Elhunyt Vera Molnár magyar származású képzőművész

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. december 8.

Képzőművészet

Kilencvenkilenc éves volt.

Kilencvenkilenc éves korában elhunyt Vera Molnár magyar származású francia képzőművész – közölte a párizsi Pompidou Központ. A legjelentősebb francia kortárs művészeti gyűjteménnyel rendelkező múzeum 2024. február 28. és augusztus 26. között nagyszabású kiállítást rendez a számítógépes művészet úttörőjeként számontartott alkotó születésének századik évfordulója alkalmából.

A több mint hetven éve Párizsban élő és halálig alkotó médiaművész csütörtökön halt meg. Vera Molnár Budapesten, Gács Vera néven született 1924. január 5-én, a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1942-től Szőnyi István tanítványa volt, 1947-ben ösztöndíjjal Rómába ment, majd későbbi férjével, Molnár Ferenc (Francois Molnar) festőművésszel Franciaországban telepedett le. Az 1960-as években kifejlesztette az általa machine imaginaire-nek (képzeletbeli gépnek) nevezett módszert, amellyel matematikai törvényszerűségeket modellezett, majd

1968-ban Franciaországban elsőként készített digitális rajzokat, geometriai alakzatokon és geometrikus témákon alapuló, algoritmikus festményeket egy valódi számítógép segítségével.

Az 1990-as évek közepéig szisztematikusan kutatta a formákat, amelyek mutációit alkotta meg, és leggyakrabban az ismétlést és a sorozatokat részesítette előnyben. Klee és Mondrian kubizmusától Monet impresszionizmusáig vizsgálta a festői képzeletvilágot, és alkotta meg saját világfelfogását. A Pompidou szerint Vera Molnar művészetében paradox módon ötvözte a tudatos irányítottságot és a szabadságot, a szakmai tudást és a rendezetlenséget. Még élete végén is – amikor műtermét feladva egy idősek otthonába költözött – számítógépet használt az alkotásaihoz, anélkül, hogy az határozta volna meg a művészi döntéseit. A géptől a variációk, a lehetőségek sokaságát várta el: a gép állt a művészi szabadság szolgálatában, nem pedig fordítva.

Első magyarországi kiállítása 1979-ben volt, és azóta már rendszeresen lehet itthon is találkozni a munkáival. Kiállították a műveit a Kiscelli Múzeumban és a Vintage galériában, jelenleg az idén megnyílt balatonfüredi Modern Műtárban látható egy időszakos tárlata, novemberben pedig a római Collegium Hungaricumban nyílt Variazioni Icone címmel kiállítása. Alkotásai megtalálhatók a Szépművészeti Múzeumban, a Kiscelli Múzeumban és a Ludwig Múzeumban is, de a New York-i MoMA-ban, a londoni Victoria and Albert Museumban, valamint több párizsi gyűjteményben is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.