Elfeledett települések a Tolcsva-patak völgyében

Akiknek már nem jutott

  • Bódisz Attila
  • 2013. január 15.

Kis-Magyarország

Két és fél évvel a nagy borsodi árvizek után a megyében számos településen történtek fejlesztések, hogy hasonló pusztítás még egyszer ne fordulhasson elő. Fejlesztési ígéretei teljesítésekor azonban a kormány három zempléni faluról megfeledkezett.

A 2010-es év borsodi árvízpusztítása (erről szóló riportunkat itt olvashatja) a Tolcsva-patak mentén fekvő falvakban is komoly veszteségeket okozott: a megáradt patak több száz házat öntött el, több alkalommal is. A Zempléni Tájvédelmi Körzet déli határánál lévő aprócska falvakban a felejtést nehezíti, hogy az árvíz idején tett hangzatos kormányzati ígéretek ellenére árvízvédelmi beruházás – szemben más borsodi településekkel – alig történt a környéken. (A nógrádi Ipolytarnóc hasonszőrű története itt olvasható.)

Minden évben

A Zempléni-hegységben megbúvó, három apró településrészből összeálló Háromhuta lakói már rutinos árvízvédelmi szakemberek, Verbovszki Károly polgármester pedig egy komplett egyetemi értekezést is írhatna árvízi védekezésből. A falu teljes szakaszán több kilométeren fut a Tolcsva, így ha nagyobb mennyiségű csapadék esik a hegyekben, vagy gyorsan olvad a hó, akkor a patakmedrek villámgyorsan megtelnek vízzel, gyakran ki is áradnak. Emiatt minden esztendőben többször kell homokzsákokkal védeniük a lakóházakat és az üdülőingatlanokat.
Két és fél évvel ezelőtt komoly kárt szenvedett a már kiépült támfalrendszer is, amelynek egy részét a vis maior támogatásból sikerült visszaépíteni – mondja a polgármester. A középhutai területen nemrég fejezték be a patakmeder rendbetételét, de ezt a munkát a leghátrányosabb helyzetű térségek települései számára kiírt, úgynevezett LHH-s pályázaton elnyert összegből végezték el. Árvízvédelmi pályázaton azonban még nem nyert az önkormányzat. Támogatási kérelmüket már kétszer adták be, de mindkét alkalommal elutasították a döntéshozók. Pedig az óhutai rész, valamint a lakott területek közötti szakaszok még kiépítésre várnak, amit magánerőből biztosan nem tud megoldani az alig másfél száz lakosú település. Verbovszki Károly elmondta: azért is bánják a pályázati fiaskót, mert a terveztetésre és az engedélyeztetésre több mint egymillió forintot fordított az önkormányzat.

A szomszéd árvize

A Háromhutától alig néhány kilométerre lévő Komlóska is hasonlóan járt az árvízi megelőzést szolgáló pályázatokkal. Csakhogy a 300 lelkes ruszin település nem egy, hanem tízmillió forintot költött az előkészítő feladatokra. Köteles László polgármester bosszús emiatt, hiszen ezt az összeget akár egy kisebb beruházásra is költhették volna. Vis maior támogatásból, adományokból és más pályázatokból már helyre tudtak állítani néhány támfalat, a Ruszin-park összeomlott csűrjét, valamint a megrongálódott középületeket, és a lakossági károk egy részét is orvosolni tudták, de olyan beruházások nem történtek, amelyek az árvízi biztonságot növelték volna. Ezeket a pályázataikat ugyanis sorra elutasították.

 

Ömlik a víz Komlóskán


Ömlik a víz Komlóskán

A komlóskaiak tervei szerint egy csapadékvíz-tározónak kellene épülnie a falu fölött, emellett elvégeztetnék a teljes patakmeder-rekonstrukciót, ami sokkal nagyobb biztonságot nyújtana a helybelieknek. Ehhez 3-400 millió forintra lenne szükség. Köteles László mindezek mellett hiányolja az állami fenntartású út és az azzal párhuzamosan futó patakmeder rendbetételét is. Azt mondja: az árvíz óta ezekkel semmi sem történt, márpedig ez az egyetlen út, ami a településre vezet. Árvízkor még a tűzoltók sem tudták megközelíteni a települést, mert az áradat részben elöntötte, részben megrongálta az aszfaltot.

Tíz tucat házat

2010-ben mégis Tolcsva járt a legrosszabbul a patak menti települések közül. A faluban több mint 200 házat árasztott el a víz, egy össze is dőlt. Az átmenő forgalmat lebonyolító híd környezete még ma is olyan állapotban van, mint amikor két és fél évvel ezelőtt az ár levonult. Az építmény előtti támfal leomlott, Csoma Ernő polgármester szerint a következő árvíz biztosan elsodorja a hidat is.
Tolcsva mégis annyiban szerencsésebb a korábban említett két településnél, hogy a vis maior támogatásból, valamint más forrásokból elvégzett kisebb munkák mellett a múlt év végén 80 millió forint kormányzati támogatást kaptak a patakmeder egy részének helyreállítására. A gond csak az, hogy ez az összeg körülbelül 300 méternyi szakasz rendbetételére elegendő, viszont a felújításra váró teljes hossz 1,2 kilométer. A teljes rekonstrukció becsült költsége közel félmilliárd forint lenne. Az árvízvédelmi beruházásokat támogató pályázatokon egyébként Tolcsva is hasonlóan szerepelt, mint szomszédai. A patak kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, amely első megoldandó feladatai között tartja számon a Tolcsva-patak rendbetételét. Azonban a cég pályázati lehetőségei még az önkormányzatokénál is szerényebbek voltak az elmúlt időszakban, és kérdéses, hogy ez változik-e a közeljövőben.

Elfelejtették

Mint emlékezetes, a 2010-es árvíz után a kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye egész területére, hogy az árvízi helyreállítási és védelmi feladatokat a hagyományosnál gyorsabban el tudják végezni. Ezek az építkezések leginkább a rendkívüli árvízkárt szenvedett Felsőzsolca, valamint a Sajó, a Hernád és a Bódva völgyét érintették. Jelentős beruházások történtek még Sátoraljaújhelyen is, ahol ezer ingatlant öntött el két éve a Ronyva-patak, Mikóházán pedig egy záportározó épült.

A Tolcsva-patak völgyéről azonban mintha mindenki elfeledkezett volna.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.