Interjú

„Egy idegen nyelv”

Mészáros Flóra művészettörténész

Képzőművészet

Most jelent meg Lantos Ferencről szóló monográfiája, ennek kapcsán az absztrakt művészetről és a nonfiguratív nyelv szellemi aspektusáról beszéltünk.

 

Magyar Narancs: Mi az oka annak, hogy az absztraktot nemigen kutatták Magyarországon?

Mészáros Flóra: Különösen a politikai kontextus indokolja ezt, hiszen a nonfiguratív művészet kutatása mindig mostohacipőben járt a politikailag terhelt, főleg az egykori szovjet mintájú országokban. Magyarországon az egykori témavezetőm, Passuth Krisztina szerepe elvitathatatlan, ő egyébként máig releváns kutatásokat végez. Nyugat-Európában a nonfiguráció vizsgálata az 1970-es évek után ívelt fel – állami támogatás mellett! –, és ma már világos, ennek mekkora jelentősége volt. Hogy Benoit Sapiro francia galeristát idézzem, az olyan területeken, ahol kimaradt ez a fajta ízlésformálás, és az állam a nemzeti, olykor nacionalista művészetet propagálta, nem a nonfiguráció lett a domináns. Érdekes példa az oroszoké, ahol az 1910-es évek végi bolsevik hatalomátvétel radikális szellemi háttérmozgalma és a politikai propaganda része volt az orosz konstruktivizmus, például a plakátok esetében. De amint a szovjet állam realizálta, hogy a propaganda eszközeként a film jobban működik, illetve hogy a filmesek köre könnyebben irányítható, akkor tiltottá vált a konstruktivista művészet. Magyarországon az első absztrakt tárlatot 1938-ban rendezték, két évtizeddel később, minthogy az absztrakció a világban megjelent. A második világháború azonban megtörte ezt az utat. Mire az absztrakt művészet itthon teret hódíthatott volna, addigra egy olyan politikai rendszer uralkodott, amely ezt tartalmánál fogva nemcsak kizárta, hanem tiltotta is. Nem engedték az ilyen jellegű művek bemutatását, sőt a nyugati kurrens szemlélet teljesen idegen maradt. Idővel azonban változott a kultúrpolitika hozzáállása a nonfiguratív művészethez. 1968–1969-ben Victor Vasarely több kiállításon is részt vett hazánkban, ami a nyugati progresszív művészet egyik első beengedésének tekinthető. Ugyanakkor az állami kultúrpolitika a mögöttes jelentést nem értette, és a magyar származású, akkor már nemzetközi fenomenon Vasarelyt dekorművészként értékelte. Ezért is valósulhatott meg a tárlata, csakúgy, mint ahogyan azonos félreértelmezés miatt alkothatott szabadon Lantos Ferenc zománcból épületfrízeket, köztéri műveket, vagy tervezhette meg az első hazai nonfiguratív, műanyag alapú építőművészeti munkát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.