Interjú

„Kifalazni Kőmíves Kelemennét”

Koltay Dorottya Szonja képzőművész

  • Szikra Renáta
  • 2023. december 19.

Képzőművészet

Festő szakon végzett az egyetemen, a képi világa harsány és eleven, sőt hangos. Videóanimációval, díszlettervezéssel, írással és színház-pedagógiával is foglalkozik. Az alteregóiról, a médiumok közötti átjárásról, zarándoklatról, vendégmunkáról és duguláselhárításról is beszélgettünk.

 

Magyar Narancs: Az alteregóidat vagy az univerzumod más lakóit mintha kifordítva mutatnád, idegvégződéseikkel kifelé. Elnagyolt vonásaikkal, túlzó gesztusaikkal szélsőséges érzelmek, indulatok megtestesítői. Saját magadat, a saját történeteidet állítod pellengérre?

Koltay Dorottya Szonja: Korán rájöttem, hogy képpé alakítva tudom a legjobban feldolgozni, értelmezni azt, ami velem és körü­löttem, szűkebb-tágabb környezetemben történt, történik. Segít megélni, megérteni az abszurd, lehetetlen szituációkat, amelyek jönnek kéretlenül is. Szereplőim alapélménye az agresszió és a kiszolgáltatottság. A képeknél és szövegeknél is a narratíva érdekel; a saját történeteken és a másokén keresztül a kollektív emlékezettel foglalkozom.

MN: Más a szövegalkotás és a képalkotás őszintesége?

KDSZ: A képnél elviszi a show-t az első benyomás, mert nagyon színes és hangos. E mögött az erősebb absztrakciós réteg mögött könnyebb elrejtőzni. Ehhez persze még más eszközeim is vannak. A kép belső szerkezetét meg kell teremteni, ennek a dramaturgiáját ismerem, rendet tudok rakni a vásznon, a papíron.

A geometrikus absztrakció rendje sosem érdekelt, az rajtam nem segít. Kényszeresen szerkesztem, rendezem a történeteimet, annyira be vagyok tojva a káosztól, az örvénytől, amit gerjesztenek. Ahhoz, hogy ne őrüljek meg, meg kell szelídíteni, néha kedélyes vásári komédiává kell alakítanom mindezt. A képzőművészetnél azt érzem, hogy valahogy könnyebben átcsúszik még az is, ami hamis, mert a közönsége mintha nem lenne olyan szigorú, mint az irodalomé. A szövegeim is groteszkek, játékok szavakkal, képekkel. Ahogy közös rémtörténeteket, úgy elcsépelt szófordulatokat, megvilágító erejű közhelyeket is újra felhasználok. De a szöveg­univerzumban nem vagyok magabiztos, érzem, hogy vékony jégen járok, félek a megszégyenüléstől. A videóanimáció más, azt a festészettel együtt művelem. Az egyetem óta foglalkoztat, hogyan lehetne másokkal együttműködve alkotni, de a festő szakon erre nem volt gyakorlat. Animációval először az Erasmus program keretében Isztambulban kezdtem dolgozni. Ez mobil lehetőség, elég egy laptop hozzá, nem kell és nem is igen lehet nagy vásznakat utaztatni. A mozgóképes anyagokkal társalkotóként más projektekben is részt tudtam venni. Ezekben is saját privát felvételeimet hasznosítom újra, a dokumentumot keverve a fikcióval. A videót a festmények, rajzok kiterjesztéseként is használom.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.