Kiállítás

Tettek ideje

„Eljött volna a tettek ideje?” – ezzel a Kassák-idézettel vonja kérdőre a járókelőket 12 plakát a nyolcadik kerületi Auróra és Bérkocsis utcák sarkán, miközben a több mint 100 éves budapesti lakhatási válságot és az ehhez kötődő mozgalmakat tekinti át. A Köz­élet Iskolája közösségi oktató- és kutatóközpont kiállítása egy részvételi akciókutatás eredménye, ahol a főként lakásszegénységben élő kutatók a 20. század lakhatással kapcsolatos szerveződéseit vizsgálták. A tárlatot már fél tucat helyen láthatta az utca népe, és a tervek szerint ősztől a Kassák Múzeumban fejlődik nagyobb kiállítássá. Emléket állítottak benne a kunyhókban és barlanglakásokban élőknek, a munkásszállók érdekvédelmi kezdeményezéseinek, a roma házfoglalóknak vagy az 1989-es „rongyos forradalomnak”, amikor a hajléktalanok pályaudvarokat elfoglalva érték el a mai hajléktalan-ellátórendszer alapjainak lefektetését. Az archív képekkel tarkított idővonal jelenbeli kitekintése nem túl reménykeltő: 1906-hoz képest vajmi keveset javult a helyzet. Persze, ma is tevékenykednek civilek, akik kalákában újítanak fel házakat, vagy fellépnek az érzéketlen, jogsértő önkormányzatok ellen, kilakoltatást akadályoznak meg vagy közösséget szerveznek. De attól még ma is több ezer ember él az utcán, foglalt házakban, esetleg kunyhókban a város szélén, továbbra sincs ki­épült önkormányzati bérlakásrendszer, ma sem köszönnek a szerencsésebb „rongyosoknak” a lakótelepi szomszédok. Ezért is a legalkalmasabb hely egy ilyen kiállításra a nyócker, ahol még mindig nagy szükség van a nagy ötletekre, és ahol már számtalan nagyszerű kezdeményezés ütötte fel a fejét. Úgyhogy tessék megnézni a plakátokat, elmélkedni a felvetett kérdésekről, aztán csatlakozni vagy új mozgalmat alapítani. Hogy néhány évtized múlva ne ugyanazt a kassáki kérdést kelljen feltennünk.

Auróra utca–Bérkocsis utca sarka, Józsefváros

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.