rés a présen

„De nem magányos”

  • rés a présen
  • 2024. március 13.

Képzőművészet

Gergye Krisztián koreográfus, képzőművész

rés a présen: Koreográfusként, táncosként ismertünk meg. Mikor kezdtél képzőművészettel foglalkozni?

Gergye Krisztián: Elsősorban festőnek készültem, tehát a tánc és a színház lett inkább a kitérő. De fölösleges sorrendet állítani, a műfajokban való elmélyülésem mindig párhuzamosan zajlott, néha egyik, néha másik kapott több erőteret. Miközben Indonéziában két magántanártól és két különböző iskolában táncolni tanultam, szinte folyamatosan festettem, és ott volt az első kiállításom is, ahol a megnyitón a képeim előtt tradicionális jávai táncot táncoltam. Az én esetemben a festés nagyon jól meglenne a tánc és a színház nélkül, képzőművészeti ihletettség nélkül viszont lehet, hogy nem tudnék táncolni, koreografálni vagy színházat csinálni.

rap: A Labdák a tetőn című tárlatod még látható a Jurányiban, ahol két előadásod is megy. Van összefüggés a kiállítás és az előadások között?

GK: A MILF, amelynek rendezője vagyok és a Szenteczki Zitával koreográfusként készített Született: Wágner Emese két ajándék produkció az életemben. Az alkotói szabadság és krea­tivitás maximumát éltem meg mindkettőben, és a Jurányi régóta nem tapasztalt otthont és hátteret adott ezeknek a munkáknak. Csodálatos, hogy független körülmények között telt házzal futhatnak ezek az előadások. Mindez az otthonosságérzés a kamarakiállítással kiegészülve szívmelengető élmény. Végre tartozom valahová, ahol nem kell nulláról kezdeni a dolgokat, lehet építkezni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”