Cenzúrázták a mátészalkai lapban az ellenzéki képviselők megszólalását

Kis-Magyarország

A 2019-es önkormányzati választás óta először kaptak (volna) lehetőséget a mátészalkai ellenzéki képviselők, hogy megszólaljanak a közpénzből megjelenő helyi lapban. Ám egyikük nyilatkozata kimaradt, másikuk legfontosabb mondatát, egyeztetés nélkül, kihúzták. Dolgozott a fideszes propagandagépezet és nem győzött a sajtószabadság.

„Nem sikerült a beruházások folyamatában a képviselő-testület szerepét érdemivé tenni, de törekszünk arra, hogy ez megvalósuljon – írásos nyilatkozatomnak ez az egyébként legfontosabb mondata, minden egyeztetés nélkül, kimaradt a Mátészalka című újság legutóbbi számából.” Ezt Vékony Miklós, a helyi ellenzéki frakció vezetője mondta a Narancs.hu-nak. Hozzátette, mindezt azok után vette észre, hogy képviselőtársa, Sarka Attila elmondta neki, az ő nyilatkozata teljes egészében kimaradt a lapból. Vékony megdöbbentőnek tartja a történteket.

Az ügy előzménye, hogy a lap szerkesztője, Cseppentő Ágnes arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy a havonta megjelenő újság januári számában értékeljék az elmúlt esztendőt, s szóljanak idei terveikről. A terjedelmet is tisztázták. Vékony tartotta magát ehhez, míg Sarka először hosszabban írt, de utóbb sikerült a megadott terjedelmet tartania.

A civilben ügyvédként dolgozó Vékony Miklós (Mátészalkáért TESZ) érdeklődésünkre elmondta, kérdés sem volt, hogy élnek a felkínált lehetőséggel, hiszen 2019-es megválasztásuk óta az önkormányzati kiadásban, közpénzből működő lap még egyszer sem kérdezte meg őket. Az ellenzéki frakcióvezető hozzáfűzte,

„a lap, sok más ilyen kiadványhoz hasonlóan fideszes önfényezésről szól, és akkor próbáltam nagyon finoman fogalmazni.”

Elveket és értékeket sért

A 2019-es önkormányzati választáson győzött a Fidesz-KDNP Mátészalkán. A 12 fős testületbe 8 fideszes jutott be, míg az ellenzéknek 4 hely jutott. A helyzet ennél mégis érdekesebb és izgalmasabb volt, mert két egyéni körzetben nagyon kis különbséggel győzött csak a kormánypárti jelölt. 

„A cenzúrázás tényével szomorúan szembesültem, azt minősítenünk sem szükséges, hiszen minden olyan alapvető elvet és értéket sért, aminek az elérését, megvalósítását kitűztük, és amit törvényeink is védenek. A tőlem kicenzúrázott mondat tényszerűen helytálló, és ez volt a legfontosabb üzenete a mondandómnak. A beruházások kérdésében döntési jogkörrel a képviselő-testület rendelkezik. Jogköre ki kell, hogy terjedjen a beruházások figyelemmel kísérésére, azok pénzügyi és műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére” – rögzítette Facebook-bejegyzésében Vékony Miklós. 

Meglátása szerint a testület jogkörét nem tudja megfelelően gyakorolni, ezért volt sérelmes a törölt megállapítás.

Jelezte, nem a tények elhallgattatásával, hanem a problémák megvitatásával lehetne előrébb jutni. Kérdés szerinte, hogy a Fidesz képviselőcsoportja meddig asszisztál a beruházások ilyen formában történő lebonyolításához.

Valójában kié a lap?

Sarka Attila (Mátészalkáért TESZ) teljes egészében kimaradt nyilatkozatában a képviselő-testületi üléseket a fideszes  polgármester, Hanusi Péter one man show-jának nevezte. Szerinte hiába kezdeményezték a lakosság és képviselők bevonását a belvárosi piac koncepciójának kialakításába, a Fidesz ezt elutasította. De bírálta a megvalósult beruházások színvonalát és a közbeszerzések gyakorlatát is. Egyben annak a reményének adott hangot, hogy ne szavazógépnek tekintsék, egyúttal vonják be a beruházások előkészítésébe. Ám ezek a mondatok és ez a vélemény már nem fért bele a Fidesz irányítása alatt működő mátészalkai önkormányzati lapba.

Az ügyben levelet írtunk Úsz Illés főszerkesztőnek és Cseppentő Ágnes szerkesztőnek. Azt kérdeztük, rendben lévőnek tartják-e a történteket. Felvetettük, nem kellene-e egyeztetni az érintettel, ha mondandójából kihúznak valamit. Megkérdeztük, miért nem közölték Sarka Attila véleményét. Az iránt is érdeklődtünk, megfelel-e a valóságnak: noha a lap közpénzből jelenik meg, az ellenzéki képviselők nem jutnak szóhoz. Ha ez igaz, miért van így? Végül azt firtattuk, valójában kié az önkormányzat kiadásában közpénzből megjelenő lap, s a lap szerkesztői kit és mit képviselnek.

E kérdéseket napokkal cikkünk megjelenése előtt elküldtük, de mindezidáig nem érkezett válasz. Ha megtörténik, közölni fogjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.