Idén márciusban kötötték az első, később tömegessé váló fiktív házasságot – értesültünk a kiskunhalasi rendőrségi és ügyészségi forrásainktól. Ekkor egy kisszállási nő, F. A. Szerbiában ment hozzá egy törökösen hangzó nevű, szerb állampolgárságú férfihoz. Pár napra rá a férfi a röszkei határállomáson belépett Magyarországra, és csak könnyebb ellenőrzésen esett át. Sem az autója állapotát, sem készpénze mennyiségét, sem az EU területén való jelenléte célját vagy annak időtartamát nem firtatták a határőrök – úgy engedték át az EU schengeni kapuján, mint minden más uniós polgárt. Ennek csak azért van jelentősége, mert a most kibontakozó bűnügyben ez is jellemző körülményt jelent majd.
Irány Szabadka!
A Bács-Kiskun és Csongrád megye déli régiójában kötött névházasságokról először a kiskunhalasi városi hetilap írt idén augusztusban. Már akkor tudni lehetett, hogy száz körüli halasi és környékbeli, elsősorban a helyi roma kisebbségben élő nő házasodhatott Szerbiában, szerb, török és más – az EU-tagállam felől megfogalmazott – harmadik országbeli férfiakkal az elmúlt egy-másfél évben. A cél e házasságokkal az volt, hogy a férjek egyrészt könnyebben bejussanak a schengeni határokkal védett Európába, ott pedig könnyebben kapjanak munkavállalási, illetve letelepedési engedélyt. A nők (köztük, mint később kiderült, többen élettársi kapcsolatban élnek) a házasságkötésért 100-150 ezer forintot is kaptak, míg a közvetítők ennek akár a sokszorosát: ők állítólag milliókat kaszálhattak.
| ||
A jogilag legális házasodásokat szerb és magyar szervezők közösen találták ki és bonyolították le. A szervezők közt olyanok is felbukkantak, akik évek-évtizedek óta ismertek a Bács-Kiskun megyei rendőrök és ügyészségek előtt: november 12-én például őrizetbe vették, majd letartóztattak két kisszállási férfit. A Cs. testvérek annak a Cs. L.-nek a fiai, akit az egyik főszereplőként hoztak kapcsolatba a 90-es évek elejének olajszőkítési ügyeivel, és akit 2000 novemberében Sándor „Papa” István főnyomozó is név szerint megemlített nevezetes parlamenti meghallgatásán. Rajtuk kívül úgy tudni, közük van a mostani ügyekhez két, idén prostitúciós ügyekért nem jogerősen elítélt férfinak, továbbá egy helyi uzsorásnak is.
| Hasonló eset? Ha Ön vidéken él, és tud hasonló esetről, kérjük, írja meg nekünk a címre, és mi utánajárunk. |
A forgatókönyv alapvetően a következő volt: a magyar nőket Szerbia valamely vajdasági településén – például Szabadkán – eskették össze a külföldi férfival, majd Németországba utaztak, hogy a férfi ott váltsa be e házasság előnyeit. Ma még persze kérdés, hogyan tudták a német hatóságok előtt eljátszani a hiteles hitvesek szerepét. Először is a német hatóságok sem kezdők: sokszor még a tisztálkodási eszközöket és a külön-külön kikérdezett házaspárok megvallott szokásait is ellenőrzik, hogy valós-e az együttélés. Másrészt e házaspárok több esetben csak az esküvőn találkoztak először, így triviális nyelvi nehézségek is lehettek köztük. Később a feleség visszajött Magyarországra, és élte tovább addigi életét.
Tudni lehet egy olyan esetről is, amikor a szélhámosságban fogant frigyre az újdonsült asszony is ráfázott. A halasi cigány kisebbség vezetője például elmesélte, hogy egy ízben a családnak kellett pénzt szereznie, hogy kiutazhasson a bajba jutott, becsapott asszonyért. Rostás László három hónapja jelezte a problémát a hatóságoknál. „Csak Halas és Tompa környékén vagy száz ilyen esetről lehet tudni. A felhajtók kinézik a rászorult, szegényebb családokat, ahol tudják, hogy csak együttélésben vannak a párok, vagy hajadon vagy özvegy a nő, és őket megkísértik azzal a száz-százötvenezer forinttal. Tudok olyat, aki Szabadkán ment esküvőre, aztán pár nap múlva már Németországban volt. De már itthon van, mintha mi se történt volna. A legtöbbjük egyébként párban él, csak éppen nem házasságban. Nem tudják felmérni, hogy mit tettek” – teszi hozzá Rostás László.
| ||
Egy másik esetről egy helyi újságíró szerzett hitelt érdemlő jelentést: egy helybéli nőnek autóstoppal kellett hazautaznia Németországból, miután a szerb és magyar álesküvő-szervezők a beígért összegek helyett csak százezer forintot fizettek ki neki, így a többnapos kinti lét után már az utazásra sem maradt pénze.
Akár embercsempészet is
Az egyelőre „fiktív házasságokként” emlegetett ügyek megítélése ugyanakkor nagy fejtörést okoz a hatóságoknak. Sajátos egybeesés, hogy a magyar törvényhozás éppen idén nyáron, július 1-jén alkotta meg a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés vétségét. A Kiskunhalasi Járási Ügyészség vezető ügyésze szerint alapvetően két irányból lehetett megközelíteni a névleges házasság cselekményét – és itt van jelentősége a bevezetőben említett határátlépés körülményeinek. Téglás Péter szerint ugyanis döntő, hogy a cselekménysorozat kitervelőit és főszereplőit a határátlépés, avagy az EU-ban való letelepedés és munkavállalás motiválta-e. Más szavakkal: új eszközökkel kivitelezett embercsempészésről van-e szó, avagy jogellenes tartózkodásról és családi kapcsolattal való visszaélésről. Az első jogi kategória, vagyis az embercsempészet súlyos, akár 2–16 évig terjedő börtönnel fenyegetett bűntett. A jogellenes tartózkodás és a családi kapcsolati visszaélés „csak” vétség, így várható, hogy az ügy gyanúsítottjai – máris csaknem húszan vannak – és védői inkább ez irányba terelik majd a cselekmények minősítését.
A halasi ügyészség és rendőrség mindenesetre az előbbi, az embercsempészés mellett foglalt állást, és a nyomozók október 22-én összehangolt akció keretében több személyt fogtak el, s több helyszínen tartottak házkutatást. Ezzel a gyanúval hallgattak ki egy 22 éves kisszállási és egy 31 éves tompai nőt is, akik pénzért házasságot kötöttek március 9-én és március 16-án Szabadkán egy-egy szerb állampolgárságú, de mindkét esetben török hangzású nevet viselő férfival. Őrizetbe vették az álházasságokat szervező 56 éves szerbet is, és egyik magyar szervezőjét, a 22 éves kisszállási K. Kittit: mindkettőjüket embercsempészéssel gyanúsítják – ők már előzetesben vannak. Elfogták továbbá a 32 éves kisszállási K. Krisztiánt is, aki a vőlegényeket fuvarozta, aztán az egyik szerb férfi élettársát, egy 38 éves szerb nőt is: vélhetően ő készítette elő a házasságkötéseket, a szükséges iratok beszerzését is ő végezte, és szervezte meg az esküvőket.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság migrációs ügyek osztálya jelenleg megközelítőleg 100 házasságkötést vizsgál, és további gyanúsítások várhatók – közölte Gál Kristóf megyei sajtótiszt.
