Kiállítás

Uglár Csaba: A sorok közt

  • - dck -
  • 2012. december 29.

Képzőművészet

Lehet, hogy az acb Galéria stratégiájáról, esetleg egy új trendről vagy talán véletlen egybeesésről van szó, de tény, hogy ebben az évben ez már a második olyan kiállítás, amikor egy erős és egyéni stílusú művész radikálisan elhagyja megszokott védjegyét, hogy helyébe egy nehezen interpretálható "képet" (festményt, rajzot) állítson. Szarka Péter - aki egy ma már elavultnak tekintett számítógépes program által generált és fiktív hősökkel telített utópikus tereiről ismert - júniusi kiállításán például néhol a megfáradt pop-art stílusára emlékeztető, ismert jeleket és tipográfiai megoldásokat esetlegesen és roncsoltan felidéző festményeket mutatott be, amelyekről maga a kiállításhoz írt szöveg is elismeri, hogy "kényelmetlenül nagy teret hagynak a szabad értelmezésnek".

Uglár, aki ijesztően vicces szobráról, a Szőrös lányról vagy a Mi a magyar? kiállításon is bemutatott, szoláriumcsövekkel megspékelt játékgépeiről híresült el, most különös gesztusfestményeket állít ki. Bár e munkák esetében nem feltétlenül váltásról, hanem a kilencvenes évek közepén festett képeihez való visszatérésről vagy visszacsatolásról beszélhetünk, a latin betűkből és ezek tipográfiai kódrendszeréből kiinduló, automatikusan generált képek igen nehezen élvezhetőek. Nem csupán azért, mert a szövegek (a kiállítás címében nagybetűvel írt sorok) gyakorlatig olvashatatlanok, s ily módon kilépnek a denotálás/konnotálás univerzumából, hanem mert - pár kivételtől eltekintve - magukon viselik az ún. bad painting (rossz festészet) tudatosan alkalmazott jegyeit. Az önterápia jellegzetességeit, a jelentés erodálását felmutató művekről a kurátor is leírja, hogy "extrém empátiát követelnek ki a befogadóiktól". Ha a "testet öltött mánia" piedesztálra emelése az új művészeti irány, akkor nem sok jót jósolok a kritikusoknak - ellentétben a pszichológusokkal.

acb Galéria, Bp. VI., Király u. 76. Nyitva: december 21-ig

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.