Évtizedek óta pusztul Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb zsinagógája Szegeden. A turisták által is közkedvelt, impozáns épület sokak szerint nem csupán az idő, de helyi és kormányzati szintű politikai harcok áldozata, még akkor is, ha erről csak kevesen mernek nyíltan beszélni. Egy biztos: a Szegedi Zsidó Hitközség élő közösség, 300-350 aktív taggal, nem beszélve a városban, elsősorban orvosi tanulmányokat folytató 180 izraeli állampolgárról, akiknek igényük van a vallási és kulturális életre. A hitközség vezetőinek számtalan ötlete és megoldási javaslata van, de mint mondják: kormányzati berkekben sem Szeged, sem a zsidó hitközségek pozíciói nem a legerősebbek, pedig rövid távon 300 millió, hosszú távon 2 milliárd forint kellene a műemléki besorolás alatt lévő épület megmentéséhez.
| ||
Legutóbb Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől és Lázár Jánostól, a miniszterelnökség vezetőjétől is ígéretet kaptak arra, hogy találnak megoldást a szegedi zsinagóga problémáira. Igaz, ígéretekkel és galambürülékkel már teli a padlás Szegeden.
Omlik, pereg
Felázott falak, omladozó vakolat, repedések, kopott, sorvadó díszítések és dohos szag – egy gondoskodó államhoz és a hitközség történetéhez méltatlan körülmények fogadják a szegedi nagy zsinagógába látogatókat. Mégis, évente több ezer magyar és külföldi turista keresi fel a műemléki védelem alatt álló, tehát a magyar állam kezelésében lévő épületet. A szegedi nagy zsinagóga – merthogy van egy régi kicsi is, amely ma már színházi-kulturális helyszínül szolgál – múltját és méreteit tekintve a szegedi dómhoz mérhető fontosságú vallási épület, a térség egyik szimbóluma.
| ||
Az állagromlás leginkább a porladó fagerendázatot érinti a tetőtérben. És bár a cserepezést nemrég megcsináltatták, az alászigetelés már nem bírja – így beázik, mint ahogy az épület tornya is. Problémát jelent még a kupola is, amit bár nyolc évvel ezelőtt valamelyest sikerült felújítani, azóta a galambürülék szétmarta a fémhegesztéseket, ezért beázik ez is. A befolyó víz miatt a kupola alatti vakolat és díszítés hullani kezdett, az életveszély elhárítására álmennyezetszerű tetőt eszkábáltak a belső térben.
| ||
A szegedi nagy zsinagógában a vallási élet mellett aktív kulturális élet is zajlik. Ezekben a hetekben zajlik a Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál, de évente négy-öt nagyobb kiállítást, több könyvbemutatót és több tucat koncertet is tartanak az épületben.
| ||
„A második világháborút követően voltak kisebb-nagyobb felújítások, de amióta tizennégy éve Szegeden vagyok, mostanra jutottunk odáig, hogy tarthatatlanná vált az épület állapota. A zsinagóga teljes restaurálása nagyjából 2 milliárd forintba kerülne. Ott tartunk, hogy november 15-én be kell zárnunk a zsinagógát, és ki kell írnunk a kapura, hogy életveszélyes” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Markovics Zsolt főrabbi. Hangsúlyozta: a Szegedi Zsidó Hitközség vezetése nem vállalhatja a jogi felelősséget arra vonatkozólag, hogy bárkinek is veszélyben legyen a testi épsége az épület állapota miatt.
| ||
A hitközség döntésének értelmében a téli időszak végéig biztosan zárva lesz az állami örökségvédelem alatt álló épület. „Nagyon félünk attól, hogy a havazás még nagyobb károkat okoz a tetőszerkezetben, és ráomlik valakire. Később meglátjuk, hogy lesznek-e egyeztetések az ügyben, mindezek tudatában tudunk gondolni az újranyitásra.” A Mazsihisztől a Szegedi Zsidó Hitközség 11 millió forintos hitéleti járadékot kapott 2013-ban, ebből kell béreket és járulékokat fizetniük, illetve kulturális programokat szervezniük. Sokkal nagyobb probléma viszont, hogy a Mazsihisz teljes felújítási alapja mindössze néhány tízmillió forint, amire az összes magyarországi hitközség pályázhat.
| Már katonai raktár is volt A szegedi zsinagógát 1900-ban kezdték építeni, majd 1903. május 19-én avatta fel a kor egyik legjelentősebb rabbijának számító Lőw Immánuel, a Szegedi Zsidó Hitközség akkori vezetője. Ekkoriban a becslések szerint 13 ezer zsidó vallású ember élt Szegeden. A zsidóság tagjai közül többen a város meghatározó közszereplői voltak: ügyvédek, orvosok, kereskedők – nekik köszönhetően vált Szeged a 20. század eleji vidéki Magyarország egyik legfontosabb gazdasági és kulturális központjává. A virágzó időszak a 30-as években fokozatosan véget ért, majd a 40-es években tragédiával végződött: 1944 júniusában mintegy 9000 hódmezővásárhelyi, kiskunhalasi, makói és szegedi zsidó gyereket, nőt és férfit hurcoltak el a Tisza-parti városból Strasshofba és Auschwitzba. A kutatások szerint az 1940-es évek 5600 fős szegedi zsidóságából legalább 2800-an váltak a holokauszt áldozatává haláltáborokban vagy munkaszolgálaton. A nagy zsinagóga viszont csodával határos módon túlélte a világháborús bombázásokat, találat nem érte, igaz, szakrális helyhez méltatlanul raktárként használták az ott állomásozó harci alakulatok. |
A hitközség eddig hat alkalommal pályázott zsinagógája felújítására közösen a szegedi és a Csongrád megyei önkormányzatokkal, de eddig még soha nem jártak sikerrel. A főrabbi elmondta: készítettek egy háromütemű felújítási tervet is, ennek első szakasza a közvetlen életveszély elhárítására irányulna 3-400 millió forintból. A legfrissebb hírek ugyan arról szólnak, hogy 2015-ben megkezdődhet a szegedi és miskolci zsinagógák restaurálása, de egyelőre csupán az életveszélyes állapot megszüntetése jöhet szóba. „Konkrétumról ezzel együtt sem tudunk, csak ígéretről” – fogalmazott a főrabbi.
A nemzeti vagyon része
A 2014-es Holokauszt Emlékév kapcsán állami támogatásból több zsinagógát is felújítanak Magyarországon, sőt Szerbiában is. Kiemelt kormányzati program részeként mentik meg a kőszegi zsinagógát (van is mitől), és így költenek a szabadkai, a debreceni és a budapesti Rumbach Sebestyén utcai és a miskolci zsinagógákra is. Érdekesség, hogy bár Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke a szeptember 9-i Zsidó Közösségi Kerekasztal ülése után ígéretet kapott a szegedi zsinagóga helyzetének megoldására, a Kormányzati Információs Központ szeptember 16-i közleményében szó sem volt a Tisza-parti város zsinagógájának néhány hónapon belüli felújításáról, így marad a novemberi bezárás. Esetleg a csoda.
| ||
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a magyarnarancs.hu-nak azt mondta: a szegedi az ország egyik legszebb zsinagógája, és mivel a nemzeti vagyon részét képezi, azt a nemzetnek kötelessége megóvni. „A zsinagógát természetesen a zsidóság használja, de ezek az épületek állami közreműködés nélkül nem tarthatók karban hosszú távon. De ez nem csupán a zsinagógára, a nagytemplomokra is igaz” – tette hozzá. Heisler úgy véli, több évtizedes elmaradásról és kormányokon átívelő problémáról van szó, ugyanakkor úgy látja, az utóbbi években megmozdult valami. „Folyamatban vannak a tárgyalások államtitkári és miniszteri szinten is. Úgy látjuk, hogy a kormány elkötelezett a tekintetben, hogy megoldást találjon.”
Hat sikertelen pályázaton túl
A Szegedi Zsidó Hitközség vezetője, Lednitzky András azt mondta: kétszer pályáztak a Norvég Alapnál a zsinagóga rekonstrukciójára – a külső burkolat helyreállítására, belső szigetelésre és a tetőszerkezet javítására –, valamint új hangosítást, audiovizuális idegenforgalmi tájékoztatót is szerettek volna beszerezni. Rendbe hoznák a 111 éves öntöttvas kerítést, amelyet már villámcsapás is ért, és amely alapjából rendszeresen lopják a téglákat, így félő, hogy egyszer rádől valakire.
| ||
Pályázatot adtak be a Dél-alföldi Operatív Programhoz (DAOP) is idegenforgalmi és turisztikai fejlesztésre. A beázásra hajlamos tetőszerkezetet és a külső homlokzatot újították volna fel, amellett, hogy különböző, turistákat vonzó programokat is szerveztek volna. Sőt, a zsinagóga mellett található hitközségi székház pincéjében egy 40 férőhelyes kóser éttermet alakítottak volna ki. „Az egész Vajdaságban és Erdély déli részében sincs ilyen étterem, ráadásul, a Szegedi
| Példa egy sikeres felújításra A győri zsinagógában pár éve jártunk. Fotóztunk is. |
Tudományegyetemen 180 izraeli hallgató tanul, ők igényelnék is ezt, másrészről van egy 22 fős szociális otthonunk, ahol szintén kóser étkeztetést kell biztosítanunk” – fogalmazott Lednitzky András, aki elárulta: fogászati turizmus kapcsán jönnének izraeliek Szegedre, akiknek gyógyétkeztetést tudtak volna biztosítani. „A legutolsó pályázatunkat forráshiányra hivatkozva utasították el, de hat éve egy borozó építését is fontosabbnak tartották, mint a szegedi zsinagóga rekonstrukcióját” – tette hozzá.
Politikai harc a háttérben?
Lednitzky András szerint a zsinagóga felújítása és megóvása politikai kérdéssé vált időközben. 2010-ig a szegedi önkormányzattól érkezett évente 3 millió forint abból a 40 millió forintos polgármesteri alapból, amelyet a szegedi felekezetek együtt osztottak szét. A választások után viszont a jobboldali közgyűlési többség több mint 25 millió forinttal csökkentette Botka László polgármesteri alapját, ezért azóta ezt a toldozásra-foltozásra éppen elegendő 3 millió forintot sem kapják meg. „Korábban pályázat útján döntöttünk, és minden felekezet képes volt lemondani a kívánt összeg egy részéről a megegyezés érdekében. Döntésünket a polgármester jóváhagyta. 2014 októberéig úgy ment, hogy az önkormányzati képviselők saját körzetüket próbálják jobb helyzetbe hozni, és nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert a belvárosban legalább tíz templom van” – vázolta ellehetetlenülésük folyamatát a Szegedi Zsidó Hitközség vezetője.
| ||
Lednitzky András és Markovics Zsolt azt tervezik, hogy elszármazott, külföldön élő zsidó művészektől és testvérvárosi szervezetektől kérnek támogatást az életveszély miatti bezárás elkerülésére. „Tudomásul kell venni, hogy Magyarország katolikus ország, a kormányban pedig előnyben vannak a reformátusok” – tette hozzá Lednitzky András, aki hangsúlyozta, a regionális pályázatok elbírálására komoly hatással van a politika. Szegeden ráadásul a polgármester nem kormánypárti, így – ahogyan fogalmazott – a város nincs egy hullámhosszon Debrecenhez „hasonló városokkal.”
| Jó kapcsolatban a katolikusokkal Politikai harcok ide vagy oda, Szeged abban a tekintetben mindenképpen kuriózumnak számít, hogy kifejezetten jó a helyi zsidó hitközség és a katolikus egyház kapcsolata. A Szeged–Csanádi Egyházmegye a dóm mellett lévő Szolidaritás parkjában saját pénzén állított szobrot a holokauszt szegedi áldozatainak emlékére. Számtalan karitatív programban működnek együtt a katolikus egyház mellett a református, evangélikus, görögkeleti egyházakkal és a Hit Gyülekezetével is. Sőt, a katolikus egyházzal közös, idegenforgalommal kapcsolatos pályázatot is terveznek. |
