Kiállítás

Szent Mátrix - A nyitott állapot nem menthető

  • - dck -
  • 2013. május 25.

Képzőművészet

Ha valaki nem ismerné, a Zürichben Olomon néven született "mongol származású formafinomító szerzetes és népi akrobata" nem más, mint a klaviatúrák és a nyomtatott áramkörök védőszentje, aki már 1457-ben, másfél éves korában hangyákat számolt, majd "az adatokat napi bontásban rendszerezte és hó végi kimutatásokat készített mozgásukhoz".

A legendárium szerint nemcsak az ujjnyi méretű pöckök feltalálása és "gyártása" fűződik a nevéhez, hanem számos, eddig dekódolatlan jóslat is ("A friss hal élő ellipszis"). Aki nem akar elzarándokolni Mátrix hamvaihoz, a "világ legdélibb városába, a tűzföldi Puerto Toróba", most leróhatja kegyeletét Debrecenben is.

Bár a kifejezetten üde és vidám csoportos kiállításon sokan csak kiindulópontként használják a fiktív szent nevéhez kapcsolható fogalmi hálót, a többség megmarad Mátrix életének "dokumentálásánál". Így találkozhatunk kegytárgyakkal (ereklyetartójával, íróasztalával, koronaantennáival) és különös életét és csodáit feldolgozó szentképekkel: például Dóczy Alpár triptichonján Szt. Mátrix Basic programozási nyelven szól az emberekhez, Juhász Ernő képén pedig meginti az illegális tartalmakat letöltő iPodokat.

A tárlat olyan, mintha a szentendrei Vajda Lajos Stúdió legjobb dadaista periódusa reinkarnálódott volna: nem véletlen, hogy a Bizottság zenekar két frontemberétől (feLugossy Lászlótól és ef. Zámbó Istvántól) is láthatunk műveket. Mátrix életét egy szökdécselést követő transzba esés változtatta meg teljesen: ezt a tudatmódosítást tette átélhetővé a megnyitón a pszichokinetikus ipari és mezőgazdasági tánczenét játszó Lyuhász Lyácint Bt.

Mielőtt megtekintjük a kiállítást, nem árt, ha elsajátítjuk a fakíralvás technikáit - bár ehhez el kell készítenünk "kukoricacsuhéból és fagyasztott halikrából a hangfrekvenciás parancsmodulátort".

Sesztina Galéria, Debrecen, Hal köz 3., nyitva május 12-ig

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.