Dés Márton bemutatja a középső ujját

Képzőművészet

A Ferencvárosi Művelődési Ház visszacsinálta volna Dés Márton betiltott kiállítását, a művész nem hagyta, hogy palira vegyék. A Ferencvárosi Pincegaléria előtt mutatta be képeit.

„Rendezés miatt zárva” – ez áll a Ferencvárosi Pincegaléria lelakatolt kapuján. Dés Márton kiállítása tényleg elmarad, a megnyitó viszont nem. A feliraton elkelne némi módosítás: „cenzúra miatt zárva”.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A járdán krétától maszatos gyerekek ülnek, hamarosan „azt rajzolok, amit akarok” és „nincs főnök” feliratokkal lesz teli a Mester utca 5. előtti kis tér. A mégis megnyitón kíváncsi sokaság: művészek, művészetért aggódók és sajtósok várják, hogy történjen valami, ha már kiállítás nem lehet. A dolog inkább performansz és „media event”, nem harsány tüntetés.

Dés Márton piros pünkösdirózsával és hangosbemondóval a kezében ácsorog, képei egyelőre háttal, falnak fordítva. „Egy napig azt hittem, hogy ez az egész nem komoly – mondja valaki a közönség soraiból. –  Abszurd, bizarr, hihetetlen és nevetséges!”

„Tegnap éjjel felhívtak, hogy mégis visszaviszik a képeket, tartsuk meg a megnyitót a meghirdetés szerint, és tegyünk úgy, mintha mi sem történt volna” – meséli Dés Marci, miközben megfordítja festményeit. Arra a kérdésre azonban, hogy miért kellett korábban ezeket az alkotásokat betiltani (amelyek feltehetően egy ötéves gyerek számára sem tartalmaznak „közösség elleni izgatást” jelentő momentumokat), ő maga sem érti. A Ferencvárosi Művelődési Központból senki nem jelent meg, hogy erre a kérdésre választ adhasson.

A mégis megnyitón felszólalt a kiállítás kurátora, Forián Szabó Noémi, aki elmondta, hogy mindenben kiáll Dés Márton mellett, és tiltakozni kíván minden alkotói szabadságot korlátozó intézkedés ellen.

A  jó hír, hogy Dés Márton képeit innentől kezdve sokkal többen ismerik, mintha minden a maga medrében halad, a rossz pedig, hogy 2013-ban, Budapesten, mondvacsinált okokra hivatkozva be lehet tiltani egy képzőművészeti kiállítást.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.