rés a présen

Még több fényt!

Bordos László Zsolt fényfestő

  • rés a présen
  • 2017. július 22.

Képzőművészet

rés a présen: Honnan datálódik Magyarországon a fényfestészet?

Bordos László Zsolt: A nemzetközi szakma és a művészettörténészek Moholy-Nagy László Fény-Tér-Modulátor című 1930-as évekből származó installációját nevezik meg az első fényművészeti alkotásnak. Moholy-Nagy később a Chicago Institute of Arts igazgatója lett, ahová kihívta barátját, Kepes Györgyöt, akinek a munkássága nélkül aligha létezne az, ami manapság történik a fényművészet terén. Moholy-Nagy és Kepes vetítették előre, hogy a következő generációk művészei fénnyel, irányított fénnyel (l. projektor) fognak dolgozni. Kepes György 1967-ben megalapította a CAVS csoportot, amely a híres MIT-n működött, lényegében ott született meg a „térvetítés”, a ma ismert video mapping első formája. A Moholy-Nagy és Kepes tanítását követve vált világhírűvé például Schöffer Miklós a kinetikus installációival, Csáji Attila, aki a világon elsők között kezdett lézerrel dolgozni, vagy ott vannak Mengyán András konceptuális fényszobrai.

rap: Hol tart ma a műfaj?

BLZS: A fényművészet egyik mai, látványos formája az épületvetítés, amit magam is művelek. A világon már nagyon sok helyen vannak fényművészeti fesztiválok, a Glow fesztivál Eindhovenben, a Signal Prágában, a Fête des Lumières Lyonban stb. Amikor hallottam a pécsi Zsolnay Fényfesztivál tavalyi indulásáról, örültem, hogy végre Magyarország is felkerült a nemzetközi fényfesztiválok térképére. Talán az mutatja meg a legjobban a fényművészet elfogadottságát, hogy az UNESCO a 2015-ös évet a „Fény nemzetközi évévé” nyilvánította, így hozzájárult a fényművészet szélesebb körű elterjedéséhez.

rap: Milyen háttérrel kezdtél bele a fénnyel való foglalatosságba?

BLZS: A Magyar Képzőművészeti Egyetemen másodévesen abbahagytam a festészetet, mert rátaláltam a 3D animációra. Akkoriban nem tudtam, hogy egy új műfaj van születőben, de örülök, hogy én is ott lehettem a kezdeteknél. A diplomamunkámat végül Helsinkiben készítettem el, az egy 3D animáció volt, amelyben a látás alkalmazkodóképességével foglalkoztam. Moholy-Nagy és Kepes örökségét csak később fedeztem fel, és ekkor láttam, hogy jó úton haladok. Mozgóképekkel 2000-ben kezdtem el foglalkozni, 2001-től 3D animációkkal, aztán 2006-ban jöttek a nagyobb, koprodukciós projektek Kovács Ivóval, Vicsek Viktorral, Szalkó Dániellel. 2015-től pedig szóló projekteket készítek, sokszor a projektorok installálásától a tartalomkészítésig mindent magam csinálok. Harminchárom ország 55 városában mutathattam be a munkáimat.

rap: Mikor lesz a pécsi fesztivál?

BLZS: Június 30. és július 2. között esténként ismét fényárba borul a pécsi belváros, az ország legjobb fényfestő csapatai keltenek életre több mint 10 ezer négyzetméternyi vetített felületet, ez európai viszonylatban is kimagasló, varázslatos látványosság. Spanyol légtornászok álomszerű produkciója érkezik a főtérre, a székesegyház monumentális homlokzatán újra mapping alkotások nemzetközi, pénzdíjazásos versenye látható. S mindeközben egyéb különleges kulturális programok – koncertek, színházak, újcirkuszi előadások – is várják az érdeklődőket (zsolnayfesztival.hu). A Kiégő Izzók irányításával megvalósuló nemzetközi 3D mapping verseny idei témája A fény vonzásában, és tíz alkotás versenyez a díjakért.

rap: Milyen programmal veszel részt a pécsi fesztiválon?

BLZS: Június 30-án pénteken 20.00-tól mutatja be legújabb, Melafonie című szimfonikus szerzeményét a brit dj és zenész, Emika a Kodály Központban. A művet a MÁV Szimfonikusok szólaltatja meg a prágai Miriam Němcová vezényletével és Marie Fajtová szoprán közreműködésével. Én készítem a fényprodukciót hozzá a Kodály Központ belső tereire. Zene és vizualitás lélegzetelállító fúziója várható.

rap: Lesz-e még a nyári időszakban más megjelenésed?

BLZS: 2018 januárig be vagyok táblázva, Brazíliától Helsinkiig.

rap: Van-e dédelgetett álmod a fénnyel kapcsolatban?

BLZS: Még több fényt! – ezt a projektorok fény­erejére is értem.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.