Két új Banksy-mű tűnt fel Londonban, az egyik jobb, mint a másik

  • - cd -
  • 2017. szeptember 18.

Képzőművészet

Vagány, ironikus és jaj, de menő.

Jean-Michel Basquiat a napokban nyíló londoni kiállítása ihlette meg ezúttal Banksyt. A londoni Barbican központnál (itt lesz a nagyszabású tárlat is) két alkotást is hagyott az inkognitóját őrző művész. A falfestmények eredetiségét Banksy Instagramja igazolja. A feltöltött képekhez pedig kommentárt is fűzött.

Az egyik Bansky-kép egy óriáskereket ábrázol, amin az ülőalkalmatosságok helyett koronák vannak elhelyezve, nem véletlenül, ez Basquiat gyakran használt motívumainak egyike. Banksy e képhez hozzátéve megjegyzi, hogy kerül Basquiat a Barbicanbe, ahol egyébként előszeretettel tisztítják meg a falakat a graffitiktől.

Major new Basquiat show opens at the Barbican – a place that is normally very keen to clean any graffiti from its walls.

Banksy üzenetével arra céloz, hogy az 1960-ban született Jean-Michel Basquiat nemzedéktársaihoz hasonlóan az utcán, New York üresen marad falfelületein kezdte meg képzőművészeti működését. 1977-ben SAMO (a fekete szlengben a „same old shit”, azaz vén szaros rövidítésű) aláírással kezdett el graffitizni. Képei üzenetei között voltak például a „Plush safe he think; SAMO” vagy a „SAMO is an escape clause”. A SAMO projekt végül a „SAMO IS DEAD” felirattal ért véget, melyet a SoHo falaira festett. Húszévesen kezdett papírra és vászonra dolgozni. Összebarátkozott Andy Warhollal, aki nemcsak sokat tett érvényesüléséért, de együtt is dolgoztak. 1982-ben rendezte meg Basquiat első önálló tárlatát, és már abban az évben bekerült a világ egyik legrangosabb képzőművészeti rendezvényére, ott volt a kasseli Documentán, ahova nála fiatalabb művészt korábban még soha nem válogattak be. Sikert sikerre halmozott, az egyik első fekete festősztárrá vált, ám droghasználatát nem tudta kontrollálni, s 1988-ban bele is halt.

Művei sokszor a graffiti gondolkodásmód mintájára születtek, a legkülönfélébb elemeket ötvözte: trágár szövegeket, titokzatos szövegfoszlányokat, afrikai maszkokat vagy akár népszerű rajzfilmfigurákat, személyes vallomásokat, művészettörténeti toposzokat társított.

A másik képén Banksy Basquiat egyik kultikus művét egészítette ki, gondolta újra. A bejegyzés szerint Basquiat képét üdvözli a rendőrség.

Az eredeti – Jean-Michel Basquiat: Boy and Dog in a Johnnypump

Az eredeti – Jean-Michel Basquiat: Boy and Dog in a Johnnypump

 

Portrait of Basquiat being welcomed by the Metropolitan Police – an (unofficial) collaboration with the new Basquiat show.

Banksy ezzel arra a világszerte még ma is mindennapos gyakorlatra célozhat, mely szerint még mindig sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy fekete embert megállítanak, igazoltatnak a rendőrök, mint egy fehér embert. Manapság meg pláne.

A Barbican-kiállítás Basquiat úttörő neoexpresszionizmusának első nagyszabású brit bemutatása, ritka fotó-, film- és archív gyűjtemény közreadásával több mint 100 művét állítják ki.

(The Guardian)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.