rés a présen

Még több fényt!

Bordos László Zsolt fényfestő

  • rés a présen
  • 2017. július 22.

Képzőművészet

rés a présen: Honnan datálódik Magyarországon a fényfestészet?

Bordos László Zsolt: A nemzetközi szakma és a művészettörténészek Moholy-Nagy László Fény-Tér-Modulátor című 1930-as évekből származó installációját nevezik meg az első fényművészeti alkotásnak. Moholy-Nagy később a Chicago Institute of Arts igazgatója lett, ahová kihívta barátját, Kepes Györgyöt, akinek a munkássága nélkül aligha létezne az, ami manapság történik a fényművészet terén. Moholy-Nagy és Kepes vetítették előre, hogy a következő generációk művészei fénnyel, irányított fénnyel (l. projektor) fognak dolgozni. Kepes György 1967-ben megalapította a CAVS csoportot, amely a híres MIT-n működött, lényegében ott született meg a „térvetítés”, a ma ismert video mapping első formája. A Moholy-Nagy és Kepes tanítását követve vált világhírűvé például Schöffer Miklós a kinetikus installációival, Csáji Attila, aki a világon elsők között kezdett lézerrel dolgozni, vagy ott vannak Mengyán András konceptuális fényszobrai.

rap: Hol tart ma a műfaj?

BLZS: A fényművészet egyik mai, látványos formája az épületvetítés, amit magam is művelek. A világon már nagyon sok helyen vannak fényművészeti fesztiválok, a Glow fesztivál Eindhovenben, a Signal Prágában, a Fête des Lumières Lyonban stb. Amikor hallottam a pécsi Zsolnay Fényfesztivál tavalyi indulásáról, örültem, hogy végre Magyarország is felkerült a nemzetközi fényfesztiválok térképére. Talán az mutatja meg a legjobban a fényművészet elfogadottságát, hogy az UNESCO a 2015-ös évet a „Fény nemzetközi évévé” nyilvánította, így hozzájárult a fényművészet szélesebb körű elterjedéséhez.

rap: Milyen háttérrel kezdtél bele a fénnyel való foglalatosságba?

BLZS: A Magyar Képzőművészeti Egyetemen másodévesen abbahagytam a festészetet, mert rátaláltam a 3D animációra. Akkoriban nem tudtam, hogy egy új műfaj van születőben, de örülök, hogy én is ott lehettem a kezdeteknél. A diplomamunkámat végül Helsinkiben készítettem el, az egy 3D animáció volt, amelyben a látás alkalmazkodóképességével foglalkoztam. Moholy-Nagy és Kepes örökségét csak később fedeztem fel, és ekkor láttam, hogy jó úton haladok. Mozgóképekkel 2000-ben kezdtem el foglalkozni, 2001-től 3D animációkkal, aztán 2006-ban jöttek a nagyobb, koprodukciós projektek Kovács Ivóval, Vicsek Viktorral, Szalkó Dániellel. 2015-től pedig szóló projekteket készítek, sokszor a projektorok installálásától a tartalomkészítésig mindent magam csinálok. Harminchárom ország 55 városában mutathattam be a munkáimat.

rap: Mikor lesz a pécsi fesztivál?

BLZS: Június 30. és július 2. között esténként ismét fényárba borul a pécsi belváros, az ország legjobb fényfestő csapatai keltenek életre több mint 10 ezer négyzetméternyi vetített felületet, ez európai viszonylatban is kimagasló, varázslatos látványosság. Spanyol légtornászok álomszerű produkciója érkezik a főtérre, a székesegyház monumentális homlokzatán újra mapping alkotások nemzetközi, pénzdíjazásos versenye látható. S mindeközben egyéb különleges kulturális programok – koncertek, színházak, újcirkuszi előadások – is várják az érdeklődőket (zsolnayfesztival.hu). A Kiégő Izzók irányításával megvalósuló nemzetközi 3D mapping verseny idei témája A fény vonzásában, és tíz alkotás versenyez a díjakért.

rap: Milyen programmal veszel részt a pécsi fesztiválon?

BLZS: Június 30-án pénteken 20.00-tól mutatja be legújabb, Melafonie című szimfonikus szerzeményét a brit dj és zenész, Emika a Kodály Központban. A művet a MÁV Szimfonikusok szólaltatja meg a prágai Miriam Němcová vezényletével és Marie Fajtová szoprán közreműködésével. Én készítem a fényprodukciót hozzá a Kodály Központ belső tereire. Zene és vizualitás lélegzetelállító fúziója várható.

rap: Lesz-e még a nyári időszakban más megjelenésed?

BLZS: 2018 januárig be vagyok táblázva, Brazíliától Helsinkiig.

rap: Van-e dédelgetett álmod a fénnyel kapcsolatban?

BLZS: Még több fényt! – ezt a projektorok fény­erejére is értem.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.