„Eljött volna a tettek ideje?” – ezzel a Kassák-idézettel vonja kérdőre a járókelőket 12 plakát a nyolcadik kerületi Auróra és Bérkocsis utcák sarkán, miközben a több mint 100 éves budapesti lakhatási válságot és az ehhez kötődő mozgalmakat tekinti át. A Közélet Iskolája közösségi oktató- és kutatóközpont kiállítása egy részvételi akciókutatás eredménye, ahol a főként lakásszegénységben élő kutatók a 20. század lakhatással kapcsolatos szerveződéseit vizsgálták. A tárlatot már fél tucat helyen láthatta az utca népe, és a tervek szerint ősztől a Kassák Múzeumban fejlődik nagyobb kiállítássá. Emléket állítottak benne a kunyhókban és barlanglakásokban élőknek, a munkásszállók érdekvédelmi kezdeményezéseinek, a roma házfoglalóknak vagy az 1989-es „rongyos forradalomnak”, amikor a hajléktalanok pályaudvarokat elfoglalva érték el a mai hajléktalan-ellátórendszer alapjainak lefektetését. Az archív képekkel tarkított idővonal jelenbeli kitekintése nem túl reménykeltő: 1906-hoz képest vajmi keveset javult a helyzet. Persze, ma is tevékenykednek civilek, akik kalákában újítanak fel házakat, vagy fellépnek az érzéketlen, jogsértő önkormányzatok ellen, kilakoltatást akadályoznak meg vagy közösséget szerveznek. De attól még ma is több ezer ember él az utcán, foglalt házakban, esetleg kunyhókban a város szélén, továbbra sincs kiépült önkormányzati bérlakásrendszer, ma sem köszönnek a szerencsésebb „rongyosoknak” a lakótelepi szomszédok. Ezért is a legalkalmasabb hely egy ilyen kiállításra a nyócker, ahol még mindig nagy szükség van a nagy ötletekre, és ahol már számtalan nagyszerű kezdeményezés ütötte fel a fejét. Úgyhogy tessék megnézni a plakátokat, elmélkedni a felvetett kérdésekről, aztán csatlakozni vagy új mozgalmat alapítani. Hogy néhány évtized múlva ne ugyanazt a kassáki kérdést kelljen feltennünk.
Auróra utca–Bérkocsis utca sarka, Józsefváros
