A szavazatok közel 60 százalékát begyűjtve Nagy Bálint (Fidesz-KDNP) keszthelyi polgármester lett Zala megye 2. számú választókerületének parlamenti képviselője az április 3-i országgyűlési választáson. Azt a fideszes Manninger Jenőt váltotta, aki 2002 óta, kereken húsz éve töltötte be a térség képviseletét a törvényhozásban. Az első Orbán-kormányban közlekedési és vízügyi államtitkár, később Zala megyei közgyűlési elnök Manningernek a helyi ellenzék szerint idővel Nagy Bálint lett a táskahordozója. Mivel Nagy nem lehet egyszerre képviselő és polgármester, időközi választáson kell megválasztani a város új vezetőjét június 26-án.
A most 67 éves, veterán politikusnak számító Manninger Jenő két évtized után azzal hagyta ott a törvényhozást, hogy visszavonul a közélettől, de az események közbeszóltak. Közben megkapta városától a díszpolgári címet, miközben Molnár Tibor (Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület - KÉVE) helyi ellenzéki önkormányzati képviselő és a Mindenki Magyarországa Mozgalom koordinátora szerint Manninger az utóbbi négy évben néma levente volt a parlamentben, miközben térségét csak visszafogott infrastrukturális fejlesztések jellemezték. Felrója neki azt is, hogy egyszer sem szólalt fel a törvényhozásban a keszthelyi Georgikon Egyetem beszántásának terve ellen, sőt megszavazta a gödöllői központú gigaegyetembe történt beolvasztást.
A térségben országgyűlésiképviselő-jelöltként elinduló Nagy Bálint esélyei előzetesen sem voltak rosszak, így lehetséges parlamenti mandátuma miatt eleve számolni kellett egy időközi polgármester-választással Keszthelyen. Ám mivel a Fidesz mindent mér, és ezek nem mutattak jó eredményt sem a szóba jöhető alpolgármesternek, Vozár Péternénak (Fidesz-KDNP), sem Horváth Tamásnak (Fidesz-KDNP), s más szóba jöhető fideszes erős emberek intézményvezetők, így került képbe Manninger. Hivatalosan is bejelentették indulását az időközi választáson. Közben Nagy Bálintról kiderült, képviselősége mellett beruházási államtitkár lesz a Lázár János számára létrehozott Építési és Beruházási Minisztériumban.
„Azért nem indított Keszthelyen az ellenzék jelöltet a polgármester-választáson, mert a pálya annyira a Fidesz felé lejt, hogy az esély a győzelemre roppant csekély.
Másrészt ha ennek ellenére mégis befutna és elnyerné a polgármesteri posztot, akkor egy fideszes többségű testülettel találná magát szembe, amely politikailag és emberileg is tönkre tenné. Itt olyan kivételes személyekre volna szükség, mint amilyen a siófoki Lengyel Róbert vagy a hódmezővásárhelyi Márki-Zay Péter, akik bebizonyították, hogy a Fidesz-KDNP többsége ellenére is tudják városukat vezetni. Nálunk ilyen erős, ütésálló és kivételes képességű jelölt nincs” – indokolta meg az ellenzék részéről az indulás elmaradását Molnár Tibor. Ugyanakkor hozzátette, örültek, hogy Somogyi András személyében volt egy független kihívója Manningernek.
A pénz- és hitelpiacon dolgozó aspiráns ugyanis hivatalosan bejelentette indulását, majd felvette a helyi választási bizottságnál a támogatói aláírásgyűjtő íveket. A közel 20 ezres Keszthelyen mintegy 300 aláírást kellett volna összegyűjtenie, hogy hivatalos jelöltté váljon, s ez nem tűnt lehetetlen feladatnak. Somogyi meg is kezdte a gyűjtést, de néhány nap múlva jelezte, visszalép, és visszaadta a megkapott íveket. Hivatalos magyarázat máig nincs a hirtelen döntés okára, de a városban többen tudni vélik, hogy egzisztenciálisan megfenyegették a jelöltet, aki ennek nyomán léphetett vissza. „Milyen városban, milyen országban élünk, ha még egy független jelöltnek is vissza kell lépnie?” – kérdezte Molnár. Lapunk a visszalépés okával kapcsolatban megkereste Somogyi Andrást, de nem kívánt nyilatkozni.
Így az a szokatlan helyzet állt elő a Balaton-parti városban, hogy a június végén tartandó polgármester-választáson egy jelölt közül lehet „választani.” Hasonló eset a 2019 októberi önkormányzati választáson történt az ország túlsó végében, a Békés megyei Sarkadon. Ott akkor Mokán István (Fidesz-KDNP) személyében ugyancsak egy jelölt indult.
A választási szabályok szerint ekkor elég lett volna, ha a Mokán magára voksol, így is elnyerte volna a városvezetői címet öt évre. Most, Keszthelyen más a helyzet, ugyanis Manninger nem tud magára voksolni, mert nem a városban, hanem közeli Balatongyörökön lakik. De azért így is minden esélye megvan, hogy ellenfél hiányában megszerzi a polgármesteri mandátumot.
Az már csak a hab a tortán, hogy Manninger felesége vezető beosztást kapott a Keszthely TV-nél. Érdekes az is, hogy a csatorna feltehetően figyelmetlenségből egy, a polgármester-választással egyidőben rendezendő önkormányzati képviselő-választáson induló két jelölt egyikét, Kovács Viktóriát előbb nem DK-aspiránsként, hanem független jelöltként nevezte meg. Majd az érintett jelzésére pontosítottak.
Polgármesterből beruházásügyi államtitkár
„Építeni jöttem, nem rombolni” – ezzel a felvezetéssel mutatta be a múlt héten minisztériumi csapatát a kormányba visszatérő, az Építési és Beruházási Minisztériumot irányító Lázár János. A tárca vezetésében kapott helyet Nagy Bálint, aki a beruházási ügyekért felelős államtitkár lesz, jóllehet előtte saját városában, Keszthelyen több kritika érte, éppen a beruházásokkal összefüggésben. Lázár szerint az a cél, hogy létrejöjjön egy olyan rendszer és szervezet, amely segíti az ország építését. „A cél, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik legjobb országa legyen, megvalósuljon a felzárkózás” – mondta az újdonsült miniszter.
