Cipó nemzeti szalaggal

  • Sz. T.
  • 2003. június 26.

Képzőművészet

A kitalált hagyomány címmel kiállítás nyílik Péter-Pál napján az új kenyér ünnepének kultúrtörténetéről. A Néprajzi Múzeum tárlata két közhiedelmet is megcáfol: nem ősi magyar néphagyományról és nem is szimpla szovjet átvételről van szó.

A kitalált hagyomány címmel kiállítás nyílik Péter-Pál napján az új kenyér ünnepének kultúrtörténetéről. A Néprajzi Múzeum tárlata két közhiedelmet is megcáfol: nem ősi magyar néphagyományról és nem is szimpla szovjet átvételről van szó.Mióta az eszünket tudjuk, augusztus 20-án, ezen a magyaros vegyestál-ünnepen körmenetből, vízi és légi parádéból, alkotmányból, új kenyérből és tűzijátékból áll össze a menü. Ember legyen a talpán, aki képes kiigazodni rajta, mit is kéne ilyenkor ünnepelnünk - egy biztos, hogy nem a vakáció végének közeledtét.

Két éve, amikor megjelent Kovács Ákos etnográfus Játék a tűzzel című kötete a magyarországi tűzijátékok és díszkivilágítások 15-20. századi történetéről, már tudni lehetett, hogy augusztus 20-hoz is kapcsolódó kutatása szerves folytatásaként hozzálátott a szertartás elválaszthatatlan részének tűnő új kenyér átadása kultúrtörténetének feltárásához (Magyar Narancs, 2001. augusztus 16.). Azóta elkészült munkájának eredménye a Néprajzi Múzeumban június 29-én nyíló kiállításon látható és a - sajnos majd csak késve megjelenő - katalógusban olvasható.

Ha csak belegondolunk a dátumokba, agráripari szakképzettség nélkül is gyanakodni kezdhetünk az ünnep mesterkélt jellegével kapcsolatban: mit is keres az új kenyér az augusztus 20-i asztalon? Hiszen az aratás kezdete - s egyúttal a hagyományos aratóünnep ideje - június 29-e, Péter és Pál napja, amikor még eleve nem lehet új kenyér, ami viszont augusztus 20-ra már rég meg is száradt. Ha valamikor ideje van az új kenyérnek, az július közepe: addigra learatnak, kicsépelnek, s az új búzából őrölt lisztből meg lehet sütni az első kenyeret - a középkorban így is történt, július 15-én vitték az első kenyeret a templomba megszentelni (a kenyér szentsége Krisztusig vezethető vissza, aki a Biblia szerint tanítványainak átnyújtván saját testének nevezte azt).

E népszokásra alapozhatott 1899-ben

Darányi Ignác

földművelési miniszter, aki az aratósztrájkok leszerelése, a "patriarchális jó viszony" helyreállítása érdekében leiratot adott ki az aratóünnepek felújításáról (pontosabban két leiratot, mert az elsőnek nem lett foganatja). Volt is, ahol összegyűltek az aratók, átnyújtották az aratókoszorút a földesúrnak, népies rigmusokban hálát adtak neki a munkalehetőségért, ő pedig némelyik hű cselédjét ki is tüntette. E mesterségesen kreált ünnepnek éppoly direkt politikai funkciója volt (a mezőgazdasági munkabéke megteremtése), mint a 19. század utolsó harmadától a századfordulóig Európa-szerte megrendezett látványos rituáléknak, melyeket a hatalmon lévők találtak ki uralmuk legitimálására - ezt a jelenséget írta le Eric Hobsbawn kitalált hagyományként, innen a kiállítás címe.

A helyi jellegű ünnepségek után az első országos show-ra 1937-ben, Péter-Pál napján Szegeden került sor, ahol a város népművelési titkárának, Hübner Józsefnek a javaslatára az idegenforgalom fellendítése érdekében megrendezték a Magyar Kenyér (egyes tudósítások szerint újkenyér) ünnepét. Ceremóniamestere a fővárosból érkezett Paulini Béla, a néprajzi hitelességet szabadon kezelő

Gyöngyösbokréta-mozgalom

atyja volt, aki 1941. július 27-én a második új kenyér ünnepét is levezényelte a szabadkai Hitler téren, ahol Horthy Miklóst köszöntötték új kenyérrel - itt persze nem a kenyér, hanem Bácska visszacsatolásának megünneplése volt a lényeg. A győzedelmes Horthyt ugyanazokkal a "népies" külsőségekkel fogadták, mint 1945-ben a Kecskemétre bevonuló Rákosi Mátyást.

Ha a szónoklatok változtak is - az 50-es évek elején még kulákokat emlegettek, idén majd nyilván az európai uniós kihívásokat -, a látvány gyakorlatilag ma is ugyanaz. Vezető elvtárs/úr ingujjban, népviseletbe öltözött leány és legény, nemzeti szalaggal átkötött, méretes cipó (ami nélkül kisgazda szeánsz végképp elképzelhetetlen a rendszerváltás óta). A 80-as évek egyik augusztus 20-i parádéján a Dunából feljövő, oxigénpalackos búvárok hoztak új kenyeret a párt- és állami vezetőknek. Ennyire mulatságos példát mostanában sajnos aligha láthatunk az ideológia eltűnésére, a rítus teljes kiüresedésére, de hogy maga a kitalált hagyomány mennyire eleven, azt a 2000-es millenniumi ünnepségeken készült több száz amatőr fotó is bizonyítja: ezeken mind új kenyeret ad vagy vesz át, szeg meg a helyi főember. Spontán hagyományként él hát tovább a valaha felülről diktált szertartás, nyilván, mert a Szent István-napi ünnepnek - ami maga is kitalált hagyomány (1891-ben iktatták törvénybe, nemzeti ünneppé téve egy katolikus vallási ünnepet) - szüksége van az új kenyér átadásának világi toposzára. A kiállítás dokumentumok és tárgyi rekvizitumok segítségével vezet végig az új kenyér ünnepének történetén. Nem szólja le azokat az embereket, akik számára máig az életet jelenti a gabonatermés, de figyelmeztet arra - s egyáltalán nem lényegtelen, hogy éppen a Néprajzi Múzeumban -, hogy nem ártana óvatosabban bánni a hagyománynyal, hiszen ha az elmúlt száz év során a néprajztudomány mint olyan kritikusan viszonyul az aratóünnep, majd az abból kialakított új kenyér ünnepe politikai célú felhasználásához, akkor ma talán nem kéne magyarázgatni, hogyan is született.

Sz. T.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.