Michelangelo, Picasso, Rubens és van Dyck: elképesztő kiállításokkal készül idén a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

  • narancs.hu
  • 2019. január 25.

Képzőművészet

Lehet, hogy Szakács Árpádnak lesz ehhez néhány szava.

A tavaly őszi újranyitást követően a Szépművészeti Múzeum rövidesen nagyszabású időszaki tárlatokkal is jelentkezik. Áprilistól Michelangelo-kiállítás, majd októbertől flamand barokk tárlat várja a közönséget mintegy harminc Rubens- és több mint tíz van Dyck-remekművel – jelentette be Baán László főigazgató az intézmény pénteki sajtótájékoztatóján.

Az MTI tudósítása szerint a Magyar Nemzeti Galériában többek között Magritte, Miró, Dalí és Picasso munkáit is felvonultató, nagy szürrealista kiállítás nyílik, az év végén pedig Brassai- és Farkas István-tárlatok várhatók.

Többek között Michelangelo rajzait; Rubens, Van Dyck és a flamand barokk mestereit; Magritte, Dalí és a szürrealisták munkáit, valamint Brassai fotográfiáit felvonultató kiállítások is szerepelnek a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 2019-es programjában.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.