1956 Szentesen: nem lőttek egymásra, hiszen régen együtt fociztak

Kis-Magyarország

Bár kiadták a tűzparancsot, 1956 őszén Szentesen véráldozat nélkül zajlott le a forradalom, ez a katonákon túl még sok emberen múlt. A gimnázium azonban számontart egy mártírt, aki Veszprémben tanított, és akiért özvegye 32 éven át járt ki a 301-es parcellához.

„Apáink emlékére állíttatta Szentes város közönsége, akik 1956 sorsfordító napjaiban az indulatok és a fegyverek egymásnak fordítása helyett bölcsek és higgadtak voltak, az itt élők és a város jövője érdekében. 2006.” 

Ez a szöveg olvasható a szentesi városháza falán lévő 56-os emléktáblán. Fölötte Tóth Valéria szobrászművész domborműve Gujdár Sándort (1922–2005) ábrázolja. Ő szentesi iparos családban született, kereskedőnek tanult, úszott, atletizált, focizott a szentesi tornaegyletben. 1943-ban hívták be katonának, túlélte a háborút, szociáldemokrata lett, aztán a Magyar Dolgozók Pártjának tagja. Tiszti iskolába küldték, szolgált Szentendrén, Komáromban, Vácon, 1956-ban már a szülővárosában mint őrnagy. A helyi emlékezet szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a forradalom idején Szentesen nem történt semmilyen erőszak.

A megtorlás őt is érintette. Meghurcolták, leszerelték. Vájárként dolgozott tovább Tatabányán, aztán hazakerülve a nyugdíjig a TEFU vállalat rakodómunkása volt, majd Szegeden nyugdíj mellett a kettes kórház portása.

„A domborművet Gujdár Sándor lánya, Judit adta nekem ajándékba” – mondta most a Narancsnak Szirbik Imre korábbi szentesi polgármester. – „Judit az általános iskolában nyolc évig az osztálytársam volt, és a barátságunk megmaradt. Amikor megkaptam a domborművet, úgy gondoltam, így kerül a legjobb helyre. A táblán a szöveg az én gondolatom. A megemlékezések sok helyen véres eseményekről szólnak, fontosnak tartottam, hogy legyen nyoma annak, nálunk mi történt. Mindkét oldalt ismertem. Sanyi bácsit úgy, mint Jutka apukáját. Egy osztállyal fölöttünk járt egy srác, akinek az édesapja meg a pártbizottság oldalán állt. Ő és Sanyi bácsi annak idején fiatalon egy csapatban futballozott. Amikor szembekerültek, volt annyi lélekjelenlét bennük, hogy ne lőjenek. Az ötvenhatban aktív generáció tagjai tíz évvel korábban megtapasztalták a háborút. Voltak köztük többen, akik jártak a fronton.”

 
Az emléktábla.
Fotó: a szerző felvétele 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.