A két fiatal kurátor (Muskovics Gyula és Soós Andrea) a kiállítótér adottságaihoz képest (mindössze két szobáról beszélünk) hatalmas és igen érdekes, sok szálon futó anyagot gyűjtött össze. Az időrendet is követő, öt tematikus egységbe rendezett, zömében eddig még nem bemutatott dokumentumokból, fotókból, újságcikkekből és eddig lappangó videókból összeállított prezentáció arra is rámutat, hogy a részleteiben (alternatív zene, avantgárd színház, film) már feldolgozott korszakot nagyon is meghatározta Király kézjegye. (Ezt a világot reprezentálják például Rodolf Hervé „bulifotói” vagy El Kazovszkij Dzsan panoptikumának részletei.)
E kézjegy fontos részei a belvárosi punkbutikhoz, a New Art Stúdióhoz köthető események (kirakatában az élő „próbababákkal” és a Váci utcai divatsétákkal), a Petőfi Csarnokban, több ezer ember előtt celebrált színpadias show-k, vagy a berlini Hamburger Bahnhofban megrendezett avantgárd divatbemutatók (a kiállítás címe is erre az eseménysorozatra utal). Továbbá a jellegzetes, szinte már a hordhatatlanság szélén egyensúlyozó ékszerek vagy az elképesztő ruhaköltemények. Az utóbbiakból csak három darab maradt meg – de ezekből is lemérhető, mennyire egyedi, már-már konstruktivista volt a művész látásmódja. Nem véletlen, hogy 1988-ban ő volt az egyetlen, akit mint kelet-európait beválasztottak a világ hét vezető avantgárd divattervezője közé. Kézjegyét a kiállítás installálása is hangsúlyozza – hiszen Király maga is a tökéletlenségből építkezett.
Tranzit.hu., Bp. VI., Király u. 102., nyitva: november 28-ig
