Képzőművészet

A reneszánsz mester ritka portréja csütörtökön a Sotheby's árverésén talált új gazdára.

Veszprém városa az ’56-os forradalom 50. évfordulójára készíttetett egy emlékművet Rajk Lászlóval. A szobrot 2006. október 10-én felállították a Színházkertben, de sohasem fejezték be, nem avatták fel, majd 2008 végén lángvágóval távolították el a talapzatáról, és a helyi közüzemi szolgáltató telephelyére szállították.

Nagytétény híres a mélyben elnyúló, hatalmas pincerendszeréről; a mészkő- és bentonitbánya felhagyott járataiban bor- és pezsgőpincészetek rejtőznek.

A művész leginkább monumentális installációiról ismert.

És kutatói ösztöndíjat is indítanak női képzőművészek életművének tanulmányozására.

A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.

A bábszínházban a tervezővel kezdődik minden. Egy fejforma megválasztásával, egy színnel: ő az, aki előre dönt a figura karakteréről, jelleméről. 

A Kieselbach Galéria idei évbe is átnyúló, „exkluzív galériás kínálata” – reagálva a megváltozott körülményekre – a szokásos év végi aukciót helyettesíti, ám ez a kiállítás abban is más, hogy most a klasszikus és modern műtárgyak mellett külön részleget kaptak az acb Galéria kortárs művészei.

Legtöbben az íróportréiról ismerik. Megörökítette a szigligeti Alkotóház mára már nem létező világát, majd a szombathelyi Weöres Sándor Színházban lelt otthonra. A Képpel/írott/színház című albumának második, bővített kiadásáról beszélgettünk, és arról, hogy lehet-e közelebb hozni egy-egy képpel a teljes személyiséget.

Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent címmel jelent meg Gát János Reigl Judittal folytatott beszélgetéseiből írt könyve, amelyet a világhírű festő utolsó rajzaival illusztrált. Ez adta az alkalmat, hogy Reigl New York-i galeristájával és jó barátjával a nemrég elhunyt művészre emlékezzünk.

Schopp Ildikó művészetpedagógus

A vírusválság éles fénybe helyezte a globális képzőművészeti szcéna számos, eddig lappangó baját és ellentmondását. Mi lesz a galériákkal, a nagy múzeumokkal, a nemzetközi rendezvényekkel, a piaccal? És mit jelent az, hogy immár magyar szakember is van a 100 legbefolyásosabb szereplő rangsorában?

A mért idő világértésünk alapvető vonatkozási pontja. Jelenünket a múltból következő öntudatlan reakcióink és döntéseink határozzák meg, illetve az, hogy képesek vagyunk a jövőben adódó veszélyek és lehetőségek el- és átgondolására, a tudatos tervezésre. Testünk változásai folyamatosan emlékeztetnek arra, hogy a halál irányába tartunk. A Kicsiny Balázs kiállításának címeként feltűnő „időhúzás” mintha a vég elhalasztásának örökösen felmerülő igényére irányítaná rá a figyelmet.