135 millióból tennék ihatóvá a sárga és büdös szigetvári csapvizet

Kis-Magyarország

Remény van arra, hogy lassan másfél év után megszűnik Szigetvár egyik városrészében az az áldatlan helyzet, hogy a víz sárga, büdös és ihatatlan.

Egy milliárdos projekt részeként csaknem másfél évvel ezelőtt adták át Szigetvár nyugati városrészében az ivóvízminőség-javító program beruházását. Azóta a teához és a vizelethez hasonlóan sárgás színű, nagyon kellemetlen szagú a víz, amivel főzni, mosni, fürdeni és fogat mosni nem lehet. Inni sem, számoltunk be a napokban a fejleményekről.

15 hónapja gyakorlatilag semmi nem történt az ügyben, a helyiek kénytelenek lajtoskocsikból a lakásaikba és házaikba hordani a vizet, múlt pénteken pedig tiltakozó megmozdulást is tartottak a kialakult helyzet miatt. Úgy fest, ez is szerepet játszott abban, hogy kibillentette a holtpontról a helyi ivóvíz ügyét.

Erről tanúskodik ugyanis az a tájékoztató, amelyet a napokban adott ki Vass Péter független, ellenzéki támogatású szigetvári polgármester. Eszerint a baranyai kisváros más tolnai és somogyi településekkel együtt az elmúlt években azért vett részt az ivóvízminőség-javító programban, mert a nyersvizet biztosító kutak kapacitása és minősége az utóbbi időszakban leromlott, emellett erősen kifogásolható volt a főhálózat műszaki állapota is. S bár a beruházásra a legkedvezőbb ajánlatot fogadták el,

a megvalósulás és a tesztüzem – a polgármester eufemisztikus megjegyzése szerint – „rendkívüli mértékben megterhelte a lakosság tűrőképességét”.

Ez azt jelenti, hogy mindenre használhatatlan volt a projektzárás után a víz, igaz, mérgező nem volt.

Vass Péter kifejtette, hogy a beruházás után olyan komplex műszaki problémával szembesültek, ami kihívást jelentett a műszaki szakemberek sokaságának, egyben a szolgáltaóval együtt keresték a lehetséges megoldásokat. Ennek eredményeként nemrégiben az építési és közlekedési tárca kiadta azt a határozatot, amely meghatározza, milyen feladatokat kell elvégezni az év végére és a jövő év elejére, hogy a Szigetvár nyugati részében lakó több mint háromezer embernek jó, használható és valóban iható vize legyen.

Ezek alapján kicserélik a ivóvízrendszer klóradagolóit, felújítják a komplex rendszerhez tartozó medencéket, újbóli csőhálózati mosatást végeznek, kicserélik a gáztalanító berendezéseket, ún. oldott oxigén adagoló berendezést telepítenek és több helyütt kicserélik a vezetékeket. Az nem a szigetvári városvezető tájékoztatójából derül ki, de minderre 135 milliós pótlólagos forrást biztosít a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium.

Vass Péter polgármester mindezektől azt reméli, hogy az eddig is ivóvíznek nevezett „valami” valóban ivóvíz lesz. Néhány, neve mellőzését kérő szigetvéri érintett ennél szkeptikusabb volt, eddigi rossz tapasztalataikra hivatkozva felvetve, hogy mi lesz akkor, ha ez az intézkedéssor sem hozza meg a kívánt eredményt?

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.