Bukni látszó pusztaottlakai projektek: milliárdokat kell visszafizetni, de Simonka állítja, nem fog

Kis-Magyarország

Nincs könnyű helyzetben Simonka György, aki október elsejétől Pusztaottlaka polgármestere lesz. Értesülésünk szerint összességében közel 2 milliárd forintot kell csak most, szeptemberben visszafizetni a meg nem valósult projektek miatt. Simonka mindezt vitatja, az ügyben a bírósághoz fordult és nem hajlandó fizetni.

Ha átböngésszük a Széchenyi 2020 támogatott projektek keresőoldalát, megállapíthatjuk, hogy onnan Pusztaottlakán megvalósítandó projektek sora tűnt el. Mindez aligha a véletlen műve. Négy elnyert pályázatot már egészen biztosan nem találni itt. Ezek közé tartozik az „Ipari területek fejlesztése Pusztaottlakán – Békés Megyei Kitörési Pont (BMKP) Nonprofit Kft.” által elnyert 450 millió forint, a „Magaslesen - A Pusztaottlakai vadaspark élményközpontú fejlesztése”, amelyre Pusztaottlaka önkormányzata nyert 599 millió forintot. Ugyanide sorolható a „Turizmusfejlesztés Pusztaottlakán, őshonos állatok 1.”, erre 300 millió forintot nyert a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány (DBMTKA), s ugyanennek a projektnek a 2. része, amelyre újabb 450 milliót kapott az alapítvány.

Ha ennek a négy, bebukott projektnek az együttes támogatását s a megvalósulás elmaradása miatt mostani visszafizetési kötelezettségét összeadjuk, akkor 1,8 milliárd forintról van szó. Kétségtelenül igaz, ezeknek a kedvezményezettje három különböző szervezet: a Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft., a község önkormányzata és a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány volt. Ám az önkormányzatot, a nonprofit kft.-t és az alapítványt összeköti Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő személye és tevékenysége. Egyrészt mert 2010 és 2022 között a dél-békési térség képviselője volt, és mindenen rajta tartotta a kezét. Rokonai, barátai és közvetlen ismerősei kerültek kulcspozíciókba, mindez igaz a fenti cégre és alapítványra is. Másrészt –ahogy azt anno elsőként megírtuk – 2022 októberétől Pusztaottlaka alpolgármestere lett Simonka. E pozíciójában pedig főként a fejlesztésekért és a támogatási források felkutatásáért volt felelős, éppen kapcsolati tőkéje miatt.

A négy projektet azért nem találni a Széchenyi 2020 listáján, mert levették onnan ezeket a tervezett beruházásokat. A projektkereső minden más esetben a már megvalósult, illetve a rendben lévő, de még megvalósulás előtt vagy megvalósulás közbeni projektek teljes listáját tartalmazza. A községhez kötődő, korábban nyertes beruházásokat azért nem szerepeltetik ebben a nyilvános és áttekintő adatbázisban, mert a megvalósulás teljes mértékben ellehetetlenült, így, értesülésünk szerint, ebből következően nemrégiben az érintett önkormányzat, a nonprofit kft. és az alapítvány levélben kapott arról tájékoztatót, hogy még ez év szeptemberében vissza kell fizetniük az elnyert teljes forrást. Nem tudni, hogy ez mennyire lesz egyszerű feladat, vagy lehetetlen küldetés számukra. Minden attól függ, hogy mi lett az elnyert és nekik átutalt pénz sorsa.

Csak viszonyításképpen: a pusztaottlakai önkormányzat 599 milliós visszafizetési kötelezettsége nagyjából két-háromszorosan haladja meg a település teljes éves költségvetésének bevételi és kiadási főszámait. Ráadásul ezek minden esetben külön költségvetési soron szereplő összegek, amelynek minden esetben megvan a helye. Magyarán szabad, likvid forrása nincs az önkormányzatnak.

Több mint hat évvel ezelőtt arról számolt be a hvg.hu, hogy akkor alig egy hónapon belül tizenhárom közbeszerzést bonyolított le egy Békés megyei alapítvány, amelyet éveken át Simonka György rokonai és barátai vezettek. Korábban százmilliókról döntött, székhelye mégis egy lerobbant és elhagyottnak tűnő bódé. „Erre csak annyit tudok válaszolni, hogy itt van a székhelyünk” – mindössze ennyit mondott Nagy Nóra, a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány elnöke a gazdasági hetilap újságírójának kérdésére, amikor azt tudakolta: hogyan lehetséges, hogy Mezőkovácsházán egy lezárt, koszos, rolóval is elsötétített, valaha feltehetően butikként működő „kunyhóban” székel az alapítvány. Azt is tudni szerették volna, miért éppen ezt az alapítványt bízta meg Tótkomlós és Mezőkovácsháza is egy-egy többszáz millió forintos program lebonyolításával. Választ azonban nem kaptak.

Információink szerint rezeg a léc egy másik pusztaottlakai beruházás esetében is. Ez a „TE-kerj Békésben! – Kerékpáros túraközpont kialakítása” című projekt, amelynek kálváriájáról közel másfél évvel ezelőtt már részletesen beszámoltunk. Akkor arról írtunk, a 2021 januárjára tervezett projekt úgy áll, hogy a túraközpont felépült, belül üres, hosszú ideje használaton kívül van. A kerékpáros központhoz sem a településen belül, sem a települések között nem vezet bicikliút, a hozzá szervesen kapcsolódó pihenőhelyek egyike sem épült meg. Bár most még rajta van a Széchenyi 2020 támogatott projektkereső listáján, ám vélhetően az idei év végére ezt is törlik onnan, s ennek nyomán ebben ez esetben is fennállhat a visszafizetési kötelezettség, amelynek összege 250 millió forint.

Mindezekkel kapcsolatban megkerestük Simonka Györgyöt, aki alig másfél hét múlva a község polgármestere lesz. Megtudtuk, Pusztaottlaka nem kapott arról értesítést, hogy szeptemberben ezeket az összegeket vissza kellene fizetni. Mint hozzátette, az általunk említett négy, a Széchenyi 2020 projektkeresőjében nem szereplő beruházás közül csak kettővel, az „Ipari területek fejlesztése Pusztaottlakán – Békés Megyei Kitörési Pont (BMKP) Nonprofit Kft.” által elnyert 450 millió forinttal és a „Magaslesen - A Pusztaottlakai vadaspark élményközpontú fejlesztése” cíművel kapcsolatban tud problémáról (utóbbi az 599 milliós tétel). Hangsúlyozta, ezek viszont nem a kedvezményezett cég és a pusztaottlakai önkormányzat hibájára vezethetők vissza.

Vadaspark fejlesztése a világ végén

 
Fotó: A szerző felvétele
 

„Már egy éve mondom, hogy ezeket a projekteket politikai okokból elkaszálta a térség jelenlegi fideszes képviselője. Ez azt jelenti, hogy hatvan napon belül, hiánypótlás esetén pedig kilencven napon belül meg kellene kapnunk az ügyben illetékes Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól, az ún. KFF előminősítéses ellenőrzési tanúsítványokat, amelyek alapján kiírható a közbeszerzés. Ám ezeket – minden sürgetésünk és erőfeszítésünk ellenére – már több mint egy éve nem kapjuk meg. Éppen ezért bírósági beadvánnyal éltünk. Azt kérjük, hogy a független jogszolgáltatás állapítsa meg, nem a mi hibánkból csúszik a dolog, ezért éppen annyival hosszabbítsa meg a rendelkezésre álló határidőt a bíróság, amennyivel késlekedett a minisztérium az elengedhetetlenül szükséges tanúsítvány kiadásával” – mondta Simonka. Hozzáfűzte még, ha esetleg kapnának olyan felszólító levelet, amely szerint visszafizetési kötelezettségük áll fent, akkor az előbbiekre hivatkozva nem utalnák vissza a pénzt. „Az az 599 millió forint, amelyet a Pusztaottlaka önkormányzata nyert a helyi vadaspark élményközpontúvá fejlesztésére, egy elkülönített számlán rendelkezésre áll” – mondta végül.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.