Kiállítás

Szellemidézés

Bede Kincső: Három színt ismerek a világon

Képzőművészet

A fiatal művész, Bede Kincső (1995) ismertsége már nemzetközi szinten is mérhető. Műveiről rendszeresen és elismeréssel írnak a nemzetközi sajtóban, a Capa központ a 2021-es FUTURES – Európai Fotográfiai Platform tehetségei közé válogatta.

Tavaly a párizsi fotóművészeti vásáron a fiatal fotóművészek számára kiírt Carte Blanche pályázat négy nyertesének egyikeként művei szerepeltek a Gare du Nord vasútállomáson, illetve a Grand Palais-ben megrendezett nagyszabású kiállításokon. A magyar fotós Párizsban bemutatott képanyagát később Hollandiában is kiállították, lévén a BredaPhoto kurátorai beválasztották a 10 New Talent 2020 tehetségprogramjába. Bede Kovásznán született, és a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanult filmvágást. A Párizsban és a ToBe Galériában bemutatott, 2019–2020-as anyag valójában a MOME fotográfia szakán készített mestermunkája.

A sorozatból a kiállításon 14 plusz 1 mű szerepel. A plusz egy munka a sorozat esszenciája, a kinagyított, és a kiállítótér egyik sarkának a falára applikált „megtört” fotón egy (szintén) összetört Dacia látható. Az autó a művész édesapjáé volt. A baleset után Bede megkérte, hogy addig ne vitessék el a roncsot, amíg le nem fotózta (talán mementóként, hogy bármikor elveszthetjük közeli szeretteinket). A sorozat két szempontból is személyes. A fotókon a művész és unokatestvére (Gabici), illetve (nem felismerhetően) az öccse jelenik meg, maga az anyag pedig a személyes családtörténeten át- vagy megszűrt, jellegzetesen kelet-közép-európai traumatörténet feldolgozására tett kísérlet. A cím egy idézet: a szocialista Románia himnuszának első sora. A fal felé forduló, kucsmás férfi fel is idézi a szocialista Románia végnapjait, Nicolae Ceau­şescu kivégzését. Bede olyan eseményekre utal a képeken, amelyeket csak másodkézből ismer, mégis, a szülei tapasztalatai, félelmei, titkai egyfajta feldolgozatlan örökségként benne is tovább élnek. A román titkosszolgálat működése, a titkok (nyelv, hit) őrzése rémálmokat és paranoiát plántált a következő nemzedékbe is. Ez a szocialista utódállamok egyik sajátossága is (én például még mindig remegek belül, ha határőrrel vagy rendőrrel találkozom).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.