Gyakorlatilag biztossá vált, hogy a román-magyar határon átnyúló ROHU 453-as projekt 13,7 millió eurós forrása – jelen árfolyamok mellett 5,1 milliárd forint – elvesztett Békés megye számára. A program román oldalon ténykedő monitoring bizottsága (mb) ugyanis január végi ülésén az erre a programra szánt összeg átcsoportosításáról, azaz gyakorlatilag elvételéről döntött. A döntéssel Zalai Mihály, a Békés Vármegyei Önkormányzat elnöke nem ért egyet. A legutóbbi, február végi békési megyei közgyűlési ülésen azt mondta, ha az átcsoportosítás nem történt volna meg, akkor sem lenne elegendő az év végéig rendelkezésre álló idő, hogy a projektet befejezzék.
De miről is van szó pontosan? A Magyar Narancs múlt évi utolsó számában beszámoltunk arról, hogy 13,7 millió euró áll a magyar és a román partner rendelkezésére egészségügyi fejlesztésre és ezzel kapcsolatos programok megvalósítására. Az eredeti elképzelések szerint a program magyar részébe viharsarki civil szervezetek konzorciumát vonták volna be. Köztük kiemelten a Simonka György által alapított Dél-Békés Mentőcsoport (DBMCS) Katasztrófavédelmi Alapítványt és egy másik békési egyesületet úgy, hogy a felhasználható több milliárdos összeg nagyobb része a DBMCS-nek jutott volna. Minderről a Békés Megyei Önkormányzat 2019. július 3-i ülésén döntött a fideszes többség. Azaz alig másfél hónappal azelőtt, hogy a Simonka ellen, országos botrányai megkoronázásaként, a Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztus 21-én bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt volna.
Bár korábban Zalai, a Békés megyei közgyűlés elnöke Simonka mentoráltja volt, így nyerte el mostani megbízatását is, de a vádemelés után a rugalmas elszakadás taktikájához folyamodott. Ennek részeként a Simonka ellen 2020 januárjában a Fővárosi Törvényszéken megindult büntetőper után, 2020 szeptemberében a határon átnyúló projekt módosítását a közgyűlés elé vitte. Ennek lényege, hogy a kedvezményezettek, így a konzorciumi tagok közül kivették a Simonka-féle DBMCS-t. Arra hivatkoztak, hogy a koronavírus-járvány második hullámának erősödése nyomán az egészségügyi fejlesztések prioritásai megváltoztak. Ez azt jelenti, hogy a sürgősségi és intenzív kórházi ellátások, valamint a járványügyi fejlesztések váltak kiemelten indokolttá, szemben a projekt egészségügyi rekreációs fejlesztéseivel és civil szervezetek bevonásával. Az új elképzelés szerint, egyben az addigi költségvetés áttervezésével továbbra is 13,7 millió eurót használhatnak fel a koronavírus elleni védekezésre. Ám ennek az összegnek a 60 százalékát a civil szervezetek helyett az ország negyedik legnagyobb gyógyító intézménye, a gyulai központú, de erős békéscsabai jelenléttel is rendelkező Békés Megyei Központi Kórház és az orosházi kórház kapja, amelyeket új partnereket kezdeményezték a 2020. szeptember 10-i közgyűlési döntéssel bevonni a projektbe. Ez ellen a DBMCS minden szóba jöhető fórumon tiltakozott és ezt követően nyílt színi vita dúlt Zalai és Simonka között.
Kétéves ugrás az időben. A 2022. novemberi közgyűlésen Zalai újból elővette a ROHU 453-as projektet. Arról számolt be, hogy a program 2020 őszi tartalmi változása után úgy tűnt, hogy azt mind az mb, mind az irányító hatóság elfogadta. Ám ebben az időszakban nem történt semmi a projekt megvalósítása érdekében. Ezért a múlt év végén Zalai már megkongatta a vészharangot, hogy baj van. Nagy esély van arra, hogy ugrik az elnyert több milliárdos forrás, ekként nem valósul meg a három legnagyobb viharsarki város kórházába tervezett fejlesztés. A szakmai vita alapvetően arról szólt, hogy a projekt megvalósítása közben megváltoztatható annak tartalma vagy sem. Az irányító hatóság ez utóbbi álláspontra helyezkedett.
Pluhár László szocialista közgyűlési képviselő három hónap múltán, a most február végi ülésen kérdezett rá a határon átnyúló projektre, és arra, hogy az utóbbi időben történt-e bármilyen változás. Zalai elmondta, hogy a megvalósítás irányában semmi. Viszont jelezte, hogy a január végén román oldalon összeülő mb ülésén – amelyre ő nem tudott elmenni – már arról döntöttek, hogy az ide szánt forrásokat más programok megvalósítására átcsoportosítja.
Ez gyakorlatilag egyenlő azzal, mintha kimondták volna, ennek megvalósulására már nincs semmi esély.
Ezt más fejlemények is alátámasztják, és Zalai Mihály ezekről beszélt. A projekt határideje 2023. december 31-e, az eszközbeszerzés igen időigényes. Ha ehhez hozzávesszük a közbeszerzés kiírásának, elbírálásának és jogorvoslatának jogszabályban rögzített idejét, akkor minden arra mutat, hogy a még rendelkezésre álló tíz hónap erre nem elegendő. Mivel ún. tükörprojektről van szó, ez azt is jelenti, hogy program román oldali kedvezményezettjeinek is elvész a remélt fejlesztési forrás.
Jobb híján azt mondta Zalai, figyelni fogják, hogy a EU 2021-2027-es hétéves fejlesztési ciklusában kiírnak-e hasonló pályázatot, s ha igen, akkor rástartolnak erre. „Ha az irányító hatóság magyar oldalon lett volna, akkor ilyen eljárás elképzelhetetlen lenne” – mondta Zalai Mihály.
Az említett tavalyi utolsó lapszámunkban megjelent cikkünkben ugyanerről Simonka György azt hangsúlyozta, Zalai politikai pályafutásának végét jelenti majd, ha a szélesebb viharsarki közvélemény tudomására jut, hogy saját hibájából ilyen jelentős forrásokat veszít az egyébként is sok hátránnyal küzdő térség.
(Címlapképünkön: Zalai Mihály. Forrás: Zalai Mihály Facebook)
