Elhunyt Vera Molnár magyar származású képzőművész

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. december 8.

Képzőművészet

Kilencvenkilenc éves volt.

Kilencvenkilenc éves korában elhunyt Vera Molnár magyar származású francia képzőművész – közölte a párizsi Pompidou Központ. A legjelentősebb francia kortárs művészeti gyűjteménnyel rendelkező múzeum 2024. február 28. és augusztus 26. között nagyszabású kiállítást rendez a számítógépes művészet úttörőjeként számontartott alkotó születésének századik évfordulója alkalmából.

A több mint hetven éve Párizsban élő és halálig alkotó médiaművész csütörtökön halt meg. Vera Molnár Budapesten, Gács Vera néven született 1924. január 5-én, a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1942-től Szőnyi István tanítványa volt, 1947-ben ösztöndíjjal Rómába ment, majd későbbi férjével, Molnár Ferenc (Francois Molnar) festőművésszel Franciaországban telepedett le. Az 1960-as években kifejlesztette az általa machine imaginaire-nek (képzeletbeli gépnek) nevezett módszert, amellyel matematikai törvényszerűségeket modellezett, majd

1968-ban Franciaországban elsőként készített digitális rajzokat, geometriai alakzatokon és geometrikus témákon alapuló, algoritmikus festményeket egy valódi számítógép segítségével.

Az 1990-as évek közepéig szisztematikusan kutatta a formákat, amelyek mutációit alkotta meg, és leggyakrabban az ismétlést és a sorozatokat részesítette előnyben. Klee és Mondrian kubizmusától Monet impresszionizmusáig vizsgálta a festői képzeletvilágot, és alkotta meg saját világfelfogását. A Pompidou szerint Vera Molnar művészetében paradox módon ötvözte a tudatos irányítottságot és a szabadságot, a szakmai tudást és a rendezetlenséget. Még élete végén is – amikor műtermét feladva egy idősek otthonába költözött – számítógépet használt az alkotásaihoz, anélkül, hogy az határozta volna meg a művészi döntéseit. A géptől a variációk, a lehetőségek sokaságát várta el: a gép állt a művészi szabadság szolgálatában, nem pedig fordítva.

Első magyarországi kiállítása 1979-ben volt, és azóta már rendszeresen lehet itthon is találkozni a munkáival. Kiállították a műveit a Kiscelli Múzeumban és a Vintage galériában, jelenleg az idén megnyílt balatonfüredi Modern Műtárban látható egy időszakos tárlata, novemberben pedig a római Collegium Hungaricumban nyílt Variazioni Icone címmel kiállítása. Alkotásai megtalálhatók a Szépművészeti Múzeumban, a Kiscelli Múzeumban és a Ludwig Múzeumban is, de a New York-i MoMA-ban, a londoni Victoria and Albert Museumban, valamint több párizsi gyűjteményben is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.