A véreskezű óriáscsecsemő, I. Péter, minden oroszok cárja, hollandiai tanulmányútján különös szenvedély rabja lett. A szabadidő eltöltésének új formáját találta meg, torzszülötteket kezdett gyűjteni. A Kunsztkamera gyűjteményének alapját néhány spirituszban úszó torz holland csecsemő és egy kitömött, háromfejű borjú képezte. Új hobbija annyira hatalmába kerítette, hogy hazatérve pályázatot írt ki az orosz birodalom területén előforduló rendellenes lények számára, jelentkezzenek csak bátran az udvarnál, életük végéig teljes ellátást kapnak, és ezután méltó preparálásban részesülnek. A gyűjtemény anyagában új vonalat képviselt a viaszbábok megjelenése.
Az első viaszbábu magáról Nagy Péterről készült, amint íróasztala mögött ült, és a belépő látogató akaratlan gombnyomására felemelkedett, majd mutatóujjával fenyegetően rámutatott. Így lett divat a viaszbáb-panoptikum. A híres szentpétervári panoptikum jelenleg 300 figurát számlál, közülük 25 kapott lehetőséget a külhoni bemutatkozásra. Budapesten az Orosz Kulturális Központ palotájában láthatjuk őket.
A félhomályos kiállítóterembe lépve meglepődve tapasztaltuk, milyen sokan érdeklődnek a kiállítás iránt. Ahogy szemünk megszokta a különös fényviszonyokat, rádöbbentünk, élő figura rajtunk kívül csak két nyugdíjas van, a többiek csak élethűek. Jobbra az ókori, balra az újkori történelem óriásai láthatók, köztük Mózes, Salome és Keresztelő Szent János feje, Einstein és Sztálin. Velük szemben az 56-os lábméretű Radun áll, a világ legmagasabb embere, mellette a 19 évesen elhunyt Pauline Musters Hollandiából, ki mindössze 1,5 kilogramm és 48 cm volt, de furcsa módon halála után 61 cm-re megnőtt. Édesapja méretre készített házikóban szállította, melynek helye az ebédlőasztalon volt. Hitlerrel szemben ül a világ legkövérebb, Jabba-szerű embere, aki 970 kilóról fogyott le 95-re, és a feleslegessé vált 22 kilogramm bőrből szabójával esőkabátot és kalapot varratott magának. Nem messze tőle áll a tetralógia másik fontos hősére, Chewbaccára emlékeztető Fjodor Petrov farkasember. ´ cirkuszban dolgozott, mert szeretett utazni és világot látni, így szerzett nyelvtudásának később hasznát látta, összehasonlító nyelvészettel foglalkozott élete második felében. Ollókezű Edward prototípusa pedig a XIX. századi Foma Ignatyev rákember lehetett. Persze a szórakoztatóipar másokat is beszippantott, így az amerikai John Eckert félférfit, Jenny Weats törzsnőt és a mexikói Pasquale Pinont, kinek feje tetejéből egy másik, kisebb fej nőtt. A kis fej szemei hunyorogtak és pislogtak, ajkai hangtalanul mozogtak, így gondolatai örökre titokban maradtak.
Részletes háttérinformációkat tudtunk meg Galina Kobrinától, a kiállítás impresszáriójától. Megmutatta nekünk féltett szakkönyvét, Az emberi test katasztrófái című, belorusz kiadású kisenciklopédiát. Galina hívta fel figyelmünket a szitakötőszemű Perry szemhéjhiányára és arra, hogy a XVIII. századi Francois Troully szarvasember mennyire emlékeztet az idősödő Paul McCartney-ra. Azt is megtudtuk, hogy az időjárás viszontagságait nem mindegyik gyűjtemény bábuinak viaszanyaga viseli el. Például a Budavári Panoptikumban néhány éve megolvadtak honfoglaló eleink. De Madame Tussaud ismeri a titkot, akárcsak a szentpétervári mesterek, kiknek viasza -40 ¡C-tól +40 ¡C-ig hűen őrzi a mintázott személy vonásait. És akkor Coloredóról, a XVII. századi parazitaemberről még nem is szóltunk.
-virág-böröcz -
Orosz Kulturális Központ, Andrássy út 120. Nyitva tartás: 10-18 h
