A 2010-es év borsodi árvízpusztítása (erről szóló riportunkat itt olvashatja) a Tolcsva-patak mentén fekvő falvakban is komoly veszteségeket okozott: a megáradt patak több száz házat öntött el, több alkalommal is. A Zempléni Tájvédelmi Körzet déli határánál lévő aprócska falvakban a felejtést nehezíti, hogy az árvíz idején tett hangzatos kormányzati ígéretek ellenére árvízvédelmi beruházás – szemben más borsodi településekkel – alig történt a környéken. (A nógrádi Ipolytarnóc hasonszőrű története itt olvasható.)
Minden évben
A Zempléni-hegységben megbúvó, három apró településrészből összeálló Háromhuta lakói már rutinos árvízvédelmi szakemberek, Verbovszki Károly polgármester pedig egy komplett egyetemi értekezést is írhatna árvízi védekezésből. A falu teljes szakaszán több kilométeren fut a Tolcsva, így ha nagyobb mennyiségű csapadék esik a hegyekben, vagy gyorsan olvad a hó, akkor a patakmedrek villámgyorsan megtelnek vízzel, gyakran ki is áradnak. Emiatt minden esztendőben többször kell homokzsákokkal védeniük a lakóházakat és az üdülőingatlanokat.
Két és fél évvel ezelőtt komoly kárt szenvedett a már kiépült támfalrendszer is, amelynek egy részét a vis maior támogatásból sikerült visszaépíteni – mondja a polgármester. A középhutai területen nemrég fejezték be a patakmeder rendbetételét, de ezt a munkát a leghátrányosabb helyzetű térségek települései számára kiírt, úgynevezett LHH-s pályázaton elnyert összegből végezték el. Árvízvédelmi pályázaton azonban még nem nyert az önkormányzat. Támogatási kérelmüket már kétszer adták be, de mindkét alkalommal elutasították a döntéshozók. Pedig az óhutai rész, valamint a lakott területek közötti szakaszok még kiépítésre várnak, amit magánerőből biztosan nem tud megoldani az alig másfél száz lakosú település. Verbovszki Károly elmondta: azért is bánják a pályázati fiaskót, mert a terveztetésre és az engedélyeztetésre több mint egymillió forintot fordított az önkormányzat.
A szomszéd árvize
A Háromhutától alig néhány kilométerre lévő Komlóska is hasonlóan járt az árvízi megelőzést szolgáló pályázatokkal. Csakhogy a 300 lelkes ruszin település nem egy, hanem tízmillió forintot költött az előkészítő feladatokra. Köteles László polgármester bosszús emiatt, hiszen ezt az összeget akár egy kisebb beruházásra is költhették volna. Vis maior támogatásból, adományokból és más pályázatokból már helyre tudtak állítani néhány támfalat, a Ruszin-park összeomlott csűrjét, valamint a megrongálódott középületeket, és a lakossági károk egy részét is orvosolni tudták, de olyan beruházások nem történtek, amelyek az árvízi biztonságot növelték volna. Ezeket a pályázataikat ugyanis sorra elutasították.
Ömlik a víz Komlóskán
A komlóskaiak tervei szerint egy csapadékvíz-tározónak kellene épülnie a falu fölött, emellett elvégeztetnék a teljes patakmeder-rekonstrukciót, ami sokkal nagyobb biztonságot nyújtana a helybelieknek. Ehhez 3-400 millió forintra lenne szükség. Köteles László mindezek mellett hiányolja az állami fenntartású út és az azzal párhuzamosan futó patakmeder rendbetételét is. Azt mondja: az árvíz óta ezekkel semmi sem történt, márpedig ez az egyetlen út, ami a településre vezet. Árvízkor még a tűzoltók sem tudták megközelíteni a települést, mert az áradat részben elöntötte, részben megrongálta az aszfaltot.
Tíz tucat házat
2010-ben mégis Tolcsva járt a legrosszabbul a patak menti települések közül. A faluban több mint 200 házat árasztott el a víz, egy össze is dőlt. Az átmenő forgalmat lebonyolító híd környezete még ma is olyan állapotban van, mint amikor két és fél évvel ezelőtt az ár levonult. Az építmény előtti támfal leomlott, Csoma Ernő polgármester szerint a következő árvíz biztosan elsodorja a hidat is.
Tolcsva mégis annyiban szerencsésebb a korábban említett két településnél, hogy a vis maior támogatásból, valamint más forrásokból elvégzett kisebb munkák mellett a múlt év végén 80 millió forint kormányzati támogatást kaptak a patakmeder egy részének helyreállítására. A gond csak az, hogy ez az összeg körülbelül 300 méternyi szakasz rendbetételére elegendő, viszont a felújításra váró teljes hossz 1,2 kilométer. A teljes rekonstrukció becsült költsége közel félmilliárd forint lenne. Az árvízvédelmi beruházásokat támogató pályázatokon egyébként Tolcsva is hasonlóan szerepelt, mint szomszédai. A patak kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, amely első megoldandó feladatai között tartja számon a Tolcsva-patak rendbetételét. Azonban a cég pályázati lehetőségei még az önkormányzatokénál is szerényebbek voltak az elmúlt időszakban, és kérdéses, hogy ez változik-e a közeljövőben.
Elfelejtették
Mint emlékezetes, a 2010-es árvíz után a kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye egész területére, hogy az árvízi helyreállítási és védelmi feladatokat a hagyományosnál gyorsabban el tudják végezni. Ezek az építkezések leginkább a rendkívüli árvízkárt szenvedett Felsőzsolca, valamint a Sajó, a Hernád és a Bódva völgyét érintették. Jelentős beruházások történtek még Sátoraljaújhelyen is, ahol ezer ingatlant öntött el két éve a Ronyva-patak, Mikóházán pedig egy záportározó épült.
A Tolcsva-patak völgyéről azonban mintha mindenki elfeledkezett volna.
