Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. május 18-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
„Menjen már a francba, minek kérdez ilyet tőlünk, talán a Holdról jött? Én meg a Szaturnusz gyűrűit keresem!” – feleli ingerülten a szerinte értelmetlen kérdés miatt a pusztaottlakai művelődési ház előtt megszólított férfi. Pedig azt az összességében 250 millió forintért elkészült kerékpárostúra-központot keressük, amelynek használatbavételi engedélyét a Békés Megyei Kormányhivatal illetékes osztálya még 2022 áprilisában megadta. Vagyis a „kitörési pontnak” nevezett projektnek működnie kellene.
Akár Békéscsaba felől, akár Medgyesegyháza felől közelítünk Pusztaottlakára, sehol nincs kiépített kerékpárút, ahogy bent a településen sincs. Ha tényleg van is Pusztaottlakán kerékpárostúra-központ, oda nem vezetnek biciklis utak. A kerékpár persze népszerű itt: többnyire az használja, akinek nem futja autóra; a buszok meg nagyon ritkán járnak. Emberek sorát szólítjuk meg az utcán, miközben a felépült kerékpárostúra-központot keressük, de jobb esetben cigit kérnek tőlünk, rosszabb esetben elhajtanak melegebb éghajlatra.
Kitörési pont és csúszás
A Dél-békési Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsa 2016. december 21-én megtartott ülésén elhangzott, hogy a mezőkovácsházi kistérség lehetséges kitörési pontja a kerékpáros turizmus – ámbár az indoklási szakasz elmaradt. Munkanélküliséggel és megélhetési nehézségekkel sújtott régióról van szó. Simonka György akkori fideszes országgyűlési lépviselő jobbkeze és pályázatírója, Krisztován Anna a projekt szakmai vezetőjeként előadta, hogy a dél-békési térség kilenc településén terveznek információs és bemutató célú létesítményeket, illetve pihenőházakat kialakítani, ahol kerékpáros túra közben megpihenhetnek a bringások. Sőt szervizelési lehetőséget is biztosítanak a számukra. Mindezen felül két településen nagyobb volumenű beruházások is lesznek, így vendéglátóegységek, pihenésre alkalmas létesítmények épülnek. Az egyik ilyen hely Pusztaottlaka. A pályázat előkészítésével az egyesület megbízta a Projektfelügyelet Kft.-t, amely gyakori szereplője volt a térség uniós pályázatainak. (A társaság volt operatív igazgatója, K. Tamás jelenleg két ügyben is vádlott: egyrészt a Fővárosi Törvényszék előtt Simonka főszereplésével zajló eljárásban különösen nagy vagyoni értékre elkövetett költségvetési csalás miatt, másrészt a vidéki önfenntartó termelési tevékenységet összefogó ún. Pilot-program csalássorozata miatt a Gyulai Járásbíróság előtt; ez utóbbinál a vád versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban vétsége.)
A TE-kerj Békésben! – Kerékpáros túraközpont elnevezésű, 250 milliós projekt határidejét a tervezési és engedélyeztetési eljárások elhúzódása miatt a kezdettől, azaz 2018 óta több alkalommal is módosították. Ez befolyásolta a beruházás kivitelezőjének a kiválasztását is. Az első közbeszerzési eljárásra 2018 őszén került sor. Ekkor a Szent György – Jövő Építő és Vidékfejlesztő Egyesület megnevezte a közbeszerzés győztesét, a kiskunhalasi Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft.-t. A közbeszerzés eredményéről a tájékoztató azonban nem jelent meg, noha ez törvényi előírás. A szerződés sem fellelhető a nyilvános adatbázisokban. A felek egyike aztán – vagy az egyesület, vagy a kiskunhalasi cég – visszaléphetett a szerződéskötéstől. Dokumentum erről nincs; erre utal azonban az a tény, hogy az egyesület 2019-ről szóló számviteli beszámolójában a projektnél mindössze 2,1 millió forint felhasználását rögzítették (közbeszerzés és projektmenedzseri feladatok ellátása). És az is, hogy 2020 tavaszán megindult egy újabb közbeszerzési eljárás az előzőéhez hasonló műszaki tartalommal.
Az újabb közbeszerzést a békéscsabai Pronergy Kft. nyerte azzal, hogy a beruházást 210 nap alatt, 2021. január 14-re készre kell jelenteni. A pusztaottlakai Likefest Park Facebook-oldalán 2021 márciusában megjelent egy poszt a kerékpárostúra-központ látványtervével és az építkezésről készült néhány fotóval. Igaz, akkor már másfél hónapja át kellett volna adni a létesítményt – de 2021 elejére az elvégzendő munkáknak még a harmadával sem készült el a kivitelező. Ezt onnan lehet tudni, hogy a Transparency International (TI) Magyarország 2021-ben adatigényléssel fordult a Pénzügyminisztériumhoz (PM) a Simonkához és Pusztaottlakához kötődő projektekről érdeklődve. Jellemző, hogy a PM csak pereskedés után adta ki a kért adatokat – tudtuk meg a TI Magyarország jogi igazgatójától, Ligeti Miklóstól. A pénzügyi tárca átküldött anyagában – egyebek mellett – szerepel egy teljesítésigazolás, amely szerint 2021 februárjában a központot érintő munkák 70 százalékát még nem végezte el a kivitelező.
Egy évvel később, 2022 január végén, az eredeti teljesítési határidő lejárta után több mint egy esztendővel Simonka György azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy „csaknem készen van” Pusztaottlakán a kerékpárostúra-központ. Mivel, mint említettük, van használatbavételi engedély is, valaminek el kellett készülnie a dél-békési zsákfaluban – ehhez képest 2023 májusában a helybéliek semmit sem tudnak erről a létesítményről. „Túrázó bicikliseket még egyszer sem láttunk errefelé” – mondta kérdésünkre egy pusztaottlakai nő.
A szerző felvétele
Pszichedélia
A falu központjából az ipari park és szafaripark felé vettük az irányt. Egy idő után az aszfaltot kavicsos út váltotta, és sehol sem láttunk megépített és kitáblázott kerékpárutat. A szafaripark felé kanyarodtunk; ott aztán uniós támogatásokról tájékoztató táblák sorjáztak 250 milliós kerékpárostúra-központot, 450 milliós ipari parkot hirdetve, és azt is megtudhattuk, hogy 599 millióért a vadasparkot élményközpontúvá fejlesztik – jelentsen ez bármit is –, s hogy az Őshonos állatok bemutatása Dél-Békésben címmel projektek sora valósul meg 300 millió forintért. Láttunk még egy szállodának nevezett földszintes épületet is, amely ugyan elkészült, de vendégeknek se híre, se hamva. A távolban egy kerítés mögött egy tevét, két lámát és néhány struccot fedeztünk fel.
A helyben dolgozó vagy sétáló emberektől is megkérdeztük, hol van a kerékpárostúra-központ. Az egyikük nagyot sóhajtva félrehívott, és egy mögöttünk látható épületre mutatott, amely addig fel sem tűnt. Ez egy nagyobbacska ingatlan, a tetején napelemekkel. Ajtajai zárva, sötétítőfüggönyei behúzva. Próbáltunk belesni, de egy még ki nem csomagolt pingpongasztalon kívül mást nem láttunk, holott orvosi szobának, bicikliszerviznek és rekreációs helyiségnek is kellene itt lenni. „Így áll már ez tavaly vagy tavalyelőtt óta – mondta emberünk –, jókor jöttek, a főnökök éppen ebédelni vannak, de öt-tíz perc múlva visszaérkeznek, ezért azt ajánlom, siessenek.” A ház előtt mintha egy készülő KRESZ-pálya aszfaltcsíkjai lettek volna, de sehol egy tábla, sehol egy felfestés. A használatbavételi engedély kiadása óta lassan 14 hónap telt el.
A Szent György – Jövő Építő és Vidékfejlesztő Egyesületnek tavaly október óta az alapításban is részt vevő és immár pusztaottlakai alpolgármesterként ténykedő Simonka György az elnöke. Idén februárban már az ő kezdeményezésére ismét közbeszerzési eljárást indított az egyesület. Ennek tárgya annak a kilenc másik dél-békési településen létesítendő kerékpáros pihenőhelynek és szervizelési pontnak a kialakítása, amelyről a már említett 2016-os kistérségi ülésen is szó volt. A pihenőhelyek kerti pavilonból, kerékpártárolóból, szeméttárolóból és egy szervizoszlopból álltak volna – pumpával, egyéb szerszámokkal – egyebek közt Battonyán, Kisdombegyházon, Magyardombegyházon és Mezőhegyesen. A tervezett helyszínek közül többen is visszaléptek a projektben való részvételtől – derül ki abból a dokumentumból, amelyet az egyesület május 8-án tett közzé. Amikor ennek okairól kérdeztünk környékbeli polgármestereket és önkormányzati képviselőket, azt felelték, hogy azok a településeken élő magánszemélyek, akiknek az ingatlanán lettek volna pihenőhelyek, már „rettegnek a Simonka-féle pályázatoktól”. „Ezek mindig csúszással, umbuldával járnak, és sok esetben a megvalósítás is elmarad” – mondta egyikük.
Nem lát problémát
Így viszont kérdés, hogyan fog megvalósulni az elképzelés, mivel a kilenc település pihenőhelyének kialakítása ugyanúgy része a projektnek, mint a pusztaottlakai kerékpáros központ. Simonka György a Narancs kérdésére elmondta, hogy bár minden kicsit csúszik, a munka jól halad, és júliustól a teljes projektet átadják. Amikor arra emlékeztettük, hogy a pályázatról szóló hivatalos dokumentumok között sehol nem találtunk utalást a júliusi nyitányra, akkor azt mondta, hogy létezik ilyen határozat, ám annak forrását nem jelölte meg. Úgy véli, nincs azzal semmi gond, hogy „a túraközpontra felfűzött pihenőhelyek” nem valósulnak meg, mert azok nincsenek a pályázat indikátorai között. Azt nem tette hozzá, hogy ezeknek nem is ott, hanem a pályázat leírásában kell szerepelnie – ahol meg is találhatók.
Az indikátorok között pedig az szerepel például, hogy „a természeti és kulturális örökségnek, illetve a látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható száma 2021 végére több mint 3 [ezer], 2022 végére közel 10, ez év végére 12 500 és 2024 végére meghaladja a 15 ezret”. Némiképp cáfolja Simonkát, hogy ez az előírás is több helyszínnel számol, nem csak az amúgy nem működő pusztaottlakai kerékpárostúra-központtal. A 2023 végére beígért 10 ezer kerékpáros turistából pedig éppen 10 ezer hiányzik.
A negyedmilliárdos és 2021 januárjára készre tervezett projekt jelenleg tehát így áll:
a túraközpont felépült, belül üres, hosszú ideje használaton kívül van. A kerékpáros központhoz sem a településen belül, sem a települések között nem vezet bicikliút, a hozzá szervesen kapcsolódó pihenőhelyek egyike sem épült meg,
és erre a visszalépések miatt nincs is esély – holott a pályázat ezek „összefűzéséről” szólt. Az egyesület azt vállalta, hogy a kerékpárostúra-központ az év legalább 270 napján – minden hétköznap – 8 órában várja az érdeklődőket orvosi szobával, elsősegélynyújtó helyiséggel.
Az változatlanul rejtély, hogy ha a jövőben netán a medgyesegyházi vagy csabaszabadi iskolások szervezett formában kikerekeznek ide, az mitől válik „kitörési ponttá” az ország egyik legelmaradottabb kistérségében.
