A polgármester testvérénél akcióztak Sarkadon a Nébih ellenőrei

Kis-Magyarország

A vizsgálat lezárása után 1,8 millió forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabott ki a Nébih egy sarkadi vállalkozóra, aki ingatlanára be sem jelentette a sertéstartást. A vállalkozó a sarkadi fideszes polgármester, Mokán István testvére. Az ellenőrzés során nem tudták feltárni, honnan érkezett az állatok etetésére használt moslék.

„A vizsgálat lezárult és a hatóság megállapította az érintett felelősségét, vele szemben 1,8 millió forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtunk ki, köteleztük a fellelt élelmiszerhulladék megsemmisítésére, továbbá a sertésekre forgalmi korlátozást rendeltünk el mindaddig, amíg az érintett teljesíti a feloldáshoz meghatározott feltételeket” – válaszolta a Narancs.hu kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) sajtóosztálya.

Még februárban számoltunk be arról, hogy sertéstartás miatti lakossági bejelentés alapján a múlt év végén szálltak ki a Nébih ellenőrei egy sarkadi címre, ahol számos szabálytalanságot tártak fel. A vizsgálat korábbi megállapítása szerint az érintett ingatlanra nem is jelentettek be sertéstartást, ehhez képest a szomszédok elmondták, hogy évek óta hizlalta ott a disznókat a polgármester testvére, Mokán Róbert. A Nébih munkatársai akkor azt is megállapították, hogy az ellenőrzés időpontjában ismeretlen volt az állomány állategészségügyi állapota, ugyanis semmilyen oltási, egészségügyi, vételi vagy eladási dokumentáció nem állt rendelkezésre. A sertések számából viszont okkal lehetett arra következtetni, hogy ezeket feldolgozónak, boltoknak, vendéglátóhelyeknek és magánszemélyeknek adták el – szabálytalanul, állategészségügyi dokumentumok nélkül.

A Nébih ellenőrei a feltárt jogsértések miatt azonnali hatállyal forgalmi korlátozást rendeltek el a sertésállományra, továbbá azonnali hatállyal elrendelték az élelmiszer-hulladék lefoglalását és megsemmisítését. A hivatal minderről tájékoztatta a területileg illetékes Békés Megyei Kormányhivatalt és az ennek részeként működő térségi élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi főosztályt.

Az elmúlt év decemberében Sarkadon, a Sugár utca 11. szám alatt az ellenőrök a fémkerítéssel leválasztott udvarban 75 sertést számoltak össze. A precízen elkészített ellenőrzési jegyzőkönyv 3 kocát, 17 szopós malacot és 55 hízó sertést rögzített. Mindez jóval meghaladta azt a mennyiséget, amelyre azt lehetne mondani, hogy magáncélra tartották a disznókat. A helyszínen az ellenőrök egy 200 literes tárolóban növényi és állati eredetű élelmiszer-hulladékot – azaz moslékot – találtak. Ez az Európai Unió szabályrendszere szerint 2008 óta veszélyes hulladék, vagyis például a közétkeztetésben keletkezett moslékot nem lehet az állattartókhoz elszállítani, hanem szigorú, zárt rendszerben, jól dokumentáltan kell megsemmisíteni.

Az elsődleges vizsgálat során nem sikerült megállapítani, honnan került a moslék a vállalkozóhoz.

A Nébih nemrégiben lezárult vizsgálata nyomán az érintett vállalkozónak ki kellett alakítania a disznótartás jogszabály szerinti dokumentációját. Emellett az állomány státuszára vonatkozóan, annak vizsgálatát követően, be kellett szereznie a területileg illetékes szakmai hatóság – Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatala – döntését is. Mint kiderült, az előírt feltételeket időközben teljesítette a szabálytalanságok során tetten ért Mokán Róbert, így a forgalmi korlátozást ezt követően feloldották vele szemben. A Narancs.hu-nak válaszoló élelmiszerbiztonsági hatóság hozzátette, a jogszerű működés kapcsán a rendszeres felügyeletét és ellenőrzését a területileg illetékes szerv, a Békés megyei állategészségügyi főosztály látja el. De indokolt esetben bármikor előfordulhat, hogy a Nébih újabb vizsgálat kezdeményez a jövőben.

Az ügyben korábban megkerestük a polgármestert, Mokán Istvánt is. Írásban elküldött kérdéseinkben azt tudakoltuk tőle, tudta-e, hogy be nem jelentett sertéstartás folyt a Sugár utca 11. szám alatt. Azt is megkérdeztük, megítélése szerint a város szempontjából milyen közegészségügyi, higiénés problémákat, veszélyeket vet fel, hogy nem jelentették be a sertéstartást, s hogy az állatok állategészségügyi állapota nem igazolt? Rákérdeztünk arra, miképpen fordulhatott elő, hogy veszélyes hulladéknak számító moslékot is találtak az ellenőrzés során a disznótartónál, s ez esetleg nem az önkormányzat fenntartotta közintézményekből került-e a vállalkozóként ténykedő testvéréhez? Azt is szerettük volna megtudni, tájékoztatta-e a sarkadi képviselő-testületet a történtekről, a feltárt szabálytalanságokról. Kérdéseinkre két hónap után sem kaptunk választ.

 
Mokán István sarkadi polgármester (középen)
Forrás: Mokán István Facebook 

Februári cikkünkben felvetettük: nem túl életszerű, hogy a moslékot magánszemélyektől, hetente több tucat helyről begyűjtve szerezte volna a lebukott sertéshizlaló. A tízezres békés-bihari település legnagyobb konyhája viszont önkormányzati tulajdonú – így nem zárható ki, hogy onnan is származhatott a veszélyes hulladék. Ebben az esetben viszont a jogsértésről tudnia kellett Mokán István polgármesternek is, egyrészt, mert az önkormányzat első embere, másrészt, mert a "tilosba tévedt" vállalkozó testvére.

Sikerült-e megállapítani, hogy a veszélyes hulladék (moslék) honnan került a vállalkozó ingatlanához? – kérdeztük a Nébihet. „Nem, az ellenőrzés során,

a helyszínen fellelt moslék nem volt nyomon követhető”

– szól a válasz. A hatóság arra nem tért ki, hogy Mokán Róbert a vizsgálat során nem emlékezett a beszerzési hely(ek)re, vagy nem volt hajlandó erre a kérdésre válaszolni.

(Címlapképünk illusztráció)

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.