A Fidesz és a Klik megint egy jól működő gimnáziumot készül szétbombázni

„Sértő; nem ismeri az iskolát, ahol tanít; nem élvezi az érintettek – vagyis a tantestületi és más iskolai kollégák, a szülők és a diákok – támogatását; alkalmatlan arra, hogy a Bibót sikeressé és népszerűvé tévő hagyományokat hűen megőrizve folytassa.” Lényegében ezeket vetik a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium vezetésére egyedül pályázó Csorba Imre szemére a véleményező testületek.

A Klik alá tartozó, világnézetileg semleges, a tradíciót és a korszerű szabadelvűséget is hitelesen képviselő gimnáziumban tanító Csorba pályázatát eddig csak a fideszes többségű városi képviselő-testület támogatta – írta múlt héten a 444.hu. (A jelölt egyébként ma a városi református egyház működtette Szilády Áron Gimnázium Kollégiumának vezetője.) Az önkormányzat annak ellenére állt ki az igazgatónak jelentkező Csorba Imre mellett, hogy az igazgatói pályázatát véleményező nevelőtestületi és alkalmazotti értekezlet április 26-án 6 igen, 28 nem és 1 érvénytelen szavazattal minősítette, míg az alkalmazotti közösség Csorba megbízására mondott nemet 9 igen, 27 nem és 1 érvénytelen szavazattal. Utóbbi két elég egyértelmű jelzés, Csorba mégsem lép vissza, és a városi testület többsége is úgy gondolja, hogy Csorba jó igazgató lesz. Elődje, az iskolát 1995-ös alapítása óta igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként vezető Veszelszkiné Huszárik Ildikó nyugdíjba megy.

A Bibó bejárata

Alkalmatlan és felkészületlen

A radikális jobboldaliként ismert Csorba Imre pályázatában a magyarság- és nemzettudat-nevelésről szóló rész vágta ki a biztosítékot. Az általunk megkérdezett – de kizárólag névtelenül nyilatkozó tanárok – egy része szerint nagyobb baj, hogy a Bibóban csak 2014 óta oktató pedagógus szerintük nem ismeri sem az iskolát, sem a bibói hagyományokat. A kritikusok ezt mind Bibó István – a 20. század talán legnagyobb nemzeti-liberális gondolkodójának – szellemiségéhez, illetve a nevét őrző gimnázium ugyancsak korszerű, szabadelvű, sokszínű szellemiségéhez kötik (lásd keretes anyagunkban az iskola történetét). Egy szülő úgy fogalmaz: „Csorba személye fura lenne itt igazgatónak, az ő merev konzervativizmusa, beállítódása távol van a Bibó-gimnázium sokféleséget elfogadó világától. Nem akarom bántani, de fel kellene nőnie ahhoz, amit elődei Ildikóval és az itt dolgozók hosszú évek alatt kialakítottak. Emellett nemcsak a pályázat pongyolaságai ütötték meg a fülünket, hanem egyes szavainak konnotációja, mert mit várjon egy komoly, országosan is magasan elismert gimnázium, ha az igazgató »rímfaragás«-nak nevezi a költészetet. Nem ehhez szoktunk.”

Kis iskolatörténelem

A Bibó István Gimnázium már felépítése előtt politikai viták tárgya volt. A gimnázium létrehozását az Antall-kormány egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvénye tette lehetővé, miután a Szilády Áron Református Gimnáziumot annak idején a kommunisták elvették a protestáns egyháztól. A múltban még szakértőkkel és hiteles politikai közszereplőkkel teli, értelmes közéleti-ideológiai vitákra is képes kiskunhalasi képviselő-testület úgy döntött, hogy él a törvény adta lehetőséggel, és a Szilády református egyháznak való visszaadása után él az államtól igényelhető kárpótlás lehetőségével. Az így kapott 300 millió forintot a város még vagy 100 millióval kiegészítette, majd 1995-re felépült az új, a Szilády legjobb tanerőit tömörítő önkormányzati középiskola, a Bibó István Gimnázium. A Bibó azóta nem véletlenül vált vonzó oktatási célpontjává a helyi és regionális tizenéveseknek: az iskola rendre a honi középiskolai előmeneteli összevetések felső-középmezőnyében szerepel a felvételi eredményesség tekintetében.

Mások is felkészületlennek és alkalmatlannak vélik a jelöltet. Van, aki arra emlékeztet, hogy korábban több helyi intézményben is pályázott vezetői pozíciókra, mások szerint a Bibó István szellemi örökségétől távol álló „sanda” világszemlélet, a kommunikációs akadályok, a jelölt bürokratának megismert munkamódszere, és az, hogy Csorba Imre viszonylag ritkán jár iskolai rendezvényekre, mind okozhatják el nem fogadottságát a testület, a szülők és a diákok köreiben. Egyébként Csorba pályázatának – a sajtóban negatívan tálalt – „magyarságtudatos” kitételeivel senkinek sincs gondja, ezt még a Bibó-gimnázium nem jobboldaliként ismert tanárai is megerősítik. „Fontos a hazaszeretet és a nemzeti nevelés, de ha tényleg e világra való fiatalokat akarunk nevelni, akkor legalább ugyanennyit vagy többet kellene törődnie a pályázatnak a szaktantárgyakkal, a nyelvekkel vagy az informatikával, igaz, mindez nemcsak a mi gimnáziumunkban megoldandó ez, hanem országszerte” – mondja egy szaktanár.

Pedig igyekszik

Eközben tény, hogy Csorba pályázata nem részletezi a szakmai elképzelések és a jelek szerint nem éppen barátságos KLIK engedélyéhez kötött pénzigényes programok kivitelezését. Az anyag ugyanakkor nem vádolható azzal, hogy túlhangsúlyozná a nemzetieskedő demagógiát, ellenben reális hangvétellel hitet tesz a hazaszeretet és a kulturális sokféleség mellett. Másik erénye a pályázatnak, hogy (ha pontatlanul is) jelzi a négy- és hatosztályos oktatási szerkezet felülvizsgálatának fontosságát. Említi a KLIK-es rendszerben eddig hiába sürgetett két hat osztályos képzést, ami Csorba több kollégája szerint is realitás lenne a Bibóban. Csorba szerint mellette szól még, hogy „eddig sikerült minden pedagógusi állásomban kedvezőtlen helyzetű intézményt… választhatóvá tenni”. Az sem vethető Csorba szemére, hogy ne tisztelné az elődök és a múlt eredményeit, hisz azt írja: „itt az elődök jóvoltából sikeres intézményből kell továbbra is sikeres intézményt formálni… az itt dolgozók együttes erejével… és fenntartói akarattal”.

De miért csak egyetlen pályázó kívánt a kiskunhalasi Bibó-gimnázium élére állni? Erre több magyarázat is van. A leglesújtóbb indoklás szerint – vélekedik egy gimnáziumi dolgozó – „ki akar ma, a klikes rendszerben igazgató lenni? Évek óta bizonytalanságban élünk, nincs költségvetésünk, minden pár száz forintos tanulmányi kiadás miatt a klikes vezetőkhöz kell imádkozni… Egy magára valamit is adó pedagógus nem fog asszisztálni ehhez, inkább csöndben marad, hogy ne fenyegesse az állását azzal, hogy kinyitja a száját… Itt tartunk.”

Fotó: Kohout Zoltán

Mások szerint a tantestületre kifejezett nyomás nehezedett mind a fenntartó, mind a városvezetés bizonyos körei felől azért, hogy ne adjanak be pályázatot. Pedig – mondja egy tanár – több olyan személyt is örömmel fogadott volna a nevelőtestületi, szülői és diákközvélemény, akik évtizedek óta hiteles, népszerű, felkészült és elkötelezett tagjai a tanári karnak.

Vissza kéne lépnie?

Minderről megkérdeztük a kiskunhalasi tankerület vezetőjét is. Vágó Ferencné, aki a Klik előtt maga is tanintézmény-vezető volt, cáfolta, hogy a tankerület nyomást gyakorolt volna a Bibó esetleges igazgatójelöltjeire. Nyilatkozni nem kívánt, de annyit engedett közölni, hogy szerinte méltatlan támadások érik Csorba Imrét, aki „bátran felvállalta az egyedül pályázást”, és szerinte „jó szándékok munkálnak benne, nem tönkretenni, hanem folytatni akarja a Bibó eddigi sikeres hagyományait és eredményességét”.

A jelölt, Csorba Imre pedig azért nem kívánt nyilatkozni, mert még nem kinevezett igazgató, így csak annyit mondott: „Valamiféle változások lesznek, mert más alkatú ember vagyok, mint Ildikó, de együtt kell tudnunk dolgoznunk egymással a tantestületben.” Tantestületi forrásunk viszont fenntartja: „Intelligens ember visszalépne ekkora elutasítás láttán.” Egy szülő pedig azt mondta, sokan elszántak abban, hogy az el nem fogadott pedagógus esetleges kinevezése esetén tiltakozó akciót, például fáklyás felvonulást is szervezhetnek.

A Klik döntésének még nem tudjuk a pontos idejét: ez alighanem nyár lesz. Ha minden az előzetes várakozásoknak megfelelően alakul, Csorba szeptemberben már igazgatóként térhet vissza a Bibóba, ahol eddig óraadóként volt matek–fizikai szakos tanár.

Bibó szelleme kísért

Tartalmilag általánosító, sok helyen csak ötletszerű; konkrét elképzelést nem közöl; sem rövid, sem közép-, sem hosszú távú elképzeléseiben nem szerepelnek konkrét gondolatok, tervek; a pályázó nem tájékozódott a megfelelő módon a pályázat megírása előtt; nem rendelkezik pontos adatokkal például az iskola felszereltségéről, a képzési szerkezetről – olvasható ki például az egyik munkaközösség pályázatbírálásából. Hozzáteszik: aggályos, hogy „a pályázó félti a diákjainkat a világpolgárrá válástól, mintha ez kifejezés pejoratív tartalommal bírna, holott éppen ellenkezőleg ez egy világot megismerni vágyó emberképet foglal magában”. Egy másik véleményező munkaközösség azt kifogásolja Csorba pályázatában, hogy abban „nem jelenik meg a Bibó szellemisége, túl konzervatívak a meghatározott nevelési elvek. Úgy érezzük, ez áll középpontban, nem az oktatás. A pályázó (iskolát érintő – a szerk.) ismeretei felületesek”.

Az osztályfőnöki munkaközösség egyenesen minden bibós tanár nevében sértőnek érezte a pályázó azon mondatát, miszerint Csorba Imre szeretné, „hogy a munkatársaim értelmet leljenek a munkájukban”, hiszen a pedagógusok, mint írták, „jelenleg is mindannyian szívvel-lélekkel tanítványaink előrejutásán dolgozunk nap mint nap”. Nem hallgatták el azt sem, hogy a pályázó tárgyi tévedései mellett téves a Bibóban folyó „elitnevelés, elitképzés” említése a pályázatban. „Ha jelen lenne az iskolában, akkor tudná, hogy nemcsak a felső tízezer gyerekei járnak hozzánk, hanem a középső és az alsó társadalmi réteg gyerekei is. Ez óriási tévedése a pályázatnak, mert nem csak az ő általa említett gyerekekre és szüleikre alapozhatunk” – írták a munkaközösség tagjai.

De nemcsak az iskolai műhelyek, hanem az iskolaszék és a szülői közösség is elutasította Csorba anyagát. „Bibó a nemzeti identitást az európaiságba ágyazottan képzelte el és fogalmazta meg, ezért ebben az iskolában a hazafias nevelés is az európai kultúra és műveltség részeként kell, hogy történjen. A mai politikai közbeszédben oly gyakori hangzatos szólamok a nemzettudatról és a hazaszeretetről, amelyeket a jelölt is szerepeltet a dolgozatában, nem ezt a célt valósítják meg. A Bibó István Gimnázium… arra készíti fel a diákjait, hogy bármilyen multikulturális környezetben megállják a helyüket, előnyként érvényesítsék a középiskolában szerzett ilyen irányú kompetenciákat. Azzal, hogy a jelölt félti ettől a diákokat, azt tanúsítja, hogy az ő szemlélete, nézetei távol esnek a bibós hagyományt követő szellemiségtől” – írták, míg a szülői véleményezők azt hangsúlyozták: a képzési szerkezet kívánatos átalakítását éppen a Klik utasította el. Továbbá ők is síkra szálltak a bibós hagyományokért: „a pályázat nem használja a bibói tartalmakat, holott a „bibósság” az iskola védjegye. Hiányoltuk a pályázat egészéből, hogy nem jelent meg az a bibói szellemiség és örökség, amit az iskola a névválasztással is felvállalt. Mindez nekünk, szülőknek fontos érték. Gyermekeinket ezért is írattuk be a Bibó István Gimnáziumba.”