Hol fér el itt egy mélygarázs? - merül fel a kérdés, miután körbejártuk az ásatást a győri Dunakapu téren. A szűkös terület minden szegletét elfoglalják az egykori várerőd bástyái, az erődhöz kapcsolódó teljes kazamatarendszer és a tavalyi feltárás óta méltatlanul elhanyagolt, beomlott tetejű pattantyúsházak alapfalai, pincéi. A XVI. század derekán "Európa védőpajzsául" emelt győri vár terveit Leonardo de Vinci tanítványai készítették. A török birodalom előretörése miatt egy egész földrész, köztük három pápa támogatta, hogy Bécs kapujában, Győrben a kor legkorszerűbb erődje épüljön. Az egyedülálló mérnöki-építészeti mű leomlott bástyáit 1782-ig, a vár leszereléséig folyamatosan karbantartották, az 1809-es napóleoni ostrom után azonban a falak nagy részét bedöntötték, és törmelékkel feltöltötték. 1939-ben az utolsóként megmaradt Duna bástya és a hozzá épített pattantyúsházak épen maradt felszíni részeit leborotválták, és helyére piacteret létesítettek, ami a 2011-ben megkezdődött ásatásokig nyitva is tartott.
Amikor a győri önkormányzat megbízásából a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága régészeti feltárásba kezdett a Dunakapu téren, az ásatások az első kapavágásnál felszínre hozták az addig a földben rejlő reneszánsz kori vármaradványokat. Az eredetileg három hónaposra tervezett feltárások máig tartanak, és több rangos szakértő és testület, többek között az ICOMOS, az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete is szót emelt az emlékek megőrzéséért és méltó bemutatásáért. Ám minden kezdeményezés süket fülekre talált, illetve azzal ütötte el ezeket a helyi politika, hogy majd "bemutatjuk a romokat a mélygarázs belsejéből". A vonatkozó törvény értelmében egyébként csak azokat a régészeti leleteket kell megőrizni, amelyek 1711 előttről valók - az ezután újraépült falak tehát lebonthatók.
Mindenáron épít
A múlt iránti érzéketlenség nemrég 75 millió forintjába került az önkormányzatnak, valamint a Széchenyi tér felújítását végző Penta Kft.-nek és West Hungaria Bau Kft.-nek. A tavaly átadott főtér alatti régészeti leletek megrongálása és részleges megsemmisítése miatt szabta ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a jelentős örökségvédelmi bírságot. (A KÖH jelentése szerint hun sírokat és középkori épületmaradványokat tettek tönkre a földmunkások buldózerei.) Németh Zoltán alpolgármester akkor így nyilatkozott a kisalfold.hu-nak: "minden szükséges szerződést megkötöttek, minden egyeztetést lefolytattak, a beruházás pedig jogerős örökségvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik, amely további régészeti feltárást nem ír elő".
A Széchenyi tér - ahová a beépített gránit burkolólap Indiából Olaszországon át érkezett Magyarországra, négyzetméterenként 30 ezer forintért - és a történelmi belváros sétálótérré alakítása a közlekedésben új helyzetet teremtett a 130 ezer lakosú városban. A szocialistákat váltó, 2006-ban hatalomra került fideszes városvezetés új parkolóházak és mélygarázsok telepítésével kívánta enyhíteni a parkolási mizériát, miután egy új bekötőút építése miatt az alsó rakparton megszüntettek 650 ingyenes parkolóhelyet és 300 felszíni parkolót a Dunakapu tér közvetlen közelében. Ekkor merült fel, hogy többszintes, 460 férőhelyes mélygarázst építsenek a tér alá, az egykori szögleterőd helyére. Ezt a helyi városvédők a tér alatti leletek védelmében, valamint az ár- és talajvíz-veszély miatt kezdettől ellenezték.
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Magán, köz, offshore
Habár az eredeti tervek szerint a kivitelezésnek már el kellett volna kezdődnie, a közbeszerzési eljárás még nem zárult le. Győri forrásaink szerint legesélyesebbnek a Széchenyi tér rekonstrukciójának fővállalkozóját, a Fidesz "házi építőcégeként" emlegetett West Hungária Bau (WHB) Kft.-t tartják. Az utóbbi évek építkezési ínségében is látványos forgalomnövekedést produkáló WHB volt a generálkivitelezője több fővárosi nagyberuházásnak, többek között a Demszky-korszak új szimbólumaként meg-álmodott budapesti CET-nek (a viszontagságos CET-beruházásról lásd: Repül a bálna, Magyar Narancs, 2011. december 15.).
A Paár Attila vezette WHB Csoport az elmúlt években több milliárdos megrendelést nyert a győri önkormányzatnál: a cég végezte a Széchenyi tér rekonstrukciójának kivitelezését; 2009-ben egy 220 férőhelyes parkolóházat emelt Győr belvárosában. A PPP-konstrukcióban létesült Révai utcai parkolóház önkormányzati ingatlanon épült. A West Hungária Bau Kft.-nél a kivitelezést az Arrabona Parkolóház Kft. rendelte meg, így utóbbi fizette a fejlesztés 715 millió forintos költségét. Az Arrabona Parkolóház Kft. ügyvezetője a nyilvános cégkivonat szerint a WHB holdingot tulajdonló Paár Attila. A Révai utcai óriásgarázs üzemeltetője az önkormányzat cége, a Győr-Szol Zrt., amely a parkolóház tulajdonosának, az Arrabona Parkolóház Kft.-nek 40 ezer euró/hónap bérleti díjat fizetett az elmúlt két évben. A szerződés szerint a bérleti díj 15 éven keresztül járna a cégnek, most azonban a Győr-Szol kiszállt a bérleti szerződésből, és mintegy 1,1 milliárd forintos hitel segítségével megvette a parkolóházat.
Neupor Zsolt, a helyi DK képviselője korábban a közgyűlés nyilvános ülésén kifogásolta a véleménye szerint elhibázott helyszínre épült, alacsony kihasználtságú Révai parkolóház milliárdos vételét, továbbá a parkolóház szövevényes, offshore-gyanús tulajdonosi viszonyai ellen is szót emelt. "Orbán Viktor harcot hirdetett az offshore-lovagok ellen, mégis velük épít" - hívta fel a parkolási rendelet módosításának megszavazásakor képviselőtársai figyelmét az Egyenlítő blog egy korábbi bejegyzésére, mely szerint az Arrabona Parkolóház Kft.-t a luxemburgi bejegyzésű City Győr Luxemburg S.A. birtokolja, amelyet két ugyanazon címre bejegyezett cég, a Valon S.A. és a Lannage S.A. alapított. A Valon S.A. alapítója az iratok szerint két Brit Virgin-szigeteki offshore cég, a Koffour S.A. és az Alazee Corp. Az írás megjegyzi, hogy a WHB-cégcsoport egyik cége, a WHB Építő Kft. egyik tulajdonosa a Hungaria Baukonzepte AG, amelynek luxemburgi székhelye ugyanott van, mint az Arrabona Parkolóház Kft. tulajdonosáé, és a luxemburgi nyilvántartások alapján alapítóként ugyanazok a luxemburgi cégek lelhetők fel, mint a parkolóháznál.
Neupor Zsolt tavaly év végén erre hivatkozva javasolta a közgyűlésnek, hogy a testület addig ne döntsön a parkolási rendelet módosításáról, amíg ezt az ügyet nem vizsgálják ki. Borkai Zsolt polgármester válaszában nem tartotta korrektnek, hogy szocialista képviselőtársa blogok információira hivatkozik, s jelezte, hogy ezek tartalmának megítélése nem a közgyűlés hatásköre.
A Dunakapu téri mélygarázs-projekt siettetésének egyik oka lehet, hogy a Mintinvest 2005 Kft. közel félmilliárdos beruházásában és szintén a WHB kivitelezésében felújított Széchenyi téri Lloyd-palotában irodánként 3 parkolóra lenne szükség. A ház megkapta a használatba vételi engedélyt, de a város jelenleg nem tud 200 méteres körzetben parkolót biztosítani; állítólag egyetlen irodát adtak ki eddig az új irodaházban. A Széchenyi téri vendéglátóegységek tulajdonosai is sürgetik új parkolóhelyek kialakítását a tér közvetlen közelében. A január elsejétől életbe lépett módosítás szerint a belváros nagy részében - így várhatóan a Dunakapu téri mélygarázsban is - óránként 400 forintba kerül a parkolás.
A város turisztikai értékeinek védelmére és bemutatására létrejött Arrabona Városvédő Egyesület és a városvezetés viszonya a Dunakapu térre tervezett mélygarázsépítés miatt romlott meg. Emiatt fél éve a városvezetés egyoldalúan felbontotta a korábban kötött, csak a felek közös akaratával megszüntethető együttműködési szerződésüket.
Sértett emberek
Herkely Ákos, a kegyvesztetté vált városvédők elnöke azt mondja, körömszakadtáig ragaszkodnak hozzá, hogy a Dunakapu téren ne épüljön meg a mélygarázs, és az építészeti leletek épségben maradjanak. Szerinte az elbontás előtt álló szögleterőd teljes feltárására lenne szükség, mert ilyenből csak egy van Európában, és olyan városépítészeti, turisztikai értéket képvisel, amely a világörökség része lehetne. Fedett-boltozott terei és a szintén helyreállítható pattantyúsházak sora a prágai Aranyművesek utcájához hasonlóan világcsoda lehetne, ráadásul nem városi pénzből, hanem a Norvég Alap támogatásával; szeptembertől hárommilliárd forintra lehet pályázni. "Nem szabad megengedni a Széchenyi téri hun sírokéhoz hasonló nagyságrendű leletrongálást, márpedig borítékolható, hogy a mélygarázs építésekor minden lelet elpusztul: ha nem a markológépek teszik tönkre, akkor a garázs körül megemelkedő víz. Emlék marad csupán a szombati piac miatt megtelt belváros is, ugyanis 20 szombatot elvettek a piacosoktól rendezvényekre, így valószínűleg nem éri meg visszaköltözni a Dunakapu térre az ideiglenes helyükről. Egyetértünk a városvezetéssel abban, hogy növelni kell a parkolóhelyek számát, de miért nem választanak másik helyszínt, például a Dunától távolabb eső, régészeti szempontból értéktelen Batthyány téren, amely ugyanolyan közel van a főtérhez" - sorolja a városvédő, aki az előző ciklusban kereszténydemokrata képviselőként vett részt a képviselő-testület munkájában, most azonban különvéleménye miatt a pártjából is kizárhatják. A KDNP győri elnöksége mindenesetre már elhatárolódott, és eljárást kezdeményezett elnökségi tagja, az országos választmányi tag Herkely ellen.
"Ilyen típusú építmény Szent István Magyarországán nincs még egy" - ezt már Szabó Gyula, az Arrabona alelnöke mondja, aki állítja: ha a térrendezés az ő elképzelésük alapján valósulna meg, Közép-Európa egyetlen multifunkcionális közösségi tere jöhetne létre autentikus, reneszánsz környezetben. A föld alatt megtartani és bemutatni az erődöt, a föld színére kerülne a teremgarázs, fölé a rendezvénytér. Így rombolás nélkül fele költséggel, ár- és talajvízmentesen meg lehetne oldani a feladatot - magyarázza.
A 2010-ig a városháza alkalmazásában állt építészmérnök tizenhét év munkaviszony után kényszerült elhagyni hivatalát, menesztését egyértelműen a mélygarázs elleni fellépésének tulajdonítja. Mint mondja, "az ügy csíráival" 2007-2011 között a Győr-Moson-Sopron Megyei Építészkamara elnökeként szembesült, és emelt szót ellene. Elnökségi mandátumának lejárta után rövid időre munkanélkülivé vált, majd 120 jelentkezőből felvették a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz, de néhány hónapja innen is távoznia kellett. "A városházáról való elbocsátásommal nagyon nehéz helyzetbe hoztak, próbálok a versenyszférában boldogulni, de lelkileg nagyon megviseltek a történtek, hiszen mindvégig Győr érdekeit és valódi értékeinek megőrzését képviseltem" - mondja.
"Azt állítják, sértett emberek vagyunk, az ellenzék szócsöve - jegyzi meg Herkely Ákos -, pedig egyikről sincs szó. Érzékeljük, hogy az egész város az itt épülő luxusgarázs ellen van. Drukkolnak nekünk, de nem mernek szólni: ez egzisztenciális kérdés." Meséli, hogy amikor még el sem kezdődött a régészeti feltárás, kíváncsiságból több győri is felhívta a Lloyd-ház üzemeltetőit azzal, hogy irodát bérelne, hol lehet parkolni. A válasz az volt, "ne aggódjon, a Dunakapu téren hamarosan elkészül a mélygarázs". Ez akkor történt, amikor még fogalmuk sem lehetett, mit rejt a föld, akár Attila sírját is megtalálhatták volna - jegyzi meg a városvédők alelnöke, majd hozzáteszi, rendkívül furcsa, hogy Győr, a leggazdagabb vidéki város, ahol csak az Audi évi 8 milliárd forint iparűzési adót fizet, 2 milliárd forint hitelt vesz fel a beruházásra az önkormányzati holdingon keresztül. A hatalmas hitelhez így nem kell kormányzati hozzájárulás, hiszen nem az önkormányzat, hanem "csupán" annak a cége adósodik el.
A győri önkormányzat írásban feltett kérdéseinkre a következő választ adta. "Elszomorító, hogy a Dunakapu tér megújulása kapcsán már régen nem a szakmaiság kerül előtérbe. Miközben a győriek örülnek a belváros folyamatos szépülésének, látványosan nő a vendégéjszakák és a munkalehetőségek száma a városban, addig egyes emberek vélhető egyéni érdeke és sérelme miatt a Dunakapu téri, régóta várt beruházást politikai támadásokra próbálják felhasználni a városvezetés és az önkormányzat ellen. A város vezetésének egy dolog mérvadó: a szakma álláspontja, azaz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a régészek hivatalos véleménye. Ez alapján pedig lehetőség van a reneszánsz kori értékek bemutatására, értékmentésére, valamint egy teremgarázs megépítésére is, amely részben tompíthatja a belvárosi parkolási problémákat. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a hatáskörrel rendelkezőszakmai szervezetek véleménye alapján határozott a Dunakapu tér ilyen irányú fejlesztéséről. Készült egy független szakmai koncepció, amelyet Magyarország legelismertebb szakemberei állítottak össze. Ők városfejlesztési szempontból - amennyiben lehetséges - a Dunakapu tér alatt is szükségesnek és az egyik legmegfelelőbb helynek tartják a mélygarázs megépítését. Ebben az esetben sem az önkormányzat, hanem a szakma véleménye volt a döntő" - áll a városházi közleményben. Azon kérdésünkre, miért nem felelt meg a régészeti szempontból jelentéktelen Batthyány tér a mélygarázs építésére, többszöri próbálkozásunk ellenére sem kaptunk választ. A városi legenda szerint egyébként elsősorban nem szakmai szempontok, hanem egyes képviselők személyes érdeke játszott szerepet a helyszín kiválasztásában.
A Dunakapu térről öt perc gyaloglással elérhető a szép barokk házakkal körülölelt, felújított Széchenyi tér. Hétköznap este is hömpölyög a tömeg, a kávézók és éttermek teraszain csak várakozás után lehet helyet kapni.
Két Arrabona
A "sétálóbelváros" üzleteiben azonban fogynak a vevők. Az egyik butik előtt álldogáló tulajdonos méltatlankodik a szigorú parkolási szabályok és a hónapok óta feltúrt Dunakapu tér miatt, ahol lassan minden bezár, "még a Matróz sem éli túl, pedig az ott áll kétszáz éve" (A Matróz kisvendéglő Győr legrégebbi, 170 éves étterme - M. I.). Szerinte azért csökken a forgalom a belvárosban, mert az Árkád bevásárlóközpont mellé vitték át a piacot, ahol ingyen lehet parkolni, és odaszoktak a vásárlók. Ha nem történik sürgősen változás a parkolásban, elvesztik a hét végén csoportokban érkező osztrák és szlovák vásárlókat is. Kérdésünkre, hogy egyetért-e az Arrabona Városvédő Egyesületnek a Dunakapu tér megmentésére tett erőfeszítésével, azt válaszolja: úgy tudja, az egyesület kettészakadt, a tagok egymás ellen fordultak a mélygarázsépítés miatt, az új arrabonások pedig támogatják az önkormányzatot.
Az Arrabona Civitas Városépítő Egyesület idén januárban alakult, elnöke az a Széchényi István, aki az Arrabona Városvédő Egyesület elnökeként 2011 őszéig még ellenezte a mélygarázst. Idén márciusban azonban már így nyilatkozott a Győri Plusz című helyi újságnak: "Üdvözlöm az önkormányzat törekvéseit, amelyek arról szólnak, hogy a várfalakat és az ágyúlejárót helyre kell állítani, és támogatom azt is, hogy a közbenső részen fedett parkoló épüljön." "Meglepetésünkre addigi elnökünk egy kormányhivatali megbeszélés után egész más aspektusból nézte a dolgokat, majd kilépett az egyesületből - reagál erre Herkely. - Érdekességként: az ő vállalkozása bontja a Dunakapu térre néző Brády-házat, amelynek helyén csupa üveg bevásárlóközpont épül."
