Több mint 8 millió dollárért kelt el egy Rubens-rajz egy vitatott árverésen

  • narancs.hu
  • 2019. január 30.

Képzőművészet

A királyi család gyűjteményéből származó műkincsek elárverezése vitát váltott ki a hollandiai múzeumok körében.

A kivételes méretű (49 x 31 centiméteres), felemelt karú férfit ábrázoló tanulmány, amely az 1610 táján festett, A kereszt felállítása című szárnyas oltárhoz készült, 1838-ban került Orániai Vilmos herceg, a későbbi II. Vilmos holland király birtokába.

Rubens - Meztelen férfi emelt karral

Rubens - Meztelen férfi emelt karral

 


A királyi vagyont 2011-ben a Forbes magazin 220 millió dollárra (61 milliárd forint) becsülte.
A családi gyűjteményéből származó műkincsek elárverezése vitát váltott ki a hollandiai múzeumok körében. Véleményük szerint a szerdán eladott Rubens-rajz tulajdonosának, Krisztina hercegnőnek előbb nekik kellett volna felajánlani a művet megvételre, mielőtt külföldi árverésre vitték volna. Ez erkölcsi kérdés a múzeumok szerint, amelyek szerint Rubens rajza a holland kulturális örökség része.
Szerdán lázas küzdelem volt egy, a teremben lévő és egy telefonon licitáló vásárló között. A kép végül 7 millió dollárért, azaz az adókkal és járulékokkal együtt 8,2 millió dollárért kelt el, jóval a Sotheby's becslése felett, amely 2,5 és 3,5 millió dollár közötti összegre (693-971 millió forint) számított a képért.
A holland mester rajzai esetében a korábbi rekordot 3,2 millió fonttal (1,2 milliárd forint) a Sámson és Delila állította fel a Christie's egy 2014-es londoni árverésén.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.