Balatoni partszakaszt vett Balatonfenyves

Kis-Magyarország

A polgármester szerint ha adódik lehetőség a Balaton-part bármely kis részének közcélokra történő visszaszerzésére, élni kell vele.

Balatonfenyves önkormányzata vásárolt egy 107 méter hosszú, több mint 3 ezer négyzetméteres partszakaszt nettó 45 millió forintért

– közölte a település polgármestere csütörtökön. Lombár Gábor (független) polgármester – aki egyben az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke – elmondta, szeretnének ezzel a lépéssel példát mutatni. "Felelőssége a 44 tóparti önkormányzatnak, akármilyen kicsi is,

ha adódik lehetősége a Balaton-part bármely kis részének közcélokra történő visszaszerzésére, a mai nehéz helyzetben is tegyen meg mindent érte"

– fogalmazott. Hozzátette, Balatonfenyves 7 kilométer hosszú partszakasszal, három nagyobb és két kisebb szabadstranddal rendelkező falu, mégis azt lehet mondani, hogy a település már kinőtte fürdőhelyeit, főszezonban nagy a zsúfoltság. Ezért döntött a helyi képviselő-testület egyhangúlag az ingatlanvásárlás mellett a múlt év végén, amikor a volt Postás-üdülő tulajdonoscseréjénél felmerült, hogy az önkormányzatnak elővásárlási joga van.

Balaton-MTI_top_story_lead.jpeg

A 2400 lakosú Balatonfenyves idei, szűkösre tervezett költségvetése 1,1 milliárd forint. Gyakorlatilag az idei tartalék java részének felélését jelentette ez az adásvétel, amit azért sem habozott meglépni a testület, mert egyrészt helyi turizmusstratégiai célokat szolgál, másrészt nemzetgazdasági érdek a tópartot megvédeni a további beépülésektől – hangsúlyozta a polgármester. Az adásvétel nem járt a település számára vagyonvesztéssel, hiszen a vételárnál már most többet ér a vízparti terület – mutatott rá. Megjegyezte, hogy bár nagy a támogatottsága a döntésnek a településen, akad, aki aggódik a költségvetési tartalék alakulása miatt, az önkormányzati intézmények magas rezsiköltsége okán.

Lombár Gábor kitért arra is, hogy tárgyalásokat kezdeményez a kormányzattal mint a BSZ elnöke, hogy kaphassanak az önkormányzatok valamiféle támogatást a Balaton-part ilyen jellegű visszaszerzéséhez. A megvett terület mögötti társasházak és nyaralók tulajdonosaival pedig arról kíván tárgyalni, hogy járuljanak hozzá az ingatlanjaik értékét is növelő szabadstrand mielőbbi kialakításának költségeihez, hiszen erre nem maradt forrása az önkormányzatnak. "Nem utolsó sorban nagyon bízunk a Magyar Turisztikai Ügynökség strandfejlesztő pályázatain elnyerhető újabb támogatási lehetőségben is" – hangsúlyozta.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.