Ahogy friss lapszámunkban megírtuk, etikai eljárást kezdeményezett Gyurcsány Ferenc pártelnök Leel-Őssy Gábor volt gyulai választókerületi elnök, DK-tag ellen, és a kizárását javasolja. A súlyos választási vereség után Leel-Őssy lemondásra szólította fel Gyurcsányt, ennek nem csupán közéleti Fb oldalán adott többször hangot, hanem sok újságnak, portálnak, rádiónak és televíziónak nyilatkozott. A gyulai tag és a DK-pártelnök között kialakult polémiáról a fideszes propagandamédia pedig jól érzékelhető kéjjel számolt be országosan és helyben is.
Leel-Őssy kritikáira nem késett sokat a pártvezetés válasza. Egy elnökségi határozatra hivatkozva az áll az etikai bizottságnak írt és Gyurcsány jegyezte levélben, hogy Leel-Őssy „magatartása és cselekedetei”, így a Fb-posztjai és az ennek nyomán íródott 444.hu-cikk és a Partizánnak adott interjúban elhangzottak sértik a DK alapszabályát. Méghozzá annak azon pontján, amelyik kimondja: „amennyiben a tag tevékenysége ellentétes a párt erkölcsi normáival, politikai céljaival, vagy más módon veszélyezteti a párt céljainak megvalósítását, illetve sérti annak jóhírét”, akkor etikai eljárás kezdeményezhető ellene. Ezt indította meg néhány hete Gyurcsány, egyben Leel-Őssy kizárását javasolta az etikai bizottságnak.
Gyors döntés született a grémium ülésének időpontjáról, amelyet július 4-re tűztek ki, ám a gyulai DK-tag jelezte, neki ez az időpont nem jó. Ezt az ellenzéki párt elfogadta és július 12-re halasztotta a bizottság ülését. Azt azonban előrebocsátotta, hogy azon Gyurcsány Ferenc sem mint a pártelnök, sem mint a kizárás kezdeményezője nem vesz részt, holott ezt Leel-Őssy külön kérte.
Ezután vita robbant ki arról is, hogy az ellenzéki párt által kijelölt XIX. kerületi DK alapszervezet etikai bizottsága meghallgathat-e vagy sem olyan tanúkat, akikre Leel-Őssy Gábor tett javaslatot. Az alapszabály szerint a kijelölt etikai bizottság dönt arról, kíván-e tanúkat meghallgatni vagy sem, de ilyen irányú kötelezettsége nincs. Amennyiben erre szükség lehet, arról maga az etikai bizottság hozza meg a döntést – tájékoztatták a kizárás előtt álló gyulai DK tagot, az ugyanakkor nem világos, hogy mikor és mi alapján hozzák meg ezt a döntést.
Erre reagált Leel-Őssy Gábor a DK országos etikai bizottsága elnökének, Nemes Gábornak. Leírta, hogy tanúk sorával kívánja az igazát bizonyítani, azt pedig nem tudja értelmezni, hogy a gyulai ügyekkel érthető módon kevésbé tisztában lévő kispesti DK-alapszervezet etikai bizottsága milyen szempontok alapján dönt majd arról, hogy meghallgat-e bárkit vagy sem. Hozzátette, a tanúi aznap 500 kilométert utaznának a Viharsarokból a fővárosba, majd vissza. Másrészt, fűzte hozzá, 12 évig húzták az igát a DK-ban ezek az emberek, így méltányosságból igényt tarthatnak arra, hogy meghallgassák az általa megjelölt tanúkat.
Leel-Őssy az ügyben koronatanúnak nevezi a DK elnökét, Gyurcsány Ferencet is, akit a július 12-én a kizárási kezdeményezés ügyében összeülő etikai bizottság nem akar meghallgatni. A DK gyulai tagja arra alapozza, hogy Gyurcsányt mindenképpen meg kellene hallgatni, hogy 2023 februárjában vele egyeztetett a gyulai és a békéscsabai választókerület vezetése. A megbeszélésen a pártelnök a helyi működés ellehetetlenítése és az új vezetővel való együttműködés hiánya miatt ígéretet tett, hogy a korábban a megkérdezésük nélkül a nyakukba ültetett területi pártigazgatót nyárra eltávolítja posztjáról. Ám ezt utóbb, érdemi indoklás nélkül, nem hajtotta végre.
Az új területi pártigazgató ellen tiltakozva Békés megyei DK-s választókerületi szervezetek hullottak szét, amit jól mutat, hogy a június 9-i helyhatósági választáson katasztrofális eredményt értek el. Leel-Őssy feltett szándéka, hogy a kizárásáról vagy ennek esetleges elutasításáról szóló etikai eljárást hangfelvételen rögzíti. „Számomra történelmi dokumentum lesz” – indokolta a Narancs.hu-nak.
