Egyedül vezeti Csanádpalotát, aki 300 bajszot festett Lázár Jánosra

Kis-Magyarország

November óta csúszik az időközi önkormányzati választás Csanádpalotán a koronavírus miatt. Most Debreczeni István polgármester irányít egyedül. Épp miatta oszlatták föl a képviselők a testületet, mondván, vele nem lehet együtt dolgozni.

Huszonkét képviselő- és két polgármesterjelöltről döntöttek volna a csanádpalotaiak a november 8-ra kitűzött időközi önkormányzati választáson. Az eseményt november 6-án, a koronavírus-járvány második hulláma nyomán kihirdetett veszélyhelyzet miatt halasztották el. Még nem derült ki, mikor lehet megtartani.

Egyetlen pártjelölt sem indul, mindenki független a választási bizottság névjegyzéke szerint. Az is kialakult, ki kitől független, függetlenül attól, hogy rokonok vagy sem, kik tartanak össze, illetve vannak köszönőviszonyban.

Bezzeg a Fasanyi idején!

Jó pár emberrel beszéltünk a 2009 óta városi rangú, 3000 lelkes Csongrád-Csanád megyei településen. Vállalkozót, közmunkást, építőipari munkást, bolti eladót, dohánybolt előtt kávézó nyugdíjast kérdezgettünk. Elkomorodtak, ahogy meghallották, miről van szó. Néhány válasz azért született: „az nekem nem jó, ha beszélek magával”; „erre nincs időm, se kedvem, kérdezze a nyugdíjasokat”; „te is inkább embert csempésznél, hallod-e”; „Fasanyi idejében szerették egymást az emberek, most utálják, de ezt nem én mondtam”.

A Fasanyi Kovács Sándor ragadványneve. Szabaddemokrata volt, az ő idejében kapott városi rangot a település, amelyet azért majdnem mindenki falunak nevez. 2014-ben függetlenként már harmadik ciklusába kezdett bele, de nagyon beteg lett, és 2017 februárjában, hatvanéves korában meghalt. Az időközi választást akkor a Fidesz által is támogatott Nyergesné Kovács Erzsébet nyerte. A 2019-es soros önkormányzati választáson a győztes, Debreczeni István 490 szavazatot kapott, Tóth László 437-et, Nyergesné pedig 417-et.

 
Csanádpalota
Fotó: A szerző felvétele/Bakos András

A vállalkozó, egykori katona Debreczeni indult már Kovács Sándorral szemben, majd az időközin Nyergesnével is meccselt, mindkétszer bekerült a testületbe képviselőként. Amikor 2019 őszén átvette polgármesteri megbízólevelét, a tudósítások szerint arról beszélt, hogy a hivatalt át kell vezetni a 21. századba. Meghirdette a nyitott ajtók politikáját, hogy megfelelő legyen az információáramlás, mert egy közpénzből működő hivatalban nem lehetnek titkok.

Csukott kapuk

Sok időt nem töltöttek egy légtérben az új választott tisztségviselők, mert 2020 elején az első veszélyhelyzet alatt a polgármester feladatául szabta a törvény, hogy döntsön a képviselő-testület nevében. Tavaly júniusban már arról számoltak be a környékbeli hírportálok, hogy

Csanádpalotán a hat képviselőből öt indítványban kezdeményezi a testület feloszlatását.

Azt mondták, egyikükben sincs személyes sértettség, csak szerették volna végezni a munkájukat, de ehhez nem kapták meg a polgármestertől a szükséges, valós információkat. Január óta nem vettek fel tiszteletdíjat a munkájukért.

A polgármester értetlenül állt az indítvány előtt. Azt bizonygatta, inkább ővele nem akar együttműködni a többség, csak Jancsik Zoltán alpolgármester. Július 7-én a Délmagyarország beszámolója szerint a képviselő-testületi ülésre, ahol a feloszlatásról szavaztak volna, egy ideig nem tudott bejutni a mintegy száz érdeklődő, mert a hivatal mindkét kapuját bezáratta a polgármester. Azt mondta, a napirend elején szereplő zárt ülési előterjesztések miatt történt ez, de mihelyt nyílttá vált az ülés, az emberek bemehettek. Egy másik alkalommal szavazták meg a képviselői indítványt, melyet végül négyen támogattak; Szügyi László, aki egyedüli fideszes támogatottként lett képviselő, meggondolta magát. Ma már ő is független jelölt.

– A tavalyelőtti választások után mindnyájan a személyes nézetkülönbségeket félretéve próbáltunk vele együtt dolgozni – mondja Tóth László önkormányzati képviselő a polgármesterről. – Tavaly márciusban, az első veszélyhelyzet kihirdetése után azonban megszakította velünk a kommunikációt, mindent egymaga akart eldönteni. Ha nem is lehet testületi ülést tartani, a legtöbb polgármester mégis felhívja döntés előtt a képviselőket, beszél velük. Ő utána sem tájékoztatott minket. Többször kértünk tőle tájékoztatást, írásban is, számoljon be, mit miért tett, de ezt nem vette figyelembe. Hivatali dolgozókat, vezetőket bocsátott el, munkaügyi perek indultak emiatt, már ítéletek is születtek. Erről sem mondott semmit. Egy vezető nem viselkedhet így – sorolja Tóth László.

 
Fotó: A szerző felvétele/Bakos András

A választási bizottság közleményében a polgármesterjelöltek között Debreczeni István és Perneki László neve mellett Gajdics Rózáé és Tóth Lászlóé áthúzva olvasható. Előbbi nem tudott elég ajánlást gyűjteni, Tóthot azonban nyilvántartásba vették. Ő vezeti a helyi horgászegyesületet. Ez a közösség a régi, már szemétlerakónak használt hidegvizes fürdőt húsz éve kitakarította, és olyan horgásztóvá alakította, ahol esküvői fényképeket is szoktak készíteni. Októberben Tóth úgy döntött, mégis inkább csak képviselőjelöltként indul. – Az előző választáson második lettem. Akik rám szavaztak, most is szerették volna, ha indulok. Aztán Perneki Laci bácsi is nyilvántartásba vetette magát. Leültünk tárgyalni vállalkozókkal, a környező települések polgármestereivel, arról, később tudnának-e segíteni. Arra jutottam, ha már Laci bácsinak van ebben gyakorlata, ért hozzá, visszalépek a javára. Megbeszéltük, mellette beletanulok ebbe a munkába, alpolgármesterként. Munka van, csak rend és nyugalom legyen végre, szűnjön meg a piszkálódás, az ellenségeskedés.

Perneki László 1994-től alpolgármester, majd 1998 és 2006 között polgármester volt, később megint vállalt alpolgármesteri tisztséget, Nyergesné idején is. Tényleg megállapodtak Tóthtal a közös munkáról, mondja Perneki László. Másról a választásokig nem nyilatkozik, mert Debreczeni István olyan dolgokat írt róla a kampányban, amilyen mocsokban korábban polgármesterként, alpolgármesterként sem volt része, állítja

Abban, mit kellene csinálni a településen, hogy könnyebb legyen az élet, a választási szóróanyagok szerint nem tér el nagyon a véleménye a polgármesternek és ellenfeleinek.

Járdát mindenki tervez, útépítést és -javítást is. A művelődési házat is felújíttatnák.

A két László által vezetett közösség ipari parkot szeretne az autópálya mellé. A polgármester kampányvideója bentlakásos idősotthon építéséről is szól. Bár a Fidesz mintha 2019-ben megsértődött volna és nem indított jelöltet, azt a kritikát azért eljuttatta a palotaiakhoz, hogy az összekötő út építésével ne kampányoljon a polgármester, mert az állami beruházás, nincs köze hozzá.

A város országgyűlési képviselője Lázár János – akinek mintegy háromszáz plakátjára festett Hitler-bajuszt 2014-ben Debreczeni István. Szabálysértési eljárás indult az ügyben, Debreczeni a büntetést befizette, elnézést kért a képviselőtől – aki az utóbbi másfél évben nem járt a palotai polgármesteri hivatalban.

 
Debreczeni István a hivatalában
Fotó: A szerző felvétele/Bakos András

A polgármesterrel személyesen találkoztunk. Debreczeni István részletesen beszélt személyes tulajdonságairól. Mind a négy képviselőről elmondta, mit gondol róla, mit tapasztalt velük dolgozva, és mi miért történik most, milyen külső hatásra. Nyilatkozatát később telefonon kétszer kiegészítette, és kérte, hogy mutassuk meg neki megjelenés előtt. Az emailben elküldött, rá vonatkozó részletet további kiegészítésekkel látta el, olyan, konkrét személyekre vonatkozó állításokkal, amelyek igazságtartalmát a bíróság előtt nehéz lenne bizonyítani. Miután ezekhez ragaszkodott, nem sikerült megállapodni vele abban, milyen nyilatkozat kerüljön a neve alá.

Tény, hogy udvarias ember. A szobájából az udvaron át a hivatal előtti megállóig kísért minket. Amíg oda nem ért a busz, beszélgetett velünk, húsz percig. Aki ránézett, fázott: a legtöbb járókelő kabátot, sapkát viselt, míg rajta kigombolt zakó volt, alatta egy szál vékony ing.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?