Könyv

Lélekregény ceruzával

Olga Tokarczuk–Joanna Concejo: Az elveszett lélek

  • Révész Emese
  • 2021. április 21.

Sorköz

Az angolszász terminológia csendes könyvnek nevezi, amikor a szöveg mellőzésével, csak képekkel mesélnek el egy történetet. Az elveszett lélek szoros értelemben nem sorolható e típusba, hiszen itt kíséri szöveg a képeket, de abban a tekintetben mégiscsak találónak érezhetjük az elnevezést, amilyen érzéseket a könyv kivált.

Joanna Concejo rajzai ugyanis a belső csend megtalálásáról, a lélek megnyugvásának útjáról szólnak, grafikái meditatív képnézésre hívnak, nézőjüket lehalkítják és lelassítják. Jól­esik a grafitrajzok vonalhálóján pihentetni a szemet, megérinteni a kopott füzet lapjait, mintha lenne rá esély, hogy az ujjhegyen ott marad a grafit nyoma, ahogy gyerekkorunkban. Az elveszett lélek képeskönyv, a szó legszebb és legnemesebb értelmében: képekkel elmesélt történet, pontosabban allegorikus mese, amelynek megalkotásában mindkét szerzőtársnak egyenrangú szerepe volt. Tokarczuk szövege mindösszesen egy oldalt tesz ki a könyvben, aztán átadja a teret a rajzolónak. Története belendíti az ingát, amelynek lassuló mozgását már a képek beszélik el. Tokarczuk ősi példázatokat idéző, szikáran előadott történetének mélységeit és árnyalatait Concejo bontja ki, így az az olvasó-nézőben is a képek nyelvén szólal meg.

Az elveszett lélek magyarországi megjelenése igazi unikumnak tekinthető, a világszerte hódító képkönyvek ugyanis mutatóban is alig jutnak el hozzánk. Hazai kiadása a Csirimojó Kiadónak köszönhető, amely az elmúlt években a régió progresszív képeskönyveit hozta el a magyar olvasóknak, köztük olyan ikonikus műveket, mint Petr Sís A fal című szubjektív történelemkönyvét a rendszerváltásról. A kiadót és a nyomdát dicséri az a műgond is, amellyel Concejo és Tokarczuk kötetét kivitelezték, követve az eredeti, 2017-es első lengyel kiadás könyvészeti minőségét.

A 2018-as irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Tokarczukot aligha kell bemutatni. Joanna Concejo nem kevésbé neves könyvillusztrátor. Egyedi, szimbolikus grafikai világának jellemző vonása a kézrajzokon keresztül kibontakozó borongós lírai szemlélet, amelynek középpontjában a generációs emlékezet és a természeti élmény áll. Saját vizuális világa olyan intenzív, hogy még az olyan klasszikus meséket is átformálja, mint a Vadhattyúk vagy a Piroska és a farkas. Legújabb könyve a tengerről, mint őselemről és ősélményről szól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

„A harmincas-negyvenesek gyakran megkérdezik maguktól, hogy miért élünk még mindig itt”

Soltész Béla Osztatlan közös című második novelláskötetének szereplői átlagos emberek, akik a 2020-as évek rossz közhangulata ellenére, a polikrízis közepette próbálnak boldogulni. Generációs tapasztalatokról és az élet minden területére beférkőző politikáról is beszélgettünk a szerzővel, aki társadalomtudósként a migráció hatásait kutatja, dél-amerikai kalandjairól pedig útleírásaiban számolt be.

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”