Interjú

„Egy idegen nyelv”

Mészáros Flóra művészettörténész

Képzőművészet

Most jelent meg Lantos Ferencről szóló monográfiája, ennek kapcsán az absztrakt művészetről és a nonfiguratív nyelv szellemi aspektusáról beszéltünk.

 

Magyar Narancs: Mi az oka annak, hogy az absztraktot nemigen kutatták Magyarországon?

Mészáros Flóra: Különösen a politikai kontextus indokolja ezt, hiszen a nonfiguratív művészet kutatása mindig mostohacipőben járt a politikailag terhelt, főleg az egykori szovjet mintájú országokban. Magyarországon az egykori témavezetőm, Passuth Krisztina szerepe elvitathatatlan, ő egyébként máig releváns kutatásokat végez. Nyugat-Európában a nonfiguráció vizsgálata az 1970-es évek után ívelt fel – állami támogatás mellett! –, és ma már világos, ennek mekkora jelentősége volt. Hogy Benoit Sapiro francia galeristát idézzem, az olyan területeken, ahol kimaradt ez a fajta ízlésformálás, és az állam a nemzeti, olykor nacionalista művészetet propagálta, nem a nonfiguráció lett a domináns. Érdekes példa az oroszoké, ahol az 1910-es évek végi bolsevik hatalomátvétel radikális szellemi háttérmozgalma és a politikai propaganda része volt az orosz konstruktivizmus, például a plakátok esetében. De amint a szovjet állam realizálta, hogy a propaganda eszközeként a film jobban működik, illetve hogy a filmesek köre könnyebben irányítható, akkor tiltottá vált a konstruktivista művészet. Magyarországon az első absztrakt tárlatot 1938-ban rendezték, két évtizeddel később, minthogy az absztrakció a világban megjelent. A második világháború azonban megtörte ezt az utat. Mire az absztrakt művészet itthon teret hódíthatott volna, addigra egy olyan politikai rendszer uralkodott, amely ezt tartalmánál fogva nemcsak kizárta, hanem tiltotta is. Nem engedték az ilyen jellegű művek bemutatását, sőt a nyugati kurrens szemlélet teljesen idegen maradt. Idővel azonban változott a kultúrpolitika hozzáállása a nonfiguratív művészethez. 1968–1969-ben Victor Vasarely több kiállításon is részt vett hazánkban, ami a nyugati progresszív művészet egyik első beengedésének tekinthető. Ugyanakkor az állami kultúrpolitika a mögöttes jelentést nem értette, és a magyar származású, akkor már nemzetközi fenomenon Vasarelyt dekorművészként értékelte. Ezért is valósulhatott meg a tárlata, csakúgy, mint ahogyan azonos félreértelmezés miatt alkothatott szabadon Lantos Ferenc zománcból épületfrízeket, köztéri műveket, vagy tervezhette meg az első hazai nonfiguratív, műanyag alapú építőművészeti munkát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?