Cegléd, a tágas határú egykori mezőváros körül mindenhol szántóföldek, gyümölcsösök, szőlőültetvények találhatók. A földtulajdonos gazdák a vadak elriasztása céljából minden év áprilisától szeptember végéig „körbelövik” a települést. A hangok akadály nélkül érik el a családi házas övezeteket, a város peremén mindenhol hallatszanak az erős durranások. Nem lehet tudni, hogy milyen közel vannak a gázágyúk a lakóépületekhez, mivel a gazdáknak nincs bejelentési kötelezettségük. Oda teszik a gázágyút - ami egy pb-gázpalackhoz kötött fémcső -, ahová akarják, és annyit, amennyit akarnak. Nem is könnyű felfedezni ezeket, mert könnyen el lehet rejteni a szerkezeteket akár egy fa, bokor mögé. A robbanások moraja érthetően zavarja a lakókat. Egyikük, Zimonyi Zita aztán megelégelte az egészet, és 2020 júliusában aláírásgyűjtésbe kezdett. Egy hónappal később beadott egy kérvényt Földi László fideszes országgyűlési képviselőnek. Arra kérte, törvénnyel tiltsák be a gázágyú gyártását, forgalmazását és használatát. A képviselőtől nem érkezett válasz.
„Közel egy évtizede gázágyúznak” - mondta lapunk érdeklődésére Zimonyi Zita, aki a gázágyú használata ellen két Facebook-oldalt is létrehozott. Mint mondta, pontosan nem lehetett tudni, hogy kik ágyúznak. Sőt évekig azt sem, hogy egyáltalán mi okozza a robbanások hangját. Zimonyi Zita hozzátette, információk szerint Cegléden öt nagygazda és egy intézmény használta, használja a gázágyút, de mint kiderült, sok-sok más település nyugalmát is felverik az országban a földtulajdonosok.
Az aláírásgyűjtés folytatódott, majd 2021 májusában Zimonyi feljelentést tett csendháborítás miatt a Ceglédi Rendőrkapitányságon. A rendőrség ügyintézője telefonon azt mondta neki, ez nem az ő asztaluk, forduljanak az önkormányzat jegyzőjéhez. Ezzel egyidőben ellenzéki képviselők kérelmezték Csáky András polgármesternél, hogy csendrendeletben szabályozza a tevékenységet. A város vezetője a közösségi oldalán tájékoztatta a lakosokat, hogy ez nem lehetséges. A jegyző pedig közzétette a törvényt, miszerint a káros madarak gyérítése engedélyezhető. E fajok riasztása július 1. és február 28. között engedély nélkül végezhető.
Zimonyi szerint ez okozza a félreértést, ugyanis a büntetendő csendháborítás ténye ütközik a látszólag engedély nélkül végezhető riasztással. Úgy vélte, szó sincs a törvényben a gázágyú használatának jóváhagyásáról, pláne lakott területtel határos földeken. Zimonyi birtokvédelemmel is megpróbálkozott, de az önkormányzatnál egyértelművé tették számára, a csendháborítás nem olyan cselekmény, amelyet birtokvédelemmel lehetne megoldani. (Ráadásul ezt bírósági eljárással lehetne csak kezdeményezni, amint arról a továbbiakban még lesz szó.)
Miután nem tudott eredményt elérni az immár közel 100 tiltakozó aláírással sem, 2021 októberében beadványt küldött a Miniszterelnökségnek. Azt szerette volna elérni, hogy szabályozzák:
- azokon a területeken, ahol a gázágyúk használata zavarja a lakók csendhez, nyugalomhoz való jogát, kötelezzék a gazdákat más védekezési eljárásokra.
- Törvényileg szabályozzák, hogy a lakott területektől milyen távolságra lehet gázágyút használni, a terület nagyságától függően hányat, milyen napszakban, milyen időközönként.
- A gázágyút használó gazdáknak legyen bejelentési kötelezettségük, hogy amennyiben nem tartják be a rendeletet, lehessen szankcionálni őket.
A levélre nem érkezett válasz. Zimonyi ezután több országgyűlési képviselőnek is írt. Néhányan válaszoltak, de komoly érdeklődést egyik sem mutatott a probléma iránt. Annyi változás történt csupán, hogy a Cegléd környéki földeken jelenleg csak hajnalban és este lövöldöznek vadriasztó gázágyúkkal. Zimonyi Zita mindezek ellenére úgy véli, végső megoldást csak szabályozással lehetne elérni, mert szerinte nem úgy van, hogy „akarják, nem akarják” alapon lövöldözzenek a földtulajdonosok.
A Narancs.hu több hivatalt és a helyi országgyűlési képviselőt is megkereste a témában. Utóbbi, Földi László azt válaszolta, hogy a megkeresésünkben leírt problémáról, vagyis a gázágyúzás okozta gondokról értesült. Felvette a kapcsolatot az Agrárminisztériummal, hogy állásfoglalást kérjen az alkalmazott eljárás törvényességi, célszerűségi és kiválthatósági kérdésében. A minisztériumi válasz fényében tud majd dönteni a kérdésben.
Az Agrárminisztériumnál lapunk is érdeklődött, de egyelőre nem válaszoltak. Megkérdeztük a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft.-t, ahol tudomásunk szerint használnak gázágyúkat (az érdi székhelyű cégnek van egy ceglédi telephelye). Innen sem érkezett válasz még.
Válaszolt viszont a ceglédi címzetes főjegyző. Diósgyőri Gitta azt írta, hozzájuk 2020 tavaszán érkezett lakossági és képviselői megkeresés azzal kapcsolatban, hogy a gazdák által a madárkár elleni védekezéshez használt gázágyú túl hangos, zavarja a lakókat. A terület képviselője rendelet alkotását kezdeményezte a zavaró zajhatás csökkentése, szabályozása érdekében. Szakvéleményt kértek zajszakértőtől, valamint állásfoglalást a Pest Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályától.
A kormányhivatali válasz szerint a jogszabály a vadriasztólánc vagy egyéb hanghatáson alapuló vadriasztó eszköz használatát kötelezővé teszi. Vagyis: a vadkár megelőzése érdekében kötelezik a földhasználót a vadriasztó eszköz használatára.
A helyi önkormányzat nem hozhat tiltó vagy korlátozó előírásokat.
Egy másik jogszabály szerint ugyanakkor „a riasztás a védett természeti területeken kívül július 1. és február 28. között, a repülőtereken és biztonsági övezetükben pedig egész évben engedély nélkül végezhető”.
Mint megtudtuk, az önkormányzat megkereste a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Pest Megyei Igazgatóságát azzal a kéréssel, hogy a lakossági panaszokat tudassák a gazdákkal; egyben arra is kérték a földtulajdonosokat, hogy amennyiben létezik hanghatással nem járó alternatív riasztási lehetőség, akkor azt részesítsék előnyben. A kamara válasza értelmében a jövőben a gazdák más megoldást keresnek a vadriasztásra, különösen, mert a gázágyú használata nem bizonyult hatékonynak.
Diósgyőri Gitta arról is tájékoztatta lapunkat, a gázágyú hanghatásának zavaró mértéke miatt sem 2021-ben, sem az idei évben nem érkezett panasz. „Amennyiben a gázágyú hanghatásai elfogadhatatlan mértékben zavaróak a lakosság számára, birtokvédelmi eljárást kezdeményezhetnek a jegyzőnél. Az eljárás kérelemre indul.”
A zavaró hanghatással járó gázágyú használata nemcsak ceglédi jelenség. Jászberényben egy idős asszony fordult a polgármesteri hivatalhoz nemrégiben - tudtuk meg Baloghné Seres Krisztina jegyzőtől. A probléma miatt tavaly is panaszkodtak a lakók. A panaszos beadványában meg is nevezte az adott gazdát, aki szerinte hangágyút használ. Az idős nő szerint negatív élettani hatásai is vannak a gázágyúzásnak, például pacemakert használó ismerősénél bezavarhat, az illető akár rosszul is lehet a hangrobbanásoktól. Arról nem is beszélve, hogy őt pedig „kellemetlen régi időkre emlékezteti az ágyúzás”.
A hivatal felhívta a bepanaszolt gazdálkodót, aki azt felelte, hogy a napraforgó védelme érdekében használ gázágyúkat. Arra szolgálnak, hogy a növény növekedési szakaszában a galambokat elriasszák és megvédjék a vetést. Azt is közölte a gazda, hogy a szerkezeteket legfeljebb két hétig használják, utána áttelepítik más földterületre.
A jegyző tájékoztatása szerint a gázágyúk ilyen használatához külön engedély nem szükséges, így megtiltani sem lehet ezt a tevékenységet. Ugyanakkor bizonyos esetekben hozhatnak korlátozó intézkedéseket, például birtokvédelmi ügyben - bár ez utóbbi a probléma több éves fennállására tekintettel valószínűleg bíróságra tartozna. A polgármesteri hivatal - a panaszos kérésére - további állásfoglalás érdekében a megyei kormányhivatalhoz fordult.
A kormányhivatalt mi is megkerestük, de eddig innen sem érkezett válasz.
Alföldi városok, települések mellett az ország más pontjain is voltak már tiltakozások a hangos vadriasztó gázágyúzás miatt. A Heves megyei Nagyrédén aláírásgyűjtés indult. Szervezője, Gácsi Mónika lapunk érdeklődésére elmondta, a gázágyú használata semmit sem ér, mert a vadak megszokják, de a lakókat meg idegesíti. A Tolna megyei Decsen ugyancsak gond van belőle, ott a Tolnatáj TV is foglalkozott a helyzettel, nem is egyszer. Szintén probléma a gázágyúzás Pest megyében Ráckevén. Szekszárdon azonban eredményt értek el a tiltakozók. Amikor a gazdák megtudták, hogy akár méréseket is végezhetnek hangágyúik működésével kapcsolatban, többen leszerelték az eszközöket.
A sort lehetne folytatni. Egy példát érdemes megemlíteni még, a kiemelt turisztikai célpontnak számító Balatont. Egy 2018-as cikk szerint Balatonberényben – ahol már 2009-ben is foglalkoztak az áldatlan helyzettel – a szőlősgazdákat a seregélyek, a lakosságot és a turistákat pedig a riasztó hangja zavarja. Balassa Balázs, az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke szerint mindenkinek be kell látnia, hogy a bor a régió egyik legfontosabb gasztronómiai terméke, érthető tehát, hogy a gazdák védekeznek. Ugyanakkor a Balaton Magyarország egyik legfontosabb turisztikai célpontja, ezért mindenki számára megnyugtató megoldást kell találni a problémára.
Úgy tűnik azonban, ez évek óta nem sikerül.
Pedig létezik már a gázágyúknál békésebb megoldás is, ilyen például az ultrahangos vadriasztó.
Beszéltünk egy Szolnok környéki gazdával, aki azt mondta, nem használ semmilyen vadriasztót, mert úgy látja, nincs értelme. Szerinte egy darabig hasznos csak, utána semmit sem ér. Megszokják ugyanis a vadak. Hasonlóan nyilatkozott egy másik gazda is. Úgy fogalmazott: morogni könnyű a lakosság részéről, de az már senkit nem érdekel, hogy a gazdáknak mekkora gondot jelent a vadkár elleni küzdelem.
