Egy olyan konzorcium nyerte el pályáztatás nélkül a katasztrófavédelem majd 1,5 milliárd forintos, szúnyogirtásra vonatkozó megbízását, amelynek egyik tagját korábban perekben képviselte a katasztrófavédelem jelenlegi vezetője, Bakondi György – két hete írtuk meg, hogy az államosítás után egyből megjött a szúnyogmutyi.
Azt egyébként érdeklődésünkre a katasztrófavédelem sem tagadta, hogy Bakondi György a másfél milliárdos megbízást elnyerő konzorcium egyik tagjával, a Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt.-vel közelebbi kapcsolatban állt, miután a céget többször képviselte még ügyvédként a Darázs Ügyvédi Iroda színeiben. Aggályainkra a katasztrófavédelem így reagált: „Az ajánlatok elbírálására a jogszabályokban meghatározottaknak és a belső eljárásrendnek megfelelően háromtagú, pénzügyi, közbeszerzési és jogi szakemberekből álló bírálóbizottságot jelöltek ki. A bírálóbizottság javaslata alapján a BM OKF Gazdasági Ellátó Központjának igazgatója kötötte meg a szerződést azzal a konzorciummal, amely a benyújtott pályázat szerint a legalkalmasabbnak bizonyult, és amely összességében a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tudja nyújtani az ajánlatot tett cégek közül.” A tendert nem hirdették meg nyilvánosan, kizárólag meghívással kerülhettek be a cégek, illetve az említett konzorcium. (Maga a tender napokkal cikkünk megjelenése után került fel a kozbeszerzes.hu-ra.)
| ||
.jpg "Bakondi György")
Csakhogy – vélekedtünk – másfél milliárd forint mégis túl nagy pénz ahhoz, hogy mások kizárása után csak a kivételezettek kapjanak lehetőséget az elnyerésére. Amint ismeretes: 25 millió forintos értékhatár alatt lehet zártkörűvé nyilvánítani egy közbeszerzést, ám sokan trükközéssel próbálják ezt (erről közölt nemrég összeállítást az atlatszo.hu) kijátszani, de például L. Simon László is ezt a megoldást választotta, amikor a később elhíresült 9 milliós tenderre ismerősei cégét hívta meg.
| Hasonló eset? Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a címre. |
Itt viszont nem 9 millióról van szó, hanem a 25 milliós értékhatár többszöröséről, 1,5 milliárd forintról. Újra érdeklődtünk a katasztrófavédelemnél, hogy miért nem tették nyílttá a pályázatot.
Sürgősség miatt – tudtuk meg.
Ugyanis sürgősségi eset a közbeszerzési törvény szerint akkor áll elő, ha „a nyílt vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók”. A katasztrófavédelem is erre hivatkozott, mivel a „2013. évi enyhe tél, illetve a 2014. év májusában esett csapadékmennyiség következtében a vízzel borított területeken a csípőszúnyogok számára optimális tenyészőhelyek jöttek létre. (...) További kockázat a környező országokban észlelt ázsiai tigrisszúnyog várható felbukkanása hazánkban, elsősorban a déli és nyugati országrészeken. A hazai járványügyi szakemberek szerint előfordul a szúnyogfaj berepülése az országba, és az enyhe tél, valamint a csapadékos időjárás miatt állandó jelenlétére is számítani kell, ezért fontos a faj jelenlétének felmérése. Ennek belátását követően a kormány 2014. június 11. napján döntött arról, hogy a szúnyoggyérítési feladatokat átvállalja az önkormányzatoktól, és a kapcsolódó feladatok elvégzésére” a katasztrófavédelmet „nevesítette”.
Az érvelésből egyebek mellett az derül ki, hogy a kormány júniusban jött rá, hogy enyhe telünk volt.
Egy nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatása három hónapot is igénybe vesz, ezért nagyon szigorú feltételek mellett lehetséges a hirdetmény nélküli eljárás, ekkor a Közbeszerzési Döntőbizottság is vizsgálja a kivételes eljárás indokait. Tehát a nyílt eljárás lefolytatásához már március közepén látni kellett volna, hogy a viszonylag enyhe telet túlélik a vérszívók. Nem látták. A tigrisszúnyogok megjelenése a szomszédainknál, sőt időnként itthoni felbukkanása indokolja – a kiírás szerint – a monitoring szükségességét. Tavaly, amikor már több sajtóorgánum is foglalkozott a súlyos betegségeket is terjesztő rovarok megjelenésével, a hatóságok még nem látták indokoltnak a megfigyelésüket. Tehát a tigrisszúnyogok jelenlétére is júniusban döbbent rá a kormány.
Ezután azonban már felpörögtek az események: a katasztrófavédelem megbízásából a Procurer Kft. és a Nyugat-dunántúli Közbeszerzési Tanácsadó Kft. bonyolította le a hirdetmény nélküli eljárást, amelynek eredményeként a négy meghívott cég közül a már említett konzorcium nyerte a közbeszerzést, és vele a másfél milliárd forintot.
A Közbeszerzési Hatóságot (KH) megkereste a magyarnarancs.hu azzal, vajon mennyire tartják indokoltnak ebben az esetben a közbeszerzés hirdetmény nélküli eljárását. A válaszból kiderül: a KH megnézte a kiírás körülményeit, és mindent rendben talált.
