Kiállítás

Nyitott kapuk: Király Tamás ’80s

  • - dck -
  • 2014. december 22.

Képzőművészet

A kiállítás érdekessége, hogy nem csupán a tavaly meghalt, legendásan extravagáns, divatellenes divattervezőről (egy német új­ságíró szavaival a „divat pápájáról”) „szól”, hanem egy korszakról, a nyolcvanas évek underground művészetéről, amelyben Király kétségkívül központi szerepet töltött be.

A két fiatal kurátor (Muskovics Gyula és Soós Andrea) a kiállítótér adottságaihoz képest (mindössze két szobáról beszélünk) hatalmas és igen érdekes, sok szálon futó anyagot gyűjtött össze. Az időrendet is követő, öt tematikus egységbe rendezett, zömében eddig még nem bemutatott dokumentumokból, fotókból, újságcikkekből és eddig lappangó videókból összeállított prezentáció arra is rámutat, hogy a részleteiben (alternatív zene, avantgárd színház, film) már feldolgozott korszakot nagyon is meghatározta Király kézjegye. (Ezt a világot reprezentálják például Rodolf Hervé „bulifotói” vagy El Kazovszkij Dzsan panoptikumának részletei.)

E kézjegy fontos részei a belvárosi punkbutikhoz, a New Art Stúdióhoz köthető események (kirakatában az élő „próbababákkal” és a Váci utcai divatsétákkal), a Petőfi Csarnokban, több ezer ember előtt celebrált színpadias show-k, vagy a berlini Hamburger Bahnhofban megrendezett avantgárd divatbemutatók (a kiállítás címe is erre az eseménysorozatra utal). Továbbá a jellegzetes, szinte már a hordhatatlanság szélén egyensúlyozó ékszerek vagy az elképesztő ruhaköltemények. Az utóbbiakból csak három darab maradt meg – de ezekből is lemérhető, mennyire egyedi, már-már konstruktivista volt a művész látásmódja. Nem véletlen, hogy 1988-ban ő volt az egyetlen, akit mint kelet-európait beválasztottak a világ hét vezető avantgárd divattervezője közé. Kézjegyét a kiállítás installálása is hangsúlyozza­  – hiszen Király maga is a tökéletlenségből építkezett.

Tranzit.hu., Bp. VI., Király u. 102., nyitva: november 28-ig

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.