„Az ellenzéki polgármesterjelöltek migránsokat telepítenek be” – így manipulálják vidéken a közvéleményt

Kis-Magyarország

Nem kétséges, összehangolt, országos akció a „Fidesz-közeli” telefonos közvélemény-kutatás, amelynek kérdezője többek között azt tudakolja: szavazna-e az adott település ellenzéki polgármesterjelöltjére, ha tudná, hogy migránsokat fog betelepíteni?

Ezúttal közel egy időben, Keszthelyről és Siófokról érkeztek hírek egy erősen manipulatív közvélemény-kutatásról. A Narancs.hu nemrég Balatonalmádiból kapott hangfelvételt erről. A keszthelyi KÉVE (Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület) Facebook-oldalára pedig a napokban került ki egy felvétel arról, hogyan próbálja a kérdezőbiztos befolyásolni a feltárcsázott választópolgárt - erről pénteken egyébként a 444.hu is beszámolt.

Egyébként a Balatonalmádiból kapott és a KÉVE által készített felvételből kiderül, minden jel szerint összehangolt akcióról van szó, hiszen szinte ugyanazok a kérdések, csak a polgármesterjelölt neve változik.

„A Rákosi-diktatúra 21. századi változata”

„Ön kire szavazna inkább az önkormányzati választásokon, ha az alábbiak közül választhatna: arra a jelöltre, aki támogatja Orbán Viktor bevándorlás-politikáját, és megvédi a kerítést, vagy arra a jelöltre, amelyik Soros György álláspontját támogatja a migráció kérdésében, azaz több bevándorlót engedne az Unióba és lebontaná a kerítést?” – szól az általános kérdés minden településen.

Közvéleménykutatásnak álcázott Fidesz-manipuláció

EXKLUZÍV felvételt teszünk közzé, amelyet a benne szereplő szimpatizánsunk bocsátott rendelkezésünkre, egy aktivistánk pedig több órás munkával...

Egyébként a bevándorlás, a migránsozás feltűnően nagy teret kap a közvélemény-kutatásban ahhoz képest, hogy helyhatósági választások lesznek.

Keszthelyen a KÉVE polgármesterjelöltjéről, Czuth Zoltán Lászlóról tettek fel „érdekes” kérdéseket, ami után a jelölő szervezet egyebek között ezt írta Facebook-oldalán: „Sugalmazó kérdésekkel elhitetik a választópolgárral, hogy mi vagyunk a megtestesült gonosz, míg a fideszes jelölt (akiről senki nem tud semmit, pedig 5 éve alpolgármester, de sem életrajza, sem programja nincs) „kiharcolja" a fejlesztéseket a kormánynál”. Tessék csak meghallgatni a 10 perces beszélgetést! (...) Legyenek tanúi annak, amit egy jobb korban a Rákosi-diktatúra 21. századi változataként fognak tanítani! És kérjük, osszák meg, és ne hagyják magukat becsapni!”

Célpont a siófoki polgármester

Siófokon a Becsülettel Siófokért Egyesület színeiben újrainduló, az ellnzéki pártok által támogatott Lengyel Róbert a „célpont”. Egy ottani olvasónk hangfelvételt készített a közvélemény-kutatóval folytatott beszélgetéséről.

A manipuláció iskolapéldája

A manipuláció iskolapéldája

Fotó: A szerző felvétele

Az olvasónk kérésére nem hozzuk nyilvánosságra, de a felvételről jól kivehető, amint azt tudakolja a kérdező: „Szavazna-e Lengyel Róbertre, ha tudná, hogy Gyurcsány Ferencet és a bukott baloldali erőket segíti hatalomba?” Majd az újabb kérdés: „Szavazna-e Lengyel Róbertre, ha tudná róla, hogy megegyezne Brüsszellel a migránsok Siófokra telepítéséről?”

Balatonalmádiban egyébként ezt így variálták: „Egy nemrégiben napvilágot látott javaslat szerint Brüsszel a helyi önkormányzatok részvételével helyezne el migránsokat az unión belül. Ön inkább támogatja, vagy inkább nem támogatja, hogy Balatonalmádiba migránsokat telepítsenek?”

„Idióták idióta kérdései”

Visszatérve Siófokra: hetekkel korábban a Narancs.hu is megírta, hogy Siófokot óriásplakátok és szórólapok árasztották el, amelyek azzal vádolták Lengyel Róbert polgármestert (aki akkor még be sem jelentette újraindulását), hogy az MSZP-s Ujhelyi Istvánnal együtt bontanák le a határkerítést.

A lejárató plakátok kiadójaként a Sió-Rom Siófoki Cigány Egyesület volt feltüntetve, amelynek elnöke, Németh Zsolt a Siófoki Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is, s aki bár korábban még arra hívta fel a helyi romákat a Facebook-oldalán, hogy vegyék kezükbe önállóan a sorsukat, azóta már ugyanott a fideszes polgármesterjelölt mellett tett „hűségesküt”…

Találó név

"Az Amygdala intézet nevében hívom – így mutatkozik be a közvélemény-kutató cég munkatársa a telefonban. Az Amygdala az agy azon része, amely a félelemre, illúziókra, félrevezetésre adott reakciókért felel..." - jegyezte meg a KÉVE a Facebook-oldalán.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”