Interjú

„Kifalazni Kőmíves Kelemennét”

Koltay Dorottya Szonja képzőművész

  • Szikra Renáta
  • 2023. december 19.

Képzőművészet

Festő szakon végzett az egyetemen, a képi világa harsány és eleven, sőt hangos. Videóanimációval, díszlettervezéssel, írással és színház-pedagógiával is foglalkozik. Az alteregóiról, a médiumok közötti átjárásról, zarándoklatról, vendégmunkáról és duguláselhárításról is beszélgettünk.

 

Magyar Narancs: Az alteregóidat vagy az univerzumod más lakóit mintha kifordítva mutatnád, idegvégződéseikkel kifelé. Elnagyolt vonásaikkal, túlzó gesztusaikkal szélsőséges érzelmek, indulatok megtestesítői. Saját magadat, a saját történeteidet állítod pellengérre?

Koltay Dorottya Szonja: Korán rájöttem, hogy képpé alakítva tudom a legjobban feldolgozni, értelmezni azt, ami velem és körü­löttem, szűkebb-tágabb környezetemben történt, történik. Segít megélni, megérteni az abszurd, lehetetlen szituációkat, amelyek jönnek kéretlenül is. Szereplőim alapélménye az agresszió és a kiszolgáltatottság. A képeknél és szövegeknél is a narratíva érdekel; a saját történeteken és a másokén keresztül a kollektív emlékezettel foglalkozom.

MN: Más a szövegalkotás és a képalkotás őszintesége?

KDSZ: A képnél elviszi a show-t az első benyomás, mert nagyon színes és hangos. E mögött az erősebb absztrakciós réteg mögött könnyebb elrejtőzni. Ehhez persze még más eszközeim is vannak. A kép belső szerkezetét meg kell teremteni, ennek a dramaturgiáját ismerem, rendet tudok rakni a vásznon, a papíron.

A geometrikus absztrakció rendje sosem érdekelt, az rajtam nem segít. Kényszeresen szerkesztem, rendezem a történeteimet, annyira be vagyok tojva a káosztól, az örvénytől, amit gerjesztenek. Ahhoz, hogy ne őrüljek meg, meg kell szelídíteni, néha kedélyes vásári komédiává kell alakítanom mindezt. A képzőművészetnél azt érzem, hogy valahogy könnyebben átcsúszik még az is, ami hamis, mert a közönsége mintha nem lenne olyan szigorú, mint az irodalomé. A szövegeim is groteszkek, játékok szavakkal, képekkel. Ahogy közös rémtörténeteket, úgy elcsépelt szófordulatokat, megvilágító erejű közhelyeket is újra felhasználok. De a szöveg­univerzumban nem vagyok magabiztos, érzem, hogy vékony jégen járok, félek a megszégyenüléstől. A videóanimáció más, azt a festészettel együtt művelem. Az egyetem óta foglalkoztat, hogyan lehetne másokkal együttműködve alkotni, de a festő szakon erre nem volt gyakorlat. Animációval először az Erasmus program keretében Isztambulban kezdtem dolgozni. Ez mobil lehetőség, elég egy laptop hozzá, nem kell és nem is igen lehet nagy vásznakat utaztatni. A mozgóképes anyagokkal társalkotóként más projektekben is részt tudtam venni. Ezekben is saját privát felvételeimet hasznosítom újra, a dokumentumot keverve a fikcióval. A videót a festmények, rajzok kiterjesztéseként is használom.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.