300 közlekedési dolgozójának kér bértámogatást Szeged

Kis-Magyarország

Az utasforgalom csökkenése miatt a Szegedi Közlekedési Társaság munkatársai felét nem tudja teljes munkaidőben foglalkoztatni, a kormány bértámogatását kéri. Költségeit azzal is próbálja faragni az önkormányzati társaság, hogy dolgozók juttatásait átmenetileg felezi, kifizetéseket csúsztat, de ez se kompenzálja a havi 100 milliós bevételkiesést.

A Szegedi Közlekedési Társaság (Szegedi Közlekedési Kft. – SZKT) a kormány gazdaságvédelmi akciótervében biztosított bértámogatást kéri az utasforgalom csökkenése miatt. Az SZKT 250-300 dolgozóját júniustól rövidebb munkaidőben foglalkoztatja három hónapon át, vagyis annyi ideig, amennyi időre a bértámogatást igénybe lehet venni. Az intézkedés a munkavállalói felét érintheti; a legutóbbi, 2018-as cégadatok szerint a Szegedi Közlekedési Kft. 574 főt foglalkoztatott.

A szegedi önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő vállalat május végén arra tett ígéretet dolgozóinak, hogy szeptembertől a részmunkaidőben alkalmazott kollégákat ismét a csökkentést megelőző óraszámban foglalkoztatja majd, júniustól pedig létszámstopot hirdet, nem vesznek fel új alkalmazottakat.

Két átmeneti költségcsökkentési intézkedést is végrehajtanak Szegeden. Az SZKT szeptember végéig a dolgozóinak járó lojalitási és jelenléti pótléknak csak a felét fizeti ki, a választható béren kívüli javadalmazás 200 ezer forintos értékét pedig csúsztatva, két részletben adja, legkésőbb december 20-ig.

A szakszervezetekkel a bérelemek átütemezéséről kötött megállapodás részeként az SZKT kötelezettséget vállalt arra, hogy ha plusz forrást kapna a kormánytól vagy a szegedi önkormányzattól bevételkiesése kompenzálására, gazdasági helyzete stabilizálására, akkor ismét egyeztetnek a dolgozókat illető kifizetések mértékéről.

A szegedi közlekedési vállalatnak nincsenek tartalékjai. Bár évről évre 3 milliárdos árbevételre képes, csupán 10-40 millió forint nyereséget termel, ami nem fedezi a tartósan halmozódó veszteségeit. A szegedma az SZKT tájékoztatása alapján arról írt, hogy a társaság utasforgalma negyedére csökkent a járvány ideje alatt. Bevételkiesése havonta 100 millió forinttal nő, és amennyiben a helyzet nem változik, a nyár végére meghaladhatja a félmilliárd forintot.

A gazdaságvédelmi akciótervben igényelhető bértámogatás feltétele a legalább napi kétórás foglalkoztatás, összege munkavállalónként havonta maximum 75 ezer forint lehet. Ennek megfelelően ha az összes igényelt támogatást megkapná az SZKT, az sem húzná ki válságos helyzetéből, 300 fővel számolva összesen havi 22,5 millió forintnyi pluszt jelenthet a társaságnak.

Szegeden a közlekedési dolgozóknak ugyanakkor idén nem kell elbocsátástól tartani, a megállapodásban az SZKT kötelezettséget vállalt arra, hogy az év végégig nem kezdeményez csoportos létszámleépítést. A megállapodás része ugyanakkor az is, hogy ettől a ponttól abban az esetben eltekinthet, ha szeptember végéig bevétele nem éri el az előző évinek az ötven százalékát.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.