségesnél kevesebb tőke és a hagyományos műfajokhoz (táblaképfestészet) való túlzott ragaszkodás.

Bár a vidéki múzeumok működése a követhetetlen rendszer szerint változó kormányzati döntések miatt egyre nehezebben fenntartható, ráadásul jövőbeli megmaradásukra sincs semmiféle garancia, ebből egyáltalán nem következik, hogy a múzeumi szakemberek ernyedt mélabúval hátradőljenek, és csüggedten várják a megsemmisítő csapást.

Megragadni, magunkévá tenni a világot - már az újkor kezdetén megjelentek az uralkodói, főúri rezidenciák falai között azok a gyűjtemények, az ún. wunderkammerek (csodakamrák), amelyek ezt a törekvést jelezték a bennük felhalmozott kincsekkel, műtárgyakkal, ritka furcsaságokkal.

Fél éve még úgy tűnt, bezár a kísérleti műfajokat befogadó Liget Galéria, de bármilyen hihetetlen, szerencsés fordulatok is vannak: attól kezdve, hogy egy anonim telefonáló a Tilos Rádió élő műsorában fölajánlott egymillió szabadon fölhasználható forintot a galériának, a zuglói önkormányzat is meggondolta magát (az LMP által kezdeményezett tárgyalások következtében).

Két év csúszással tavaly ősszel befejeződött az EKF utolsó nagyberuházása Pécsen. Tizenegymilliárdos költségvetésből, 33 épület újrahasznosításával és 12 elbontásával 40 000 m2 hasznos területet alakítottak ki a Zsolnay-gyár területén. Kérdés, mire elég mindez.