Szekszárd

Biztonsági őrökkel védekezik a koldusok ellen a plébános

  • Birtalan Gy. Gergő
  • 2012. augusztus 29.

Kis-Magyarország

Helyi, koldulást tiltó rendelet megalkotását szorgalmazza egy szekszárdi plébános, miután régi konfliktusa van a város egyik hajléktalanjával. Az atya szerint fontos a szegények segítése, ő mégis saját hívőit félti. A hajléktalan szerint alaptalanul rágalmazzák őt. Nemrég a férfit felbérelt biztonsági őrök cibálták le a templom lépcsőjén.

Közel 15 éve él az utcán az a szekszárdi férfi, aki miatt Bacsmai László plébános júniusban levelezésbe kezdett a városházával. István – aki nem szeretné saját nevét használni – elmondása szerint rendszerint a belvárosi parkoló környékén szólítja le az embereket, ám vasárnaponként a téren álló katolikus templom előtt várja a miséről kijövő híveket. Azaz csak várta, hiszen az utóbbi időben Bacsmai atya szisztematikusan próbálja távol tartani őt a templomtól. A plébános szerint a hajléktalan erőszakos, és megijeszti a híveket. „Ha már lejjebb mennek [a templom előtt lévő lépcsőkön], és ott szólítja le őket, és ott adnak neki, az mindenkinek a maga lelkiismeretén múlik. Azt azonban nem szeretném, ha valaki azért nem jönne templomba, mert fél attól, mi lesz, ha nem ad neki pénzt. Hogy szidni kezdik, de azt is hallottam, hogy ha valaki nem segíti meg, félő, hogy hamarosan nem lesz ép a kocsija” – mondja nekünk Bacsmai plébános István „akcióiról”.

A perselytolvaj lány akciója
István, aki a téren kapott pénzből él egyik napról a másikra, állítja: Bacsmai különféle, alaptalan bűncselekményekkel rágalmazza a város előtt. „Azt írta ki karácsonykor a templomban, hogy »Ne adjanak pénzt a hajléktalanoknak, mert alkoholra költik!« Na én nem iszom, csak nagyon ritkán, akkor is csak egy-két sört.” A férfi elmondása szerint Bacsmai arra hivatkozott, hogy a templom lépcsője magánterület, ezért nem tartózkodhat ott. A plébános, miután szóval nem sikerült rábírnia Istvánt arra, hogy ne az épület előtt kéregessen, őrző-védő céget fogadott. „Úgy szerveztük, hogy minden mise vége előtt öt-tíz perccel legyenek ott, hogy ne engedjék őt közvetlenül a templomajtóba.” István azonban azt mondja, hogy a fegyveres biztonsági őrök karjánál fogva elrángatták a lépcsőtől, amikor oda szeretett volna állni. Tovább fokozta a feszültségeket az, hogy pünkösd környékén egy, István társaságában látott nő kifosztotta a templomi perselyt. „Igen, a csaj templomokat ürítget. Ebből él, és szép pénzt is húz le belőle, nem egyedül csinálja ezt az országban. Én azonban sosem tennék ilyet” – állítja István.

 

A szekszárdi templom


A szekszárdi templom

Fotó: MTI – Simó Endre


Velük másként kell bánni
A védelmi szolgálat bére viszont magas volt, és mivel a plébánia nem tudta fizetni a költségeket, fel kellett hagyniuk a rendszeres őrállítással. Ekkor fogalmazta meg – júniusban – kérését a város felé levélben Bacsmai László: kérése arra irányult, hogy egy helyi rendeletben tiltsák meg a koldulást, és pénzbírsággal sújtsák azt, aki ilyet tesz. Beszélgetésünk során a plébános többször is hangsúlyozta, hogy az egyház, és így a helyi plébánia is fontosnak tartja a szegények segítését. Ezt többek között a Katolikus Karitászon keresztül teszik, és időről időre ő személyesen is kisegíti a rászorulókat.
Épp ezért volt meglepő látnia a narancs.hu tudósítójának, hogy megérkezésekor a plébános hogyan hajtott el egy őt megszólító kéregetőt. A férfi csak pár szóig jutott, amikor az atya a következőket mondta neki: „Menjen innen, mert ez már zaklatásnak tűnik!” Nyugodtabb környezetben később már megtudjuk tőle, hogy mivel igyekeznek a szegényeken segíteni: ruha, pokróc, tartós élelmiszer adományozása, indokolt esetben még az elmaradt számlák kifizetését is átvállalják. Bacsmai azon az állásponton van, hogy a valóban rászorulóknak szívesen segítenek (azt is mondja, hogy szerinte még jobban rászorulnak azok, akikről nem is tudunk, mert nem kérnek), ám úgy gondolja, hogy a „templomba járók jóhiszeműségét kihasználókkal” másként kell bánni.

Legfeljebb átmegy máshova
Miután Szekszárd város jegyzője levélben elküldte neki az új, kéregetésre vonatkozó szabályozást (ezt lásd keretes írásunkban), úgy gondolja, hogy a későbbiekben ez alapján is el tud járni. Azt nem hiszi, hogy a jogszabály visszatartaná a koldusokat a kéregetéstől, ám a rendőrség az alapján beavatkozhatna. A plébános belátja, hogy a hajléktalanok legfeljebb a főtértől távolabb eső parkolókban folytatják majd tevékenységüket, és nem fogják abbahagyni. Bacsmai leszögezi: „nem az egyház feladata, hogy őket visszaintegrálja, hanem a társadalomé, akiknek ez a fő hivatásuk. Mi segítünk azoknak, akik hozzánk fordulnak, és rászorulók. Szoktam mondani, hogy népjóléti minisztérium azért nem vagyunk.”
István elmondása szerint a helyiek nem érzékelik kiemelkedő problémának a „zaklató” kéregetést.
A helyi hajléktalanokat segítő szolgálat munkatársa szerint az ő segítségüket igénybe vevőknek soha nincsenek ilyen konfliktusaik, ezért nem is tud sokat az ügyről. A főtéren dolgozó alkalmazott bár hallott pletykákat, még nem látott hajléktalanokat erőszakosan koldulni. A sétálóutca egyik, Pécsről származó vendéglőse, baranyai tapasztalatai alapján azt mondja, hogy semmi nem változna a rendelet bevezetése esetén. „Szerencsétleneknek nincs veszítenivalójuk, nem mennének sehova.” István kérdésünkre megerősíti: abban a kórházparkolóban folytatná, ahol korábban is kéregetett.
Többszöri megkeresésünk ellenére az ügy felkutatásával és a rendelet előkészítésével foglalkozó közbiztonsági ideiglenes bizottság tagjait nem sikerült elérnünk. Ugyanakkor információink szerint az még korántsem biztos, hogy a helyi – a koldulás minden formáját tiltó – rendeletet alkotnak. Ezt erősíti az említett bizottság elnökének, Horváth Kálmánnak korábbi nyilatkozta, miszerint a plébános által sérelmezett esetekben a hatályos törvény alapján is el lehet járni.

A törvény betűje
A 2012. évi szabálysértési törvény a 185. paragrafusban szabályozza a koldulást. Ezek szerint, aki „közterületen vagy nyilvános helyen, olyan módon koldul, hogy a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja, továbbá az is, aki házról házra, illetve lakásról lakásra járva kéreget, szabálysértést követ el”. Emiatt pedig „a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot”. A rendelet azonban nem tiltja a néma koldulást. A korábbi években több, elsősorban vidéki önkormányzat (pl. Kaposvár, Szeged, Pécs) is helyi rendeletben tiltotta meg a koldulásnak ezt a formáját.

Neked ajánljuk