„Miért merülne fel, hogy ne induljak a 2019-es önkormányzati választáson?” – kérdezett vissza Botka László szegedi polgármester, amikor terveiről faggattuk a szegedi városházán. Botka szerint a város, amelyet 2002 óta vezet, fejlődik, erős a gazdasága, és kiválóan használja fel az uniós forrásokat. Hangsúlyozta, az élhető, európai Magyarország reménye miatt kell megtartani a Tisza-parti nagyvárost a baloldalnak.
Szegednek hiteles és a kormánnyal együttműködő városvezetésre van szüksége, egyben a dél-alföldi régióközpontot gazdaságilag meg kell erősíteni és fel kell tenni a térképen az őt megillető helyre – ezt már B. Nagy László, a Fidesz szegedi elnöke és egyik parlamenti képviselője mondta lapunknak.
Szeged jelentőségét az is mutatja, hogy a kormánypárti propagandagépezet kitüntető figyelmet tanúsít a város és az azt 16 éve vezető szocialista Botka László iránt. Bár csak egy év múlva lesznek a helyhatósági választások, a Tisza partján valójában már javában zajlik a kampány.
Kubatov Szegeden
A 2014-es őszi helyhatósági választáson akkora pofont kapott a Fidesz Szegeden, mint még soha. A 28 fős testületbe 9 jobboldali képviselő jutott be, s ők is osztódtak: van egy 5 fős Fidesz- és egy 4 fős KDNP-frakció. A 20 egyéni önkormányzati kerületből csak 3-ban győzött a Fidesz–KDNP és a Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társulása (L.É.T.) választási szövetsége, a többiben tarolt a MSZP–DK–Együtt–PM–Szegedért Egyesület formációja. A Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László által kitalált és nem kis részben menedzselt közös jobboldali polgármesterjelölt, Kothencz János ugyancsak súlyos vereséget szenvedett. Kothencz a szeged-csanádi püspök beosztottja az egyházmegyénél. (Lásd: Az ember, aki le akarja győzni Botkát, magyarnarancs.hu, 2014. szeptember 16.) 2014 őszén Kiss-Rigó László telefonos hangja biztatta a felhívott szegedi polgárokat a Fidesz melletti voksolásra – emlékeztetett Botka az előző kampány egyik furcsa mozzanatára.
| ||
Kothencz majdnem 14 ezer szavazattal kapott kevesebbet Botkánál, így közel 22 százalékpontnyi különbség volt közöttük – ma már hiába is keresnénk a püspök egykori pártfogoltját a helyi Fidesz elnökségében. Történt mindez a Fidesz 2014-es tavaszi, második nagy országgyűlési választási győzelme után. Igaz, a Fidesz a nagyvárosban óriási hátrányban van, mert máig kísérti Bartha László 1998–2002-es, sűrű és elhíresült botrányoktól hangos időszaka, amelyet annak idején éppen lapunk dolgozott fel részletesen. (Lásd: Dzsentrivilág Dél-Magyarországon I–II., Magyar Narancs, 2000. október 12. és december 7.).
Ezt hangsúlyozta a Narancs írásban feltett kérdéseire válaszolva B. Nagy László is. „2002 után a Fidesz mélypontra került Szegeden, nagy lehetőséget engedett ki az akkori városvezetés a kezéből. Azóta sem tudott olyan mértékben megújulni, hogy elég legyen Botka László leváltására” – írta a Fidesz városi elnöke. Szerinte a szegediek Botka befolyása alá kerültek, holott az utóbbi időszakban többször megmutatkozott a szocialista polgármester alkalmatlansága. B. Nagy úgy véli, erre példa, hogy több, gyengébb adottságú város is elhúzott Szeged mellett az utóbbi években.
Helyi értelmiségiek, újságírók szerint viszont aligha kielégítő magyarázat egy másfél évtizeddel ezelőtti, a Fidesz számára kétségtelenül kínos eseménysorra állandóan visszautalni az azóta újra és újra megismétlődő sikertelenség okaként. A Fidesz szegedi szervezete nem volt képes kihasználni a párt országos megerősödését. Többen arra utaltak, hogy a szükséges párt- és hálózatépítési aprómunkát, amely nélkülözhetetlen a győzelemhez, a szegedi jobboldal nem végezte el, ráadásul nincs helyben karizmatikusnak nevezhető emberük, akit eséllyel küldhetnének harcba Botkával szemben.
Ma sem lehet azt mondani, hogy a 2014-es fiaskó után a Fidesz jobb pozícióban lenne Szegeden. Bár a városi elnökség csaknem teljesen kicserélődött, egyelőre nem látni azt az embert, aki kevesebb mint egy év múlva Botka László esélyes kihívója lehetne. Értesüléseink szerint az országos pártigazgató, Kubatov Gábor sűrűn megfordul a városban. A szegedi Fidesznek a legnagyobb segítséget a kormánypropagandává züllesztett helyi és országos jobboldali sajtó adja: ott rúg bele, ott támadja Botkát és a szegedi városvezetést, ahol éri.
A szegedi polgármester lapunknak azt mondta, a kormánysajtó vele szembeni, a diktatúrákra jellemző kriminalizálási kísérlete viszonylag új keletű, 2013–2014-ig nyúlik vissza.
Olimpiai bajnok, ufóhívő, politikus
A Magyar Idők ez év augusztus elején arról írt, hogy Szegeden „mini nemzeti konzultációt” tervez a Fidesz, amely a város 2030-ig tartó fejlesztését vázolná. Valójában ennek keretében szeretnék megtalálni, kiválasztani a saját polgármesterjelöltjüket. Hogy milyen fontos szerepet játszik a lassan közelgő önkormányzati választás szegedi kampányában Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója és alelnöke, azt jól mutatja, hogy B. Nagy László parlamenti képviselő és városi elnök felvetésünkre ezt írta: „Amint több fórumon a pártigazgató úrtól is elhangzott, Szegeden széles körű konzultáció zajlik arról, hogyan látják a csongrádi nagyvárost az itt lakók, s hogyan képzeli el a helyi Fidesz az országos vezetésével Szeged jövőjét.” Hozzátette, hogy „készül a párt városi programja, amit bemutatnak a lakosságnak, ahogy hamarosan színre lépnek azok, akiket a kormánypárt itt jelölni fog” a polgármesteri székre és a képviselői posztokra. Nem meglepő módon a Fidesz szegedi elnöke nem árult el semmit arról, ki lehet Botka kihívója. Jelezte, „ahogy lenni szokott, sok név forog ilyenkor”. Azt viszont cáfolta, hogy köztük lenne a kalandos múltú Szabó Bálinté, aki az MSZP-t, majd a DK-t megjárva vált Botka-ellenes „forradalmárrá” és feljelentővé.
A Fidesz több közvélemény-kutatást is végeztetett a dél-alföldi régióközpontban, neveket is tesztelnek. Például a szegedi születésű, jogász végzettségű, egyben háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóét, Molnár Tamásét.
Ő több éve már vízilabda-játékvezető, a nemzetközi szakági szövetség tisztviselője. De beszélnek Kakas Béláról, a Csongrád Megyei Közgyűlés fideszes elnökéről is, aki a Szegedhez közeli Sándorfalván él. Mellettük szóba került a német származású, de hosszú ideje Magyarországon élő Georg Spöttle is. A Tisza-parti nagyvároshoz nem kötődő, migránsokkal és rejtélyes mérgezésekkel riogató, ufóhívő biztonságpolitikai szakértő bizarr választás lenne a Botka elleni harcban. A Fidesz gőzerővel keresi és teszteli lehetséges önkormányzati jelöltjeit is.
A másik oldal is készen áll a kampánycsatára. A külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy Botkáék szervezetileg jobb karban vannak kihívóiknál. A polgármester vezetői, sőt egyesek szerint vezéri szerepe megkérdőjelezhetetlen. Alpolgármesterei jól dolgoznak, önkormányzati képviselőik végzik azt a terepmunkát, ami egy egyéni körzetben elvárható. A parkolási bérletek büntetőügyével és bírósági ítéletével ezen a bástyán akar rést ütni a jobboldal. De ebbe a sorba illeszkedik a Szeviép ügye is. Igaz, hiába a Fidesz és propagandasajtójának minden erőfeszítése, a Tisza-parti nagyváros egykor legnagyobb építőipari cége, a Szeviép csődje, valamint a maga alá temetett vállalkozások és ki nem fizetett milliárdok ügye nem ér el a szegedi vezetőkig. Sem Botkáig, sem Ujhelyi Istvánig, a Szegeden élő európai parlamenti képviselőig, volt parlamenti alelnökig, az MSZP volt alelnökéig. A cég három ügyvezetője ellen büntetőper folyik, és első fokon hamarosan ítélet születik az ügyben. (Ezekről az ügyekről lásd keretes írásainkat.)
Botka László országos összevetésben is az a baloldali politikus, aki a legtöbb választást megnyerte. 1994-ben, 21 évesen egyéni körzetből került be az Országgyűlésbe. Ezt követően még kétszer szerzett egyéniben parlamenti mandátumot, négyszer választották meg Szeged polgármesterévé, de volt a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke is. Szeged első embere két és fél évtizede van a nagypolitikában, és még mindig csak 45 éves. Legnagyobb győzelmének a 2010-es polgármesteri sikert tekintik. A Fidesz első, földindulásszerű országgyűlési választási győzelme után voltunk, amikor sorra estek el a baloldal és a liberálisok által korábban irányított városok.
Beszélgetőpartnereink szerint Botka László jól tologatja a bábukat a politikai sakktáblán, hamar felismeri, kit kell kiszorítani a pályáról, amit meg is tesz, ha kell. Kiválóan kommunikál és – természetesen alapvetően más tartalommal, de – Orbánhoz hasonlóan végiggondolt identitáspolitikát épített fel és valósít meg. Egy-egy ünnepi beszédébe szinte mindig beleszövi a „mi, szegediek” fordulatot, ami többnyire azt jelenti, hogy egy európai, tudásalapú, nem korrupt városban élnek. Egy vele konfliktusba került, de nem kormánypárti újságíró szerint Botkának is megvan a maga „Kubatov-listája”. Mások szerint jó taktikus is. Egyes fideszes képviselőket a saját érdekei szerint sokszor úgy használ fel, hogy azok észre sem veszik.
Távlatok
A Fidesznek hosszú ideje nincs vezére a városban. Azt már többször eljátszották a kormánypárt helyi képviselői Szegeden, hogy azért ne voksoljanak a helyiek Botkára, mert akkor nem jön a városba fejlesztési pénz. Mindenki látta: jött, jön. Olyannyira, hogy 2007 és 2015 között a megyei jogú városok közül ide érkezett a legtöbb uniós forrás, összességében 1 milliárd euró. A brüsszeli pénzek lehívása azóta sem vesztett lendületéből. „Olyan még nem fordult elő, hogy egy brüsszeli kiírásra 24 órán belül ne tudnánk egy projektötletet készíteni. A fiókom öt-hat évre tele van fejlesztési tervekkel. A megépült lézerközpont mellé 70 hektáron tudományos ipari parkot hozunk létre, sok ezer munkahellyel magasan képzettek számára, ami évtizedes új távlatokat ad a városnak. De csak az elmúlt években 3 ezer új informatikai álláshely létesült Szegeden, arról nem beszélve, hogy világcégek itt nyitottak szolgáltató központokat” – sorolta a Narancsnak Botka László.
A polgármester elmondta, az egy főre számított nemzeti jövedelem a Dunán inneni országrészben Szegeden a legmagasabb, miközben nincs munkanélküliség, és az iparűzési adó átlépte a 10 milliárdos határt. (Ugyanez Győrben az Audinak és beszállítóinak köszönhetően 23 milliárd forint.)
Gyökeresen másként látja Szeged fejlődési pályáját B. Nagy László. Szerinte „hiteles, gazdaságilag erős hátteret biztosítani tudó embereknek kell a várost irányítani. Valós, hozzáadott értéket teremtő gazdasági fejlődésre, munkahelyteremtő beruházásokra, vonzó, piaci, befektetői környezetre volna szükség, szoros együttműködésben az egyetemmel.” A fideszes politikus azért is kárhoztatja Botkát, hogy bár az M5-ös autópálya 2005-ben elérte Szegedet, ennek gazdaságfejlesztési hatása alig érzékelhető.
Jellemző, hogy a helyi jobboldal tanácstalansága miatt néhány hónappal ezelőtt felmerült a Miniszterelnökséget korábban irányító Lázár János – a szomszédos Hódmezővásárhely egykori városvezetőjének – szegedi polgármester-jelöltsége. A hírértéket csökkentette, hogy erről a kormánypárti Figyelő írt, miközben ismert a Lázár és a laptulajdonos Schmidt Mária közötti hűvös viszony. A helyi viszonyokat ismerők ettől függetlenül kevéssé találták értelmezhetőnek ezt a lehetőséget, mivel a hódmezővásárhelyi Lázárt még a szegedi fideszesek jó része sem fogadta volna el a Tisza partján.
A politikai jobboldal legerősebb embere Szegeden tényleg Kiss-Rigó László? – tettük fel a kérdést tucatnyi beszélgetőtársunknak. A legtöbben határozott igennel feleltek. Meglátásuk szerint valóban Orbán Viktor legkedvesebb püspöke itt az erős ember, aki ráadásul sohasem titkolta a foci iránti szenvedélyét. „Két dolgot karolt fel Szegeden a püspök úr: a focit és a Fideszt” – mondta róla lapunknak Botka László.
| ||
A 2006 óta regnáló szeged-csanádi püspök elérte a kormányfőnél, hogy a szegedi Izabella hídhoz közel többhektáros állami földet kapjon, majd hozzá közel 20 milliárd forintot, amelyből felhúzzák a 8 ezres befogadóképességű modern focistadiont. A monstrum gőzerővel készül a Garancsi István-féle Market Zrt. kivitelezésében. Az új szezonban itt játszhatja majd mérkőzéseit az a harmadosztályú klub, amelynek a püspök az alapítója. Botka jóban van Kiss-Rigóval, és nem is tett semmit a stadion építésének megakadályozása ellen. De még csak azt sem gondolja, hogy a püspökség által megvalósított beruházásokkal Kiss-Rigó a fejére nő, noha többen ezt vizionálják. A stadion „a városban épül, a települést gazdagítja. Közben tudom, ezt a rengeteg pénzt sokkal fontosabb célokra fel lehetne használni” – zárta rövidre mondandóját ezzel kapcsolatban a városvezető. Szívesebben beszélt 2019-es motivációjáról: „Nagyon szomorú vagyok, mert az történt a 2018-as tavaszi választáson és azóta is, amit a legjobban szerettem volna elkerülni. Ebben az ellenzéki roncsderbiben most nem sok kedvem van részt venni, viszont azt is érzékelem, hogy országosan talán soha nem volt ennyire nagy jelentősége, mi történik ma és a 2019. őszi helyhatósági választáson Szegeden. Érzem a Fidesz »megtisztelő« figyelmét, s hogy szinte korlátlan erőforrásainak jelentős részét már Szegedre összpontosította, s ez csak fokozódni fog. A kormánypárti médiában Hadházy Ákos, Márki-Zay Péter és én vagyunk a célpont. Ha meg akarjuk őrizni az európai, élhető Magyarország reményét, akkor nagyon fontos, hogy modellként és mintaként Szegedet megtartsuk.”
| A Szeviép-ügy
Szeged egykori legnagyobb építőipari cégénél 2009-ben jelentkeztek likviditási gondok, amelyek aztán 2010-ben előbb csődeljáráshoz, aztán felszámoláshoz vezettek. Azt majd a Szegedi Járásbíróságon a három ügyvezető-tulajdonos ellen jelenleg is folyó, csődbűntett miatti büntetőper tisztázhatja, pontosan mi vezetett a bukáshoz. A Fidesz szerint egyértelmű, hogy a Szeviép milliárdjai az MSZP pártkasszájába folytak, ám ezt bizonyítani nem tudják. Viszont bizonyítottnak látják, hogy az egykori nagy építőipari cég egyik kft.-jének adott félmilliárdos kölcsön szabálytalan volt, s ezért a leánycég ügyvezetője, aki Ujhelyi István sofőrjeként is ismert, később egy önkormányzati cégben kapott vezető beosztást jutalmul. Mindezt cáfolja, hogy ebben az ügyben 2017 márciusában „valótlanul állítottuk…” kezdéssel helyreigazítást kellett közzétennie a propagandagépezetbe tartozó Origónak. A Narancsnak adott írásbeli válaszában B. Nagy László fideszes parlamenti képviselő „nyilvánvalónak” nevezte a Szeviép és az MSZP, valamint az MSZP-s politikusok kapcsolatát, de néhány homályos utaláson kívül semmilyen konkrétummal nem szolgált az ügyben. Az MSZP fideszes botránytörténetként jellemzi a Szeviép-ügyet. Botka arra emlékeztetett, hogy 2003 és 2010 között az önkormányzat összesen 300 milliárd forintért valósított meg beruházásokat, de ebből csak egy 30 milliárdos villamosközlekedési projekt 1 milliárdja jutott a legnagyobb helyi építőipari cégnek. Az akkor Lázár vezette Hódmezővásárhelyen sokkal többet nyert a társaság. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a NAV és az ügyészség a cég 2010-es bedőlése után akkor gyorsította fel a nyomozást, amikor a nevezetes G-napon, 2015. február 6-án szakított egymással Orbán és Simicska. Vádat három hónappal később, 2015 májusában emeltek az ügyben. A Szeviép egyik tulajdonosa, a Fidesz-közeli Baranyi Sándor ugyanis a cég buktája után Simicska elnöki tanácsadója lett. A Szeviép maga mögött hagyott adóssága és kifizetetlen számlája 2 és 11 milliárd forint között mozog attól függően, ki nyilatkozik és melyik médium ad hírt az ügyről. |
| A parkolóbérlet-ügy
Hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Gyulai Járásbíróság ez év október elején a szegedi városháza több vezető beosztású munkatársát, Botka közvetlen beosztottjait. Az ügy tárgyát az a 307 darab ingyenesen kiadott éves parkolási bérlet képezte, amelyeket 2008 és 2012 közötti öt évben osztottak ki képviselőknek, tisztségviselőknek (a többi közt a vádat képviselő szegedi ügyészségnek is). A bíróság ítéletében leszögezte: a kérdéses időben egyetlen jogszabály, önkormányzati rendelet sem jogosította fel a vádlottakat, köztük az egyik alpolgármestert és a jegyzőt, hogy bárkinek ingyenes parkolást biztosítsanak, amivel vagyoni hátrányt okoztak a városnak. A kormánypropaganda szerint az ítélettel véget ért a Botka-korszak Szegeden, és a polgármesternek is le kell mondania. Ezzel szemben Botka koncepciós perről beszél és „a legaljasabb ügyként” említi ezt, amelynek során a sokat dolgozó és feddhetetlen munkatársait éveken át meghurcolták, rabosították és a vádlottak padjára ültették. Egyrészt szokásjog volt ez minden nagyvárosban, másrészt azok az ellenzéki képviselők is kaptak bérletet, akik most hőzöngenek. Ezért nekik most, ha ez tényleg bűncselekmény volt, orgazdaságért fel kellene jelenteniük saját magukat. Botka László szerint ha valami az elkövetés idején nem bűncselekmény, akkor azért nem lehet büntetőperben felelősségre vonni senkit. „Ez az egyik legősibb jogelv” – mondta. Emiatt vérlázítónak tartja az eljárást, ráadásul a Gyulai Járásbíróságnak rendelkezésére állt Tóth Mihály egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem büntetőjogi tanszéke vezetőjének, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem büntetőjogi tanszéke professzorának az esethez fűzött észrevétele, amelyben pontról pontra cáfolta a vád állításait. |
| Kerítés mellett
„A Szegedhez közeli magyar–szerb határon addig fog állni a kerítés, amíg az Orbán-kormány hazug propagandája miatt az emberek félnek. De mindent meg kell tennünk, hogy ez a félelem mielőbb elmúljon” – mondta a Narancs kérdésére Botka László. Hozzátette, most sem látni a kerítés mögött menekültek százezreit, éppen azért, mert működik a Brüsszel által finanszírozott EU–török megállapodás. „Hosszabb távon teljesen abszurd, hogy gyermekeink, unokáink egy szögesdrótokkal elválasztott Európában nőjenek fel” – hangsúlyozta a városvezető. |
